Rangos elismerést érdemelt ki a csíkszeredai kórházban zajló stroke-ellátás

Csapatmunka és gyors segítség – ezen múlik a beteg élete

Arany fokozatot érdemelt ki a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban zajló stroke-ellátás az Európai Stroke Egyesület megítélése szerint: a 2020-as év ESO Angels díjai között a trombolízist végző romániai kórházak sorában 12 másik kórház mellett a csíkszeredai kórház is elismerésben részesült. A díjjal a stroke-ellátás terén kiemelkedő eredményeket elérő központokat és kórházakat ösztönzik. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 2020-ban 82 trombolízist végeztek, idén pedig mostanig 45 ilyen beavatkozás volt. Ez a vérrögoldó kezelés életmentő lehet, és sokat javíthat az agyi érkatasztrófát elszenvedett páciensek életminőségén. A stroke-ellátás csapatmunka: a mentősök, a sürgősségis, a radiológus és a neurológus szakorvosok és az osztályok személyzete csapatban kell dolgozzon ahhoz, hogy a beteg időben megkapja a szükséges kezelést. Az agyi érkatasztrófát szenvedett betegeket ellátó csapat tagja dr. Dabóczi Mátyás marosvásárhelyi származású ideggyógyász szakorvos, akivel a rangos elismerésről, valamint a stroke-ellátás menetéről beszélgettünk.

– Az Európai Stroke-egyesület szerint a trombolízist végző romániai kórházak sorában az Önök intézményében zajló munkát is elismerték. Mit jelent pontosan az, amikor egy kórház élen jár ezen a téren?

– Az Európai Stroke Egyesület alapvetően a stroke-ellátás minőségét értékeli. Az akut stroke-ellátás egy óriási és összetett csapatmunka, amelynek több mozzanatát különböző mutatók által értékelik. Az egyik például az, hogy az agyi infarktussal a sürgősségre érkezett betegek közül hánynál sikerül a vérrögoldó kezelést alkalmazni. Ahhoz, hogy ezen a téren jól teljesítsünk, két nagyon fontos dolognak kell megtörténni. Az egyik az, hogy az agyi infarktusban szenvedő beteg a lehető leggyorsabban a sürgősségi osztályra kell kerüljön. Fontos tudni, hogy ez a kezelés csak a tünetek kezdetétől számítva 4,5 órán belül alkalmazható, azon túlmenően akár ártalmas is lehet, tehát ellenjavallt. Azt is tudni kell, hogy ha érelzáródás történik az agyban, akkor azokon az agyterületeken, ahova nem kerül vér, percenként kb. 1,9 millió idegsejt hal el. Tehát a megmenthető agysejtek száma nagymértékben attól függ, hogy mennyire tudjuk időben elkezdeni a kezelést. Itt jön képbe a csapatmunka. A csapatunk része elsősorban a beteg, vagy az a személy, aki észreveszi valakinél a stroke tüneteit, és hívja a 112-t. A következő csapattag az, aki a telefonhívásra válaszol, és beazonosítja, hogy a tünetek alapján stroke-ról lehet szó, és ezért abszolút sürgősségként kezeli a hívást. Továbbá fontos szereplő az a mentős csapat, amelyik kiérkezik a beteghez, és értesíti a sürgősségi és a neurológiai ügyeletet a beteg állapotáról, a tünetek kezdetének időpontjáról és a várható szállítási időről. Ezután következik a második dolog, aminek meg kell történnie, mégpedig az, hogy a sürgősségi osztályra érkező beteg mielőbb megkapja a vérrögoldó kezelést. Ehhez a sürgősségi ügyelet és a neurológus orvos a beteg bejelentése nyomán úgymond előkészíti a terepet, hogy minél gyorsabban történjenek meg a szükséges kivizsgálások. A radiológia és labor másik két fontos „csapattag” ebből a szempontból. A fej CT-vizsgálatát mielőbb el kell végezni és ki kell értékelni, illetve a véranalízisek eredménye mielőbb meg kell legyen. Ahogy a beteg megérkezik, a neurológus és a sürgősségi orvos felméri az állapotát, az asszisztens vért vesz. Ha a CT-vizsgálat, a véranalízisek eredménye, illetve a beteg kórelőzménye megengedi, akkor alkalmazható a trombolízis. Azonkívül, hogy az összes agyi infarktusban szenvedő beteg közül hánynál sikerül ezt a kezelést alkalmazni, más minőségi mutató például a sürgősségen való megjelenéstől a kezelés elkezdéséig eltelt idő, illetve persze a beteg kezelés utáni állapotbéli változásának mutatói.

– Pontosan miben áll a trombolízis beavatkozás, illetve alkalmazható-e minden stroke-ot szenvedő páciens esetében? Milyen esetekben ellenjavalt?

