A polgári peres eljárásról – a keresetlevél
A jogok és érdekek bírósági érvényesítésének alapvető eszköze a polgári peres kereset (cerere de chemare în judecată) amellyel az érdekelt személy bírósági úton kéri jogainak és kötelezettségeinek védelmét. Tulajdonképpen a felperes a keresettel indítja el a peres eljárást.
A jogok és érdekek bírósági érvényesítésének alapvető eszköze a polgári peres kereset (cerere de chemare în judecată) amellyel az érdekelt személy bírósági úton kéri jogainak és kötelezettségeinek védelmét. Tulajdonképpen a felperes a keresettel indítja el a peres eljárást. Az iratot, amelyet a felperes (reclamant) terjeszt a bíróság elé, keresetlevélnek hívják. Azt a személyt, aki ellen előterjesztik a keresetet, alperesnek (pârât) nevezi a törvény. Fontos megjegyezni, hogy keresetlevelet csak polgári – kereskedelmi (habár ez utóbbi fogalom az új polgári törvénykönyvben már nem létezik) vagy közigazgatási ügyekben lehet iktatni, büntetőügyekben panaszt (plângere) vagy feljelentést (denunţ) lehet megfogalmazni, de utóbbiak alaki és tartalmi követelményeit nem a polgári perrendtartás, hanem a büntetőeljárás-jogi törvénykönyv tartalmazza.
A keresetlevelet mindig írásban kell megfogalmazni, iktatni pedig lehet az illetékes bíróság iktatójában, el lehet küldeni postán, faxon vagy e-mailen. Fontos megjegyezni, hogy a határidőben feladott, de a határidő után megérkezett kereseteket időben feladottnak tekinti a törvény abban az esetben, ha postai ajánlott levéllel vagy futárszolgálattal volt elküldve, ellenkező esetben nem a feladás dátuma fog számítani, hanem a bíróságon való iktatás időpontja, ami azt jelenti, hogy pl. egy pénteken este faxon küldött kereset a következő hét hétfőjén kerül iktatásra, tehát ha a keresetleadási határidő pénteken lejárt, ebben az esetben a kereset megkésett.
A keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak kell címezni, ha ezt nem adtuk meg helyesen, akkor a bíróság áthelyezi az ügyet a megfelelő bíróságra, tehát a kereset nem lesz semmis. A keresetben meg kell adni a perbe hívott felek nevét vagy elnevezését (ha nem természetes személyről van szó), lakcímét vagy székhelyét, a személyazonosító számát vagy cégjegyzékszámát, illetve bankszámlaszámát, amennyiben ezek ismertek. Ügyvédi képviselet esetén fel kell tüntetni az ügyvédi iroda elnevezését, valamint mellékelni kell az ügyvédi meghatalmazást is.
A keresetlevél legfontosabb része az, amelyben a felperes tulajdonképpen leírja, hogy mit is kér a bíróságtól. Attól függően, hogy ennek mi a tárgya, háromféle keresettípus létezik: marasztalási, megállapítási és jogalakítási kereset. Marasztalási (kötelezési) keresetről beszélünk, amikor a felperes azzal a kérelemmel fordul a bírósághoz, hogy az alperest valamilyen szolgáltatásra, valaminek a tevésére, tűrésére, illetve valamiért helytállásra kötelezze. A marasztalási kereset előterjesztésének előfeltétele, hogy a követelés a kereset benyújtásának időpontjában lejárt legyen. Nincs helye tehát marasztalási keresetnek olyan kölcsönszerződés alapján, amelyben az adós fizetési határideje a kereset benyújtásakor még nem járt le. Megállapítási keresetnek nevezzük azt a kérelmet, amivel a felperes valamilyen jog fennállását vagy fenn nem állását kéri megállapítani a bíróságtól. Ilyen keresetet csak akkor lehet előterjeszteni, ha a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a követelés lejártságának hiányában, vagy más okból marasztalást még nem kérhet, ugyanakkor a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges. A jogalakítási keresetben a felperes azt kéri a bíróságtól, hogy valamilyen jogviszonyt hozzon létre, szüntessen meg vagy módosítson. A jogviszony létrehozására irányuló kereset célja, hogy a bíróság a felek között olyan jogviszonyt hozzon létre, amely korábban nem létezett. Ennek tipikus példája az apaság megállapítását vagy a szülői felügyelet visszaállítását célzó kereset. A jogviszonyt megszüntető keresettel a felperes azt kéri a bíróságtól, hogy a felek között létező jogviszonyt bontson fel. Ilyenek például a házassági bontóper, a házasság érvénytelenítése, az apaság vélelmének megdöntése, a szülői felügyelet megszüntetése, az örökbefogadás felbontása, illetőleg a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetek. A jogviszony módosítására irányuló keresetek közül említést érdemel a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának korlátozására irányuló kereset, a tartási vagy életjáradéki szerződés módosítása iránti per, illetve amikor a szerződés módosítását a felperes azon az alapon kéri, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény lényeges jogos érdekét sérti.
A keresetlevél következő része a tényállás leírása – az indoklás –, amelyben a felperes leírja azt a tényállást, helyzetet, amely megalapozza a kérelmét. Egy másik nagyon fontos része a keresetnek a jogalap megadása, amely sokszor ügyvédi asszisztenciát igényel. Abban az esetben, ha a per tárgya pénzben felértékelhető, meg kell adni a pertárgy értékét a felperes felértékelése szerint. Abban az esetben, ha ingatlanról van szó, ez a felértékelés nem lehet nagyon eltérő a közjegyzői katalógusok vagy a polgármesteri hivatalok adóértékétől. Ingatlan esetén mellékelni kell az illető ingatlan telekkönyvi kivonatát is, illetve fel kell tüntetni az ingatlan azonosításakor annak telekkönyvi számát, helyrajzi, valamint kataszteri számát, illetve az ingatlan pontos címét. Mivel minden állítást bizonyítani kell, ezért a keresetlevél végén meg kell adni a felhasználandó bizonyítékokat, amelyeket amennyiben lehetséges (pl. iratok), a felperes által hitelesített (copie certificată spre conformitate cu originalul) másolatban is mellékelni kell. Bizonyíték lehet még a tanú (martor), a szakértői vélemény (expertiză), a felek személyes meghallgatása (interogator), a helyszíni szemle (cercetare la faţa locului), illetve tulajdonképpen minden más olyan tárgyi bizonyíték, amely törvényesen volt megszerezve. A keresetlevelet és mellékleteit annyi példányban kell iