Politika – Feddhetetlenségi Ügynökség – összeférhetetlenség – érdekellentét (I.)
Hosszabb ideje hallható a napisajtóban, hogy egyes kinevezett vagy választott köztisztviselő, közméltóság, politikus esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget (incompatibilitate) vagy érdekellentétet (conflict de interese) állapított meg.
Hosszabb ideje hallható a napisajtóban, hogy egyes kinevezett vagy választott köztisztviselő, közméltóság, politikus esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget (incompatibilitate) vagy érdekellentétet (conflict de interese) állapított meg.
Az egyik legnagyobb port felverő ilyen eset éppen a jelenlegi államfőé, Klaus Johannisé volt, aki esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg mint Szeben volt polgármestere és egy, a helyi tanács alárendeltségébe tartozó részvénytársaság közgyűlésébe delegált funkciója között.
A Gyulafehérvári Táblabíróság felmentette az államfőt az összeférhetetlenség vádja alól, a döntést pedig a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék is jóváhagyta.
A gyakorlat azt mutatja, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (Agenţia Naţională de Integritate) működése, habár sokszor tényleges érdekellentétékét és összeférhetetlenségeket vagy akár korrupciós bűncselekményeket azonosít, egyáltalán nem elhanyagolható mértékben tévesen és törvénytelenül állapít meg ilyen helyzeteket, amelyeket utólag a bíróságok érvénytelenítenek. A legfrissebb ilyen hír a pár napja jogerősen kimondott legfelsőbb ítélő- és semmítőszéki döntés, melynek értelmében az RMDSZ temesvári parlamenti képviselője, Molnár Zsolt esetében mondta ki a bíróság, hogy a képviselő a Feddhetetlenségi Ügynökség véleményével ellentétben nem volt semmilyen összeférhetetlenségi viszonyban. Erről az esetről a képviselő a Transindexnek így nyilatkozott: „A bírósági döntés igazolta, hogy helyesen cselekedtem 2012-ben, hiszen a törvényes határidőt betartva oldottam fel az esetleges összeférhetetlenséget a képviselői mandátumom és a magánvállalkozói engedélyem között: a mandátum átvétele után felfüggesztettem a tanácsadói tevékenységemet. Ez valójában egy jogértelmezési vita volt, hisz az elmúlt négy év alatt nem gyakoroltam azt a tevékenységet, amelyből a megválasztásom előtt éltem. Nem volt könnyű az elmúlt négy évet a pereskedés árnyékában végigcsinálni, de végig tudtam, hogy nem követtem el törvénytelenséget”.
A Feddhetetlenségi Ügynökség működésével kapcsolatosan ugyanaz a helyzet, mint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség esetében: az nem kérdés, hogy ezekre az intézményekre és tevékenységükre szükség van. A kérdés a tevékenység mikéntje, hiszen a fontos és szükséges korrupcióellenes harc könnyen átmehet „boszorkányüldözésbe”, olyan döntések is születnek, amelyek a józan ésszel szembemennek, vagy egyszerűen a politikai leszámolások eszközévé válnak. Sajnos, a média sokkal nagyobb teret ad az ügynökség és a Korrupcióellenes Ügyészség tevékenységének és eljárás-kezdeményezéseinek, mint az eljárások végén kimondott bírói határozatoknak, amelyek sokszor felmentik az eljárások megvádolt alanyait. Az eljárás alatt pedig karrierek és életek mehetnek tönkre, az érintett személy pedig erkölcsileg óhatatlanul károsul.
Mi is azonban a Feddhetetlenségi Ügynökség, hogyan működik, melyek az összeférhetetlenség és az érdekellentét esetei, miért van egyáltalán erre az intézményre szükség?
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség egy bukaresti székhelyű, független állami intézmény, amelynek feladata a köztisztviselőként, illetve közméltóságként szerzett vagyon vizsgálata, az összeférhetetlenségek, valamint az érdekellentétek ellenőrzése. Ezek vizsgálata kizárólag adminisztratív, törvényes keretek között valósulhat meg, amennyiben az ügynökség bűncselekményre utaló jeleket észlel, kötelessége értesíteni a megfelelő nyomozó szerveket. Az ügynökség vezetője versenyvizsgával foglalja el az állást, a kinevezést a szenátus hagyja jóvá. Az ügynökség a törvényesség, pártatlanság, függetlenség, hatékonyság, a védelemhez való jog elvei mellett kell vagy kellene működjön. Ugyanakkor semmilyen intézménytől vagy személytől nem kérhet vagy kaphat semmilyen természetű utasítást.
Meg kell említeni, hogy az állami tisztviselők vagyon- és érdekbevallási kötelezettsége már 1996 óta létezett, illetve ezek az iratok 2003-tól nyilvános iratokká váltak, viszont a tulajdonképpeni szisztematikus kontroll nem létezett illetve nehézkes volt.
Ezt a helyzetet – elsősorban az EU-csatlakozás feltételeinek következtében – orvosolták 2007-ben a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozásával. Ilyen típusú intézmény abban az időben Európában nem létezett, ezt Románia elsőként hozta létre. Az ügynökség létrehozása óta folyamatosan figyeli a köztisztviselők vagyonszerzését, valamint az esetleges érdekellentéteket és az összeférhetetlenségi helyzetek megjelenését. Ezek meghatározására később még visszatérünk.
Az ügynökség a következő tevékenységeket végzi: ellenőrzi a köztisztviselők által kötelezően leadott vagyon- és érdeknyilatkozatokat (declaraţii de avere, declaraţii de interese), ellenőrzi, hogy ezeket a nyilatkozatokat az arra kötelezett személyek határidőre iktassák, hogy az igazolható és a tényleges bevétel között van-e számottevő különbség, megállapítja az esetleges összeférhetetlenséget és érdek-ellentétet, értesíti a bűnüldöző szerveket, amennyiben bűncselekmény elkövetésére utaló jeleket észlel, saját hatáskörben ró ki szankciókat, az ellenőrzött és benyújtott iratokról statisztikákat készít, valamint ajánlásokat készít, figyelembe véve a joggyakorlatot.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