– A trombolízis vérrögoldást jelent. Konkrétan egy nagyon erős vérhígító kezelés, amivel mi megpróbáljuk ez elzáródott eret a vér számára újra átjárhatóvá tenni. Magát azt a betegséget magyarázva, amely esetén alkalmazzuk, kezdeném azzal, hogy a stroke angol szó, jelentése ütés, csapás. Talán ez is a legmegfelelőbb kifejezés erre a betegségre, mivel csapás mind az ebben szenvedőnek, mind a családnak. Hirtelen következik be, és a következményei nagyon súlyosak, akár végzetesek is lehetnek. Orvosilag a stroke agyi érkatasztrófát jelent. Ennek az érkatasztrófának két fő típusa van: az agyvérzés és az agyi infarktus. Leegyszerűsítve a dolgot, elképzelhetünk egy csőrendszert, hiszen végül is az érrendszer ennek felel meg. Egy ilyen csőrendszerben a meghibásodás két módon történhet: vagy kiszakad a cső, ami a stroke esetében agyvérzést jelent, vagy eldugul a cső, ami agyi infarktust eredményez. Tünetek alapján nem lehet elkülöníteni az agyvérzést az agyi infarktustól, ehhez CT-vizsgálat szükséges. A trombolízis csak abban az esetben alkalmazható, ha valami elzárja az eret, amit mi fel próbálunk oldani, tehát agyi infarktus áll fenn. Ha agyvérzéssel állunk szemben akkor az erős vérhígítás csak tovább rontana a helyzeten, szóval ez az egyik alap-ellenjavallata a kezelésnek. A másik alapvető ellenjavallat, ha a tünetek már több mint 4,5 órája kezdődtek. Sajnos ez könnyen megtörténhet, főleg, ha a szerencsétlenség alvás közben történik. Ilyenkor, mivel pontosan nem tudjuk meghatározni a kezdet időpontját, azt kell kezdeti időnek vegyük, amikor a beteg lefeküdt, és még jól volt. Emiatt sajnos sokan elesnek a kezeléstől. Ezek mellett egy sor ellenjavallata van a kezelésnek, a kórelőzményből ismert, fokozott vérzékenységgel járó betegségek, vérhígító kezelések, traumák, daganatos betegségek és mások. Fontos, hogy a hozzátartozók ismerjék a kórelőzményt, a gyógyszeres kezelést, illetve az, hogy elérhetőek legyenek, hogy ezeket a fontos információkat közölni tudják az orvosokkal.

– Mióta végeznek a csíkszeredai kórházban trombolízist, és évente hány páciensen sikerül segíteni ezzel a beavatkozással?

– 2019 májusában kezdtük alkalmazni ezt a kezelést. 2020-ban 82 trombolízist végeztünk, idén eddig 47-et.

– Melyek azok a tünetek, amelyek jelzik a páciensnek, illetve a környezetében lévőknek, hogy az illetőnek stroke-ja van, és azonnal mentőt kell hívni?

– A tünetek felismerésére a következő angol betűszót jegyezzük meg: BE FAST!

B: balance – azaz, ha valakinek az egyensúlyával lesz problémája, szédül, esetleg hányingere lesz, hányik;

E: eye – hirtelen látászavar alakul ki;

F: face – az arcaszimmetriára utal, „elcsavarodik” a beteg szája;

A: arm – meggyengül a beteg egyik végtagja;

S: speech – beszédzavar;

T: time – idő. Ha az előző tünetek bármelyikét észleljük, akkor az idő a legfontosabb: mielőbb mentőt kell hívni. Percenként 1,9 millió agysejt halhat el. Time is brain – az idő agysejtekbe kerül.

– A stroke állítólag világelső a rokkantságot okozó patológiák sorában. Melyek a leggyakrabban visszamaradó tünetek egy stroke után?

– Annak függvényében, hogy az agynak melyik része sérül, különböző funkciói eshetnek ki. Így például beszéd, látás, mozgás, egyensúlyproblémák maradhatnak vissza.

– Mennyire nehéz és hosszas a rekuperáció egy stroke után, illetve vannak-e a környékünkön, Székelyföldön vagy akár Erdélyben olyan intézmények, amelyekre a családok számíthatnak abban, hogy segítsék szerettük felépülését?

– Szerencsére az agy tud alkalmazkodni, és ha bizonyos szerepeket ellátó területei károsodást szenvednek, ezek funkcióit idővel a megmaradt részei átvehetik. Ez egy tanulási folyamat, olyan, mint amikor a gyerekek tanulják a végtagjaikat használni, vagy beszélni, mert végül is az agynak olyan részei fogják ezeket a funkciókat ellátni, amelyek eddig ezt nem tudták. Türelem kell hozzá, rengeteg odafigyelés a család és hozzátartozók részéről, illetve motiváltság a beteg részéről. Emellett elkel a szakemberek segítsége és tudása is, így gyógytornász, logopédus, neurológus hozzájárulása. Sajnos Hargita megyében hiány van az ilyen jellegű intézmények terén. A kórházban csak rövid ideig tudjuk a gyógytornát biztosítani, ahhoz viszonyítva, hogy mennyi ideig lenne a betegeknek erre szüksége. Kibocsátás után általában sajnos a családra hárul a feladat, hogy szakember segítségével folytassák a rekuperációt.

– Ön Marosvásárhelyen született, és itt élt, mielőtt a Csíkszeredai Sürgősségi Kórházat választotta munkahelyéül. Miért irányult az ideggyógyászati szakterület irányába, és döntött egy kisebb városban lévő kórház mellett?

– Mindig a reál tantárgyak vonzottak, líceumban is matematika-informatika szakon végeztem. Az orvoslásban is a logikát kerestem, és a neurológiában, illetve az idegrendszer működésében ezt véltem felfedezni. Minden mindennel összefügg, egy-egy tünetből következtetni lehet, hogy az idegrendszernek melyik része károsult, majd a klinikai képet, labort és imagisztikai eljárásokat összevetve pontos diagnózisokat lehet felállítani. Marosvásárhelyen rengeteget láttam és tanultam a neurológiaszakma szaktekintélyeitől, többek között a trombolízis menetét is. Úgy éreztem, a tudásomat itt, Csíkszeredában a betegek javára és a kórház szakmai előrevitelére tudom majd felhasználni. Rezidensként, itt ügyeleteket vállalva úgy láttam, hogy a több tapasztalattal rendelkezők és a fiatal orvosok egyaránt nyitottak az újdonságokra, és úgy éreztem, hogy velük, csapatként együttműködve, akár nemzetközi szinten elismert eredményeket is el tudunk érni.