A polgármester betiltotta a március 10-i felvonulást és nagygyűlést a prefektúra előtt

– A romániai regionalizáció kérdését nem tekintjük román–magyar etnikai vita tárgyának. Meggyőződésünk, hogy az a cél, amelyet kitűztünk, Székelyföld minden lakójának érdeke. Volt olyan pillanat, amikor román politikusokkal, magával Marosvásárhely polgármesterével közösen lehetett megfogalmazni azokat a célokat, amelyek közösek: egyformán szeretnénk, ha Marosvásárhely a régió központja lenne. Ennek szellemében kértük január 29-én Dorin Florea polgármester urat, vegyen részt a rendezvényünkön, szólaljon fel, képviselje azt, ami az álláspontjainkból közös, s emeljük ki közösen a román–magyar vita köréből a közigazgatási átalakítás kérdését. A polgármester úr azt válaszolta, ennek még nem jött el az ideje. A mi meggyőződésünk az, hogy ennek akkor jön el az ideje, amikor román és magyar közéleti szereplők egyszerre, közösen úgy gondolják, hogy itt van az idő – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.   

 

Az SZNT elnöke elmondta, hogy január 29-én a polgármesteri hivatalban letettek egy előzetes bejelentést a gyülekezési jogról szóló törvénynek megfelelően, amelyben bejelentettek egy rendezvényt március 10-ére –  tiltakozó felvonulás és tiltakozó nagygyűlés a Románia közigazgatási átalakítására vonatkozó tervek ellen, illetve az autonómia és a regionalizáció érdekében. A bejelentésben felsorolták a tiltakozás útvonalát, és megjelölték a tiltakozó nagygyűlés helyszínét: a marosvásárhelyi prefektúra előtti tér. 

A polgármesteri hivataltól 30-án kaptak választ, amely egyrészt jóváhagyja a megemlékező gyűlést a Székely vértanúk emlékművénél, az SZNT által megadott időben, holott a kérés nem tartalmaz erre vonatkozó utalást, ugyanis a gyülekezési jogról szóló törvény azt mondja, hogy bejelentési kötelezettséghez sincs kötve egy hagyományos megemlékező rendezvény. 

Az átirat második pontja arról tájékoztatta az SZNT-t, hogy a felvonulást és a tiltakozó gyűlést a prefektúra előtt a polgármester betiltja. A tiltás okának a 2013. és 2014. március 10-én lezajlott eseményeket nevezte meg, amikor a gyülekezési törvény második szakaszát megsértették. Másrészt azt hozták fel, hogy március 9. és 11. között A húsvéti böjttel kapcsolatos szokások és hagyományok című rendezvénysorozat zajlik, és nem lehet két rendezvény ugyanabban az időpontban, ugyanazon a helyszínen. 

Izsák Balázs a gyülekezési törvényt idézte, amely szerint olyan körülmények között lehet közgyűlést betiltani, ha például arra vonatkozó információval rendelkeznek a hatóságok, hogy a szervezők államcsínyre készülnek. Viszont a 2014-es rendezvénnyel kapcsolatos csendőrségi jegyzőkönyvek bírósági tárgyalása nem zárult le,  2013-ra vonatkozóan pedig semmiféle hivatalos hatósági elmarasztaló észrevétel nem volt.

– Mi ezzel a határozattal  kapcsolatban kérést tettünk le a prefektúrára, hogy a prefektus támadja meg a közigazgatási bíróságon a betiltó határozatot mint törvénytelent, másrészt mi magunk is benyújtottunk egy keresetet  a törvényszék közigazgatási részlegére, amelyben szintén a határozat hatályon kívül helyezését kérjük. Ám amit sokkal fontosabbnak tartok annál, hogy március 10-én lesz-e felvonulás, lesz-e tiltakozás vagy sem, egy ennél súlyosabb és nagyobb tét: a romániai demokrácia. Ugyanis létezik egy közigazgatási átalakítási terv. Ezzel kapcsolatban a román kormány ígéretet tett arra, hogy közvitát szervez, ami nem történt meg – mondta Izsák.

Emlékeztetett: a Helyi Hatóságok  Európai Chartája, amelyet Románia is ratifikált, kötelező módon előírja, hogy a kormány köteles már az előkészítő szakaszban konzultálni minden helyi hatósággal minden olyan kérdésben, amely őket valamilyen módon érinti. Románia kormánya ezt a kötelezettségét elmulasztotta. Ilyen körülmények között és ilyen előzmények után a tervezett közigazgatási átalakítással szembeni tiltakozó nagygyűlés megszervezésének betiltása  2015-ben a demokrácia általános állapotát tükrözi Romániában. 

Ezt azzal egészítette ki, hogy a 45 önkormányzat által elfogadott, autonómiára vonatkozó határozat eljutott az Európa Tanács Regionális és Helyi Kongresszusához, a kongresszus napirendre tűzte ezt a kérdést, és a tavaly nyáron felkérte Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettest, hogy írásban foglalja össze a kormány álláspontját. A monitoringbizottság a kisinyovi gyűlésen napirendre tűzte, de utána érdemben nem tárgyalt róla. Ezen a gyűlésen a határozatot elfogadó önkormányzatokat az azóta tragikusan elhunyt Máron Zoltán, Makfalva volt polgármestere és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere képviselte, aki ellen jelenleg  vizsgálat folyik, nem hagyhatja el az országot, és így nem vehet részt a 6-án sorra kerülő lisszaboni gyűlésen. Izsák Balázs reméli, hogy Králik Attila és Antal Árpád, a helyi és regionális önkormányzatok kongresszusának két székelyföldi tagja képviselheti majd az ügyet a lisszaboni gyűlésen.

A kérdésre, hogy mit tesz az SZNT, ha a prefektus nem támadja meg a közigazgatási bíróságon Marosvásárhely polgármesterének határozatát, azt válaszolta, hogy erről konzultálnia kell azokkal, akik a korábbi rendezvényeken, illetve azok szervezésében részt vettek.