Rippl-Rónai József – a magyar festészet első modern mestere

A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum legújabb nagyszabású kiállítása Rippl-Rónai József (1861 – 1927) életművének korszakait és az általa használt technikákat mutatja be.

Fotó: Nagy Gyöngyvér

A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum legújabb nagyszabású kiállítása Rippl-Rónai József (1861 – 1927) életművének korszakait és az általa használt technikákat mutatja be. A magyar festészet modern mesterének ez az első kiállítása Erdélyben, 85 alkotást a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumtól, 10 képet a budapesti Magyar Nemzeti Galériától kölcsönöztek.

Mint azt a múzeum sajtóközlemé-nyében olvashatjuk, az október 31-ig látogatható kiállítás iránt nagy az érdeklődés, bel- és külföldi látogatókat egyaránt vonz, eddig több mint 10 ezren tekintették meg. Számos kísérőprogramot is szerveznek: filmet vetítenek a mester életéről és művészetéről, tárlatvezetést és múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, továbbá a Communitas Alapítvánnyal közösen ezúttal is országos diákvetélkedőt szerveztek, ingyenes utazással a kiállítás helyszínére és ajándékcsomagokkal.

Az iskolai és óvodai csoportok számára meghirdetett, Rippl-Rónai utazásai című múzeumpedagógiai foglalkozások során a korosztályi sajátosságokra figyelve, a kicsik és nagyok élményszerűen ismerkedhetnek az alkotásokkal. A foglalkozás ideje alatt a gyerekek a mester életét és művészetét kifejező tárgyakat rejtő bőrönddel indulhatnak útnak a kiállítási terekben. A művész nyomában haladnak, bejárják vele a nagyvilágot, meglátogatják őt kaposvári otthonában, megismerkednek családtagjaival és barátaival, akiket megfestett, valamint közösen kiderítik, hogy miről lehet felismerni a jellegzetes Rippl-Rónai-képeket.

Ingyenes tárlatvezetéssel várják a kiállítás látogatóit szeptember folyamán, csütörtökönként 17 órától és szombatonként 11 órától. A programon a kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni.

Rippl-Rónai József (1861–1927)

Rippl-Rónai József, a magyar festészet kimagasló mestere 1861-ben született Kaposváron. Életútja és művészi pályaképe regénybe illő karriertörténet. Gyógyszerészi diplomája megszerzését követően pályát vált. A müncheni akadémián festészeti tanulmányokat folytat, és 1887-től már Párizsban, Munkácsy Mihály műhelyében dolgozik mint segéd: a mestere által korábban festett képeket kellett újramásolnia. Két évig tanulságos, aztán terhes lett a feladat, ugyanis saját útját kívánta járni. Mesterével szakítva nagy stílusújítóvá lett a festészetben és az iparművészetben egyaránt, modernizálta a magyar művészetet.

Fekete korszakában (1891–1900) lemondott a színek használatáról, figyelmét az új stílus szuggesztív erejére összpontosította. A szürkék finom árnyalatai közül lámpaszerűen felvillan egy-egy titokzatos női arc sápadt fehérje, holdvilágként sugárzó fénye. Rippl-Rónait a modern iparművészet élén is ott találjuk, a dekoráló igényű művészi stílus, a tárgy- és környezetformálás szecessziós nyelvezetének mestere lett.

1894-ben befogadta a zárt körű „Nabis-festők” csoportja, mely akkor az európai festészet élvonalának számított. A „próféták” Paul Gauguint tekintették példaképüknek, és azt vallották, hogy tiszta lapot kezdve kell megszabadulni minden akadémista sallangtól.

Az enteriőr képek korszakában (1902–1906) sorozatban születtek Kaposvár polgárainak magánéletét ábrázoló képei. A kispolgári figurák és enteriőrök világa a hazai kultúrába ágyazták a párizsi látásmódot. Rippl-Rónai művészete olyanná vált, mint egy családi fényképes album, csak azt ábrázolta, amit nagyon jól ismert és szeretett. A festményeken megjelenik a Papa, a Mama, a Kossuth-imádó Rippli bácsi, Piacsek bácsi, a testvérek, a barátok és persze a nők: Lazarine, Anella, Fenella és Zorka.

A Róma villa és a „kukoricás stílus” korszaka (1908–1918). A művésznek 1908-tól haláláig volt otthona a Kaposvár külvárosában fekvő, sárga, emeletes Róma villa, a nagy kertjével. Itt, a második kaposvári periódusában született egy egészen új, mondhatni izgatóan eleven atmoszférával telt festészet. A vastag, barna kontúrba foglalt felületeket Rippl-Rónai a Gauguin-féle síkszerű színkitöltés egyéni metódusával festi be. Az egy centi széles ecset pettyegtető lenyomata mozgalmas faktúrát képez, melyet „kukoricás képeknek” nevezett.

A „pasztell arcképek” korszaka (1919-1927) A főváros társasági köreiben ünnepelt Rippl-Rónai késői festői korszaka portrékból állt. Pasztellel festette meg a Nyugat folyóirat íróit, kikhez barátsággal kötődött: Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Szabó Lőrinczet, az építész Lechner Ödönt, valamint színészeket, szép hölgyeket. Egyik modell oly érdekes volt a művész számára, hogy többszöri megfestésre ihlette. A múzsa neve Zorka, aki iránt az idősödő művész szerelemre lobbant.

Látogatói információk:

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. szám

tel.: (004)0266-372-024, tel./fax: (004)0266-311-727, mobil: (004)0753-073-531. E-mail: info@csikimuzeum.ro. www.csikimuzeum.ro

Nyitva tartás: 2014. június 6– október 31. Kedd–vasárnap: 9.00-18.00 óra között. Utolsó belépés zárás előtt 30 perccel. Csoportok érkezését, tárlatvezetésen vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi szándékot kérik előzetesen jelezni!

Belépő: teljes ár: 10 lej. Kedvezményes (egyetemista, nyugdíjas, felnőttcsoport 15 fő+): 7 lej.

Tanulójegy (1-12. osztályos diákok): 5 lej. Ingyenes: 7 éven aluli gyerekek, diákcsoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 személy), muzeológusok (igazolvánnyal), újságírók (igazolvánnyal). Múzeumpedagógiai foglalkozás (30 főig): 30 lej/csoport. Tárlatvezetés (30 főig): 30 lej/csoport. Ingyenes tárlatvezetések szeptember folyamán, csütörtökönként 17 órától és szombatonként 11 órától. A programon az időszaki kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni.