Restaurálják a Teleki-házat

Jó hír a marosvásárhelyiek számára: megújul a Petőfi téren álló Teleki-ház, a város reprezentatív műemlék épülete, amely a Marosi és a Maros-mezőségi Református Esperesi Hivatal, a vártemplomi egyházközség irodáinak ad otthont. A nagyszabású munka koordinálásával Henter Györgyöt, a Vártemplom lelkészét bízta meg a marosvásárhelyi egyházközségek kuratóriuma. Vele beszélgettünk arról, hol tartanak a restaurálást elindító folyamatban. 

 

Széki Teleki Domokos palotája 

A Teleki-ház alatti telek 1787-ben került gróf széki Teleki Domokos birtokába. A palota építését 1801-ben kezdték el. Feljegyzések szerint „sok gondba, s költségbe is került”. Az épületet a következő év végére befejezték, de az építési emléktábla 1803-ról tanúskodik. A palotaépítő a Teleki család marossárpataki ágából való, Teleki Lajos és Bethlen Kata fia. A fiatal Teleki pályáját katonaként kezdte, de később hosszú időre Torda vármegye főispánja lett. A magyar irodalomtörténetbe is beírta nevét Az emberi sorsnak változandósága… című verses írásával. 

Az általa építtetett Teleki-házat egy ideig a Görög család birtokolta, de később a Telekiek visszavásárolták. 1849-ben ebben a palotában szállt meg Bem József, amiről a homlokzaton elhelyezett emléktábla is tanúskodik. A forradalmat követően itt lakott az első osztrák császári kerületi főbiztos, Eperjesi József lovaskapitány. 

 

Az egyház, a város kincse

– Az épületet a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet 1935-ben vásárolta meg. Az ötvenes években az akkor megalakult városi egyházközségeket tömörítő kuratórium tulajdonába került. A Teleki-palota az egyház kincse, de a városé is. Ezért is szeretnénk mielőbb elkezdeni a restaurálását. 2008-ban készült egy terv, amellyel uniós pályázatot szerettünk volna elnyerni. Akkor az volt a cél, hogy egyházmegyei múzeumot rendezünk be az épületben. A pályázatot nem támogatta az unió, így évekig „csend” honolt az épület felújítása körül. Ezelőtt három évvel újból téma lett, és a kuratórium elnökségével, a gazdasági bizottsággal gondolkodni kezdtünk, hogy mit lehetne kezdeni az épülettel, mert az alap süllyedni kezdett, a falak repednek, sürgős beavatkozásra van szükség. Az emeleti nagy termek falai, az esperesi hivatal tanácstermében, ahol szép falfreskókat is felfedeztek, nagyon megrepedeztek. Ezt az alap süllyedése okozza. A tetőszerkezet is tönkrement, sok helyen beázik az épület. Keresztes Géza műépítésszel vettük fel a kapcsolatot a felújítás megtervezéséért, hiszen a 2008-as uniós pályázathoz is ő készítette a terveket, a statikai terveket pedig Csákány Dezső. 2016-ban megjelent egy újabb, de más típusú pályázati kiírás egyházi műemlék épületek restaurálására. Erre a pályázatra készítettük elő a terveket és az anyagot. Most már nem múzeum berendezése céljából, hanem magának az épületnek az állagmegőrzésére. 2016-ra nem tudtuk befejezni a terveket és az engedélyeztetést. Arra gondoltunk, hogy egy későbbi pályázati kiírásra elkészülünk, és be tudjuk nyújtani a pályázatunkat. Közben 2017-ben az Erdélyi Református Egyházkerület püspöksége Kató Béla püspök úr irányításával tervbe vette, hogy a kerülethez tartozó egyházmegyékben, ahol nincs saját tulajdonú esperesi hivatali épület, a magyar kormány támogatásával ingatlant vásárolnak vagy építenek. Mivel a marosvásárhelyi székhelyű Marosi és Maros-mezőségi Egyházmegyének nincs saját esperesi hivatala, hanem a kuratórium épületét, a Teleki-házat kapták meg használatba, felvetettük a püspök úrnak, hogy támogatásra volna szükségünk az épület javítására, ugyanis a kuratórium és a két esperesi hivatal is hozzájárul. Kérésünkre megszületett a döntés: akkora összegű támogatást kapunk a püspökségtől a magyar kormány támogatásából, amennyit a két esperesi hivatal és a kuratórium biztosítani tud az épület javítására. A kuratórium 50 ezer eurót, a két esperesi hivatal 10-10 ezer eurót szánt erre. Ez összesen 70 ezer euró, ennyit kapunk még a magyar kormány támogatásából – magyarázta Henter György lelkipásztor, és hozzátette, hogy ez az összeg nem elegendő az épület felújításához, de elindítják a munkálatot.

