Rájár a rúd a vidéki gazdákra

Az erdőszentgyörgyi, szépen felújított Rhédey-kastély adott otthont kedden a közvitának, amelyen a Nyárád- és Küküllőmente Natura 2000 Gondnokság ismertette a Natura 2000 területek integrált kezelési tervét.

Fotó: Nagy Tibor

Az erdőszentgyörgyi, szépen felújított Rhédey-kastély adott otthont kedden a közvitának, amelyen a Nyárád- és Küküllőmente Natura 2000 Gondnokság ismertette a Natura 2000 területek integrált kezelési tervét. A találkozón részt vettek a környezetvédelmi szervezetek képviselői és a térségbeli önkormányzatok vezetői is, akik azokat a problémákat vetették fel, amelyekkel a vidéki gazdák nap mint nap szembesülnek.

A vitán elsőként Csibi Attila, Erdőszent-györgy polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, és elégedetten nyugtázta, hogy az önkormányzati vezetők is kezdik belátni a Natura 2000 és ezáltal a természetvédelmi szempontok jelentőségét. Kovrig Zoltán, a gondnokság igazgatója elmondta, a találkozón ismertetett kezelési terv meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a természetvédelem érdekében hoznak az elkövetkező tíz évben a Natura 2000-es területeken. A Nyárád- és Küküllőmentén 90 ezer hektár tartozik a gondnoksághoz, mindez negyvenegy községet érint. – A kezelési terv hamarosan a minisztériumba kerül, és elkezdődik a jóváhagyási folyamat. Amint jóváhagyják, törvényerejűvé válik, tehát kötelező lesz betartani – fogalmazott az igazgató. Stanciu Erika, a tervet készítő cég képviselője hozzátette, a biológusok hónapokon át végeztek terepmunkát, feltérképezték a szóban forgó területeken az élővilágot, az egyes fajok életterét, és megfogalmazták észrevételeiket, azokat a feltételeket, amelyektől az egyes fajok fennmaradása függ. A terv készítői ezek alapján állították össze a külön szegmensekre osztott anyagot: külön rész taglalja az erdő-, víz-, legelőgazdálkodás terén szükséges természetvédelmi intézkedéseket.

Az erdészet nem hajlandó az együttműködésre

Kovrig Zoltán kifejtette, az erdőgazdálkodás terén gyakran ütköznek az erdészet ellenállásába. – Az erdészeti ütemterveket össze kell hangolni a kezelési intézkedésekkel, viszont a Romsilva nem hajlandó a rendelkezésünkre bocsátani az ütemterveket, holott a törvény előírja, hogy egy éven belül át kell nézni, és bele kell foglalni a Natura 2000-intézkedéseket – magyarázta. Papp Tamás, a Milvus Környezetvédelmi Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb madárfajnak élőhelyként 80 évesnél idősebb erdőkre van szüksége, a fakivágások során pedig gyakran figyelembe sem veszik a fán lévő fészkeket. Ezért a gondnokság azt szeretné elérni, hogy a 80 évnél idősebb erdők legkevesebb húsz százaléka védett legyen, emellett az erdészet úgy tervezze a fakitermelési munkálatokat, hogy minden hektáron legalább 7-10 idős fa megmaradjon. Ugyanakkor úgy kellene ütemezni a fakivágásokat, hogy március 15–augusztus 15. között, a fészkelési időszakban ne zavarják a madarakat. A találkozón szóba kerültek a vízügy által a Nyárádon végzett árvízvédelmi és partszabályozási munkálatok is, amelyek kapcsán a természetvédő hangsúlyozták, nem vitatják ezen intézkedések szükségességét, csupán a módozatával nem értenek egyet.

Az elmélet köszönő viszonyban sincs a mindennapi gyakorlattal

A kezelési terv ismertetése közben Hajdu Zoltán, a Fókusz Ökó Központ vezetője kételyeinek adott hangot. – Tizenöt éve figyelem a menedzsmentterveket, de mintha semmi közük nem lenne a mindennapi valósághoz. Elhangzott, hogy mozaik típusú gazdálkodásra kellene törekedni, mert az élőhely szempontjából ez az előnyös. Viszont ez a kis- és közepes gazdálkodókra jellemző, ezek pedig egyre kevesebben vannak. A tendencia az, hogy a nagyvállalkozók felvásárolják a területeket. Az egyszerű gazda termékeit nem veszik be a nagy üzletláncok. Próbáltunk közvetlen értékesítés révén segíteni a termelőket, hogy értékesítsék termékeiket, de ez még ebben az országban sajnos nem működik – mutatott rá a hiányosságokra Hajdu Zoltán.

A gazdák maradnak a kárral

A vitán részt vevő polgármesterek nagy része a vadkárokra, valamint a gazdákat hátrányosan érintő mezőgazdasági és erdészeti intézkedésekre panaszkodott. Dósa Sándor, Kibéd polgármestere szerint nincs olyan falugyűlés, ahol a lakosság ne a vadkárokkal kezdené a gondok felsorolását. Az elöljáró azt is szóvá tette, hogy a napokban érkezett az önkormányzathoz egy átirat, miszerint annak a gazdának is termelői igazolványt kell kiváltani, aki nem értékesíti terményét a piacokon. – Nem is merem elmondani az idős gazdáknak, hogy csupán azért, hogy hazahozzák a termést a mezőről, szükség van az igazolványra – vázolta az abszurd helyzetet a polgármester.

Kacsó Antal, Nyárádmagyarós elöljárója is felháborodásának adott hangot. – Az erdészeti igazgatóságnak született egy határozata, amely értelmében korlátolt felelősségük lenne az erdészeknek, azaz ha huszonnégy órán belül megállapítják a falopás során keletkezett kárt, azt nem kell kifizetni. Ha ezt bevezetik, senkinek semmiféle felelőssége nem lesz, ami nagy hátrány azokra az erdőtulajdonosokra nézve, akiknek erdejét az erdészeti hivatal őrzi. Másik nagy gondunk, hogy a hagyományos gazdálkodásra kiírt támogatást sokan igénylik, viszont amióta bevezették a madárvédelmi szempontokat, olyan követelményeknek kell eleget tenni, hogy a gazdák lemondtak róla. Mindemellett a vadkárok folyamatosan gondot okoznak. Az idén Berében, Sóváradon és Nyárádmagyaróson több mint száz hektár területen okoztak kárt a vaddisznók és a medvék. Senki nem vállal felelősséget, a gazdák maradnak a kárral – nehezményezte a községvezető. Az önkormányzati képviselők szerint érthető, hogy a Natura 2000 Gondnokság felvállalta az egyedek védelmét, viszont a Nyárád- és Küküllőmente lakosságát érintő problémák megoldásában is szerepet kellene vállaljanak. A Milvus szakemberei hangsúlyozták, fontos, hogy azok a gazdák, akiket vadkár ér, nyújtsanak be kártérítési kérvényt. Sokan fölöslegesnek tartják ezt, mivel azt tapasztalják, hogy a kárt úgysem térítik meg, viszont fontos, hogy ezeknek az eseteknek legyenek írásos bizonyítékai, amelyek felkerülnek az illetékes szaktárcához.