Rekordtermések

December végén összegezték a 2017-es mezőgazdasági év eredményeit, amit sajtótájékoztatón Ioan Rus közgazdász, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője hozott nyilvánosságra. A kimutatásból kiderült, hogy több növényből rekordtermés lett, a szarvasmarha-állományt illetően a második helyen állunk az országban. Csökkent viszont a méhcsaládok száma és a gyümölcstermesztés – mindkettő a tavaszi késői fagy miatt. Maros megyében is beindultak a szaktárca által kezdeményezett programok, igaz, kevesebb sikerrel, mint az ország más részein – hallhattuk többek között az év végi összegzésen. 

 

Növénytermesztési helyzetkép 

A mezőgazdasági igazgatóság 2017-ben 35 alkalmazottal végezte a törvény által megszabott munkát, felügyelte a kormány mezőgazdasági stratégiájának megvalósítását, követte és ellenőrizte a jogszabályok betartását, illetve a termelést, ugyanakkor a mezőgazdasági szaktanácsadó hivatal hatáskörébe került szaktanfolyamokat szervezett, és arra ösztönözte a gazdákat, hogy pályázzanak a mezőgazdaság fejlesztésére szánt összegek lehívására. Ide tartozik a talajtani kutatóintézet is. A 2017-es adatok szerint megyénkben 570.545 hektár mezőgazdasági terület van, amiből 222.103 hektár szántóföld, 106,255 hektár legelő, 2.711 hektár tisztás (erdőben levő legelőterület), 73.409 ha kaszáló, 4.964 ha gyümölcsös, 213.618 ha erdő, illetve 5.957 ha vízfelület (többek között halastavak). Az említett több mint hatszázezer hektárból 261.734 ha mezőgazdálkodásra nem alkalmas, többnyire parlagon hagyott, út szélén levő, leromlott talajú terület. 

Amint az igazgató említette, az időjárásnak köszönhetően 2017-ben több növényből rekordtermést regisztráltak. 2016-hoz viszonyítva átlagosan jobb volt a búza-, tritikálé-, árpa-, tavaszi sörárpa-, kukorica-, zöldborsó-, napraforgó-, repce-, szója-, cukorrépa-, dohány-, gyógynövény-, zöldség-, burgo-nya-, takarmánynövény- és szőlőtermés. A számadatokat tekintve a következő eredmények születtek: búzából 27.292 hektárról 131.272 tonnát arattak, átlagban hektáronként 5.810 kg termett. Hasonlóan jó lett a rozstermés, a 324 hektárról 873 tonnát gyűjtöttek be, ami 2.694 kg hektáronként. Árpából 2.517 hektárról 12.145 tonnát arattak, ez 4.825 kg-ot jelent hektáronként, a tavaszi sörárpából 428 hektáron 1.856 tonna (4.337 kg/ha), ősziből pedig 5.137 hektáron 18.871 tonna (3.674 kg/ha), szemes kukoricából 74.390 hektáron 504.207 tonna (6.778 kg/ha), kukoricamagból 82 hektáron 379 tonna (4.622 kg/ha), zöldborsóból 240 hektáron 853 tonna (3554 kg/ha) lett. 

Tavasszal a késői fagy megtizedelte a gyümölcsösöket, ezért jóval kevesebb almát gyűjthettek be 2017-ben, mint az előző évben. Májusban és júniusban a heves esőzések, vihar és jégeső károsította a törökbúza-, napraforgó- és repcetermést a megye egyes övezeteiben – Kutyfalván, Marosugrán, Radnóton, Kisiklandon –, de máshol bőven termett belőlük, így átlagban kiváló a terméshozam. Az igazgató szerint a mezőgazdászok kezdik megérteni, hogy csakis a csúcstechnológia alkalmazása, a nagy teljesítményű gépek használata járhat jó eredménnyel. A jó terméshez hozzájárult az is, hogy az állam idejében utalta át a támogatást, amiből idejében meg lehetett vásárolni a szükséges vetőmagokat, műtrágyát, üzemanyagot. Az említett károsult övezeteken kívül tavaly megyénk időjárása igencsak kedvezett a növénytermesztésnek. Emiatt is sikerült 2017-ben 40.982 hektár szántót bevetni, ebből 27.726 hektáron búza, 2.079 hektáron tritikálé és 2.831 hektáron sörárpa került a földbe. Az ősszel elvetett magok kikeltek, egyelőre ígéretesnek mutatkozik a 2018-as mezőgazdasági év is. Jó jel, hogy a gazdák megfelelően kezelt, a hazai földtani és időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó vetőmagokat használnak. Tavasszal 143.888 hektár területet kell felszántani, amiből mintegy 72.852 hektáron kukoricát, 5.941 hektáron zabot, 5.096 hektáron sörárpát és 1.016 hektáron tavaszi búzát vetnek. Kiemelendő még, hogy nálunk van az ország legnagyobb komlótermő területe, ami 212 hektár. Ezt két cég kezeli. Ezenkívül mintegy 200 hektáron van komló felfüggesztésére alkalmas rendszer, mivel azonban a területet visszaszolgáltatták volt tulajdonosainak, akik nem akarnak komlót termeszteni, ez a felület kihasználatlanul áll, annak ellenére, hogy jóval nagyobb mennyiséget is felvásárolnának a sörgyártók. Jó hír az is, hogy a támogatásoknak köszönhetően az őszi kultúrákat teljes egészében műtrágyázták, a búzát 75%-ban. 

Az igazgató kifejtette, a nagyobb gazdaságoknál azon igyekeztek a gazdák, hogy az erre nyújtott támogatásokat is kihasználva nagy teljesítményű gépekkel szereljék fel a farmokat. Csak a kisebb, háztáji gazdaságokban használnak régebbi, rosszabb műszaki állapotban levő U650-es traktorokat. Megyénkben 6857 traktor, 863 szalmásgabona- és 307 kukoricakombájn van, ezeknek a fele „lecserélhető” állapotban. Ez azt jelenti, hogy minden 59 hektár mezőgazdasági területre, illetve 32,4 hektár szántóra jut egy traktor, 31 hektár szalmásgabonára pedig egy kombájn, ami azt jelenti, hogy kedvező időjárás esetén az aratást kb. 5 munkanap alatt be lehet fejezni a megyében. Ám csak elméletben, mert nincsen gabonaszárító, így az aratást a „száraz időjáráshoz” kell igazítani – mondta az igazgató. 

Azt is megtudtuk, hogy 2017-ben az autópálya-építés miatt csökkent a mezőgazdasági terület, ezenkívül két gazdát megbírságoltak, mert 1,8 hektár legelőt engedély nélkül felszántottak. A szántóterületekkel kapcsolatosan még megtudtuk, hogy 2017. december 31-ig a közigazgatási egységeknek kötelezően el kellett volna készíteniük a legelőgazdálkodási terveket (amenajament pastoral). Mindössze 42 polgármesteri hivatal készítette el a dokumentációt, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges talajtani vizsgálatot a mezőgazdasági igazgatóság díjmentesen végzi. Decemberben hat polgármesteri hivatal fordult a talajtani hivatalhoz vizsgálatért, más hétnek a laboratóriumban voltak a begyűjtött mintái, öt hivatal esetében a dokumentáció jóváhagyásra várt – összegzett az igazgató, aki hangsúlyozta, hogy ez a lépés fontos, hiszen azok a magánszemélyek, akiknek nincs meg a legelőgazdálkodási tervük, jövőben nem kapnak támogatást legelőfenntartásra. Ioan Rus azt is elmondta, a polgármesteri hivatalok kötelessége, hogy megszabják a legeltetési időszakot, és felügyeljenek arra, hogy ne tegyék tönkre a pásztorok a saját, valamint a község területén levő magánszemélyek legelőit. 

 