 Bukarestből a napokban kell megérkezzen a műemlékvédelem pecsétes jóváhagyása, hiszen több mint egy hónappal ezelőtt mutatták be a tervet. Miután ez megvan, beadhatják az anyagot a városházához az építési engedély megszerzésére. Ennek a kifutási ideje remélhetőleg másfél hónap, és ez azt jelenti, hogy még idén elkezdhetik a munkát. Valószínű, hogy az alap alábetonozásával idén már nem tudnak foglalkozni, de a cseréphéjazatú nyeregtetőt felújíthatják. 

 

A csempekályhákon kívül semmi sem maradt a berendezésből

– Hogyan fog kinézni a felújított épület? 

– Az épület földszintjén és az emeleten nyolc intézményi egységet szeretnénk kialakítani: a két esperesi hivatalt, a Vártemplom irodáját, egyházi céllal működő irodákat a diakóniai szolgálatnak, a lelkigondozói szolgálatnak, a nőszövetségnek. Ezekben az egységekben idén már működni fog az új fűtésrendszer. Természetesen a régi csempekályhák a helyükön maradnak, hiszen múzeumi értékek. A nagy tanácstermet a maga pompájában, a falfestéssel, freskókkal együtt szeretnénk restaurálni. 

– Eredeti leírások vannak-e arról, milyen volt a palota berendezése? 

– Nincs erről leírás. Az emeleti csempekályhákat kivéve semmi sem maradt a berendezésből. Viszont a szakvélemény szerint a régi fából készült nyílászárókat meg kell őrizni, ez azt jelenti, hogy a régi fa ablakokat restaurálni kell, ami nem olcsó. Erre idén nem valószínű, hogy sor kerül. Amikor a falakat javítjuk, megtörténik a felújított nyílászárók behelyezése. A tornác gyönyörű kőoszlopait valószínű nem tudjuk restaurálni, viszont az udvart átalakítjuk. A bejárati kaput ki kell cserélni olyanra, ami illik a palota stílusához. 

– Mi van a pincében?

– A pincében raktárak vannak, de szinte semmit sem lehet itt elraktározni, annyira nedvesek, salétromosak, dohosak a helyiségek. Régebb, még a 2000-es évek elején, turkáló működött itt, de ma már ez lehetetlenné vált. 

– Lakás rendeltetésű része lesz-e az épületnek?

– Mostanra kiköltözött az utolsó lakó is, de gondolkodunk azon, hogy egy lakrészt megőrizzünk, ahol esetleg az épület gondnoka fog lakni.

– Ha az idén nekikezdenek a munkának, mikorra várható a befejezés?

– A rendelkezésre álló összeget egy év alatt felhasználjuk, de a teljes felújítást nem tudjuk befejezni. Újabb pályázatra lesz szükség. Ám erről még nincs elképzelés. Műemlék épületről lévén szó, a városi és megyei tanács csak a leltári tárgyak felújítását, illetve újak beszerzését támogathatja. 

– Kiválasztották a kivitelezőt?

– Még nem. Árajánlatokat kértünk, de még nem döntöttük el, hogy kik végzik a különféle munkálatokat. 

– A felújítással járó ügyintézést és a munkálatokat koordinálja; ki segíti ebben a felelősségteljes munkában?

– Bende Sándor, a cserealji gyülekezet gondnoka van nagy segítségemre, aki a kuratóriumban az épületek körüli ügyintézéssel, a karbantartásukkal foglalkozik. 

*

Marosvásárhelyiekként őszintén reméljük, hogy a vár tövében rövidesen felújítandó nevezetes Teleki-palota a város dísze lesz, amelyen nemcsak a helyiek, hanem a turisták tekintete is megakad.