Állattenyésztés – élelmiszeripar 

2017-ben jelentősen nőtt megyénkben a szarvasmarha-, juh-, sertés-, háziszárnyas- és szőrmenyúlállomány. Maros megye a második helyen áll az országban a szarvasmarha-állomány terén. Mindezek miatt 2017-ben 45%-kal több tehén-, 74%-kal több juhtejet dolgoztak fel, mint az előző évben. A statisztikai adatok szerint 2017. november 30-án a mezőgazdasági regiszterekben megyénkben 78.998 szarvasmarha, 88.802 sertés, 516.520 juh, 38.580 kecske, 1.648.608 háziszárnyas, 9.980 ló, 14.730 nyúl (több mint kétszerese a 2016-os állománynak) szerepelt. A tavaszi fagy miatt 40%-kal csökkent a méhcsaládok száma, ennek ellenére 44%-kal több mézet termeltek, mint 2016-ban. Az említett referenciadátumig 2.768.087 hektoliter tehéntejet fejtek, ebből 2.305.565 hektoliter jutott a feldolgozókhoz. 11 hónapra számítva, átlagban havonta 4522 litert, naponta 13,7 litert fejtek ki szarvasmarhánként. Ez azt jelenti, hogy megyénkbe nem kell behozni a tejet, mi több, az igazgatóság tudomása szerint jelentős mennyiséget juttatnak a megyebeli tenyésztők a szomszédos megyékbe, a monori, tekei, gyulafehérvári, kovásznai, kolozsvári feldolgozóegységekhez. 2017-ben 1,4–1,5 lejt fizettek egy liter tejért a felvásárlók. A tehéntejen kívül 610 hektoliter bivalytej, 104.655 hektoliter juhtej (28.980 hektoliter jutott a feldolgozóegységekhez), 33.858 hektoliter kecsketej (5.213 hektolitert dolgoztak fel) szerepel a nyilvántartásban. 2016-hoz viszonyítva csökkent a hústermelés. Míg 2016. december 31-ig összesen 58.094 tonna húst termeltek megyénkben, addig 2017. november 30-ig mindössze 34.025 tonnát. Jelentősen nőtt a gyapjú mennyisége: 830-ról 1.190 tonnára, és a tojások száma 189.189 ezerről 201.307 ezer darabra. 

A mezőgazdasági minisztérium két területen is a hazai állatfajok tenyésztését támogató programot dolgozott ki. Az egyik a bázna és mangalica fajta sertésre, a másik a román tarka és barna szarvasmarhafajtára vonatkozik. A programok 2018-ban lesznek működőképesek, várhatóan ez is megnöveli ezeknek a fajtáknak az állományát megyénkben. 

2017-ben 11-gyel nőtt a tejfeldolgozó üzemek száma, 19 ilyen egység működött, 32 a hús- és halfeldolgozó cégek száma. Megyénkben öt engedélyezett mészárszék, 33 malom, 88 pékség, 58 cukrászda, öt konzervgyár, három étolajprés, egy cukorgyár, 40 szeszgyár, 31 élelmiszertermék-előállító, -feldolgozó (csokoládé, cukorka, keksz, száraztészta, szirup, fűszer), egy ecetgyár, 14 gyümölcslésajtoló, valamint 20 élelmiszer-csomagoló, palackozóegység működött. 

 A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint 2015-ben nyújtották be az Európai Bizottsághoz az erdőlibánfalvi Mirdatod Kft. által előállított sós túró (telemea) védett termékké nyilvánításához szükséges dossziét. Hosszas vita (pereskedés egy hasonló terméket gyártó görögországi céggel) után végül 2016-ban megkapták a „jogvédett eredeti termék” címet. Megyénkben 2015–2017 között 11 tej-, hús- és péktermék védetté nyilvánításához szükséges dokumentációt juttattak el az előállítók a hatóságokhoz. Hat gazdasági egység 10 terméke „elfogadott romániai recept szerint” eredetminősítést kapott. 2017-ben sajátos tájeredeti termék elismerésére az említett erdőlibánfalvi cég sajtra, tejfölre és ordára nyújtott be dokumentációt az országos márkaregisztrációs hivatalhoz. A cég képviselői berlini, nürnbergi, dubaji, valamint brüsszeli nemzetközi vásárokon is népszerűsítették termékeiket, ahonnan elismerésekkel tértek haza. A szászkézdi Adept Alapítvány által működtetett konzervgyár a rebarbaradzsemet népszerűsítette, amit szintén védett termékként szeretnének bejegyeztetni. 

 

Az országos programok alkalmazása 

2016-ban az elektronikus mezőgazdasági nyilvántartásra vonatkozó 67/2004-es kormányrendelet alapján 106 mezőgazdasági egységet (exploataţii agricole) vettek nyilvántartásba, és ezeket követték 2017-ben is. Az összegyűjtött adatok alapul szolgálnak a hazai szakhatóságoknak az unió mezőgazdasági politikájának alkalmazására, illetve adott esetben a különböző támogatásokra vonatkozó tárgyalásokra, egyeztetésre. Megyénkben két elismert zöldség-gyümölcs-, két gyümölcs- és egy dohánytermesztő csoport volt. 2016-ban egy gyümölcs- és a dohánytermesztő csoport engedélyét visszavonták, ugyanis nem teljesítették a hivatalos elismeréshez szükséges feltételeket. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági igazgatóság képviselői több találkozót tartottak ezen a téren, megyénkben továbbra sem akarnak társulni a gazdák. A megyei állategészségügyi igazgatóság 66 azonosító kódot bocsátott ki háziszárnyasfarmoknak és 15 kódot három tojásjegyző egységnek. 

A szaktanácsadó iroda több találkozót szervezett a megyében levő hat helyi akciócsoport vezetőségénél a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatosan, ugyanakkor 48 találkozó volt a regionális mezőgazdasági központokban, amelyeken összesen 761 érdeklődő vett részt. Ezeken a beszélgetéseken a 2014–2020-as támogatási rendszert ismertették. A központokon keresztül 2017. január 5. és május 16. között 8153 gazdának segítettek összeállítani az APIA-hoz és a vidékfejlesztési ügynökséghez szükséges dokumentációt. Az üvegházi, illetve fóliasátras paradicsomtermesztőket segítő program népszerűsítésének köszönhetően 1520 gazdát tájékoztattak a lehetőségről, 93-an állítottak össze dossziét, amiből 64-et fogadtak el, az első ciklusban 12, a másodikban 49 termelő kap támogatást. A kutatás támogatása érdekében több szakmai találkozót tartottak, többek között három búza-, egy kukorica- és egy szőlőbemutatóparcellán, a Semtest szokásos rendezvényén kívül két szarvasmarha- (Déda, Nagysármás), egy zöldség-gyümölcs- (Dózsa György község), egy méhészkiállítás (Segesvár) is volt. Marosvásárhelyen októberben megszervezték a termésnapot, az igazgatóság munkatársai 14 különböző szakmai találkozón, szimpóziumon vettek részt. 

Az igazgató újságírói kérdésre elmondta, bár több tenyésztővel is tárgyaltak, még nem sikerült kijelölni gyapjúbegyűjtő és -szárító helyeket megyénkben. Egyelőre bizonytalan a feldolgozott gyapjú piaca, bár többen jelentkeztek támogatásra, nincs még piaca a terméknek. Tudomása szerint az országban eddig mindössze két megyében sikerült megoldást találni: Szebenben, ahol Indiába exportálják, és matracként tér vissza, illetve Tulceán, ahol építkezési szigetelőanyag előállításával próbálkoznak kísérleti jelleggel. 

A 2018-ra tervezett országos jégeső elleni program keretében két rakétakilövő egység telepítését tervezik megyénkben, egyiket Dedrádszéplak és Szászrégen környékén, amivel a környékbeli gyümölcsösöket védnék, valamint Dicsőszentmárton mellett, amivel elsősorban a Küküllő menti szőlősöket óvnák. Az igazgató szerint hamarosan hozzáfognak az egységek kiépítéséhez, várható az is, hogy Kerelőszentpál és Vajdaszentivány környékén az országos öntözőrendszer-felújítási program keretében felújítják az egykori berendezéseket. Hogy erre mikor kerül sor – nem tudott válaszolni az igazgató. 

 

Patthelyzet a volt gyümölcstermesztő kísérleti állomás ingatlanja esetében

Továbbra is a megyei mezőgazdaság szégyenfoltja a gyümölcstermesztő kísérleti állomás marosvásárhelyi, Pandúrok úti egykori épületeinek helyzete. Az igazgató elmondta, 2009-ben készült egy megvalósíthatósági tanulmány, amelynek alapján a még megfelelő állapotban levő épületegyüttest saját székházzá alakították volna át. Közben az ugyancsak a mezőgazdasági igazgatóság (minisztérium) hatáskörébe tartozó egykori gyümölcstermesztő kísérleti állomás nevében annak igazgatója beperelte a megyei mezőgazdasági igazgatóságot jogtalan területigénylésért. A per 2012-ig tartott, amikor a legfelsőbb semmítőszék a felperesnek adott igazat. Közben a kísérleti állomás csődbe ment. A mindössze két alkalmazottat számláló marosvásárhelyi állomást hivatalosan a mărăcineni-i kísérleti állomáshoz csatolták, és az ingatlant 49 évre az Argeş megyei „anyaegységre” telekelték. Mivel a minisztérium mindeddig nem sok pénzt szánt mezőgazdasági kutatásra, nem volt amiből fenntartani, felügyelni az épületeket, amelyek tönkrementek. Ioan Rus szerint a gyümölcstermesztő kísérleti állomás esetében a minisztérium egyik zsebéből kivette az egységet, áthelyezte a másik lyukasba, és ez lett az eredménye. Érvényes, megfellebbezhetetlen bírósági döntés birtokában csakis a szaktárca rendezheti az ügyet, de erre, úgy néz ki, egyhamar nem lesz szándék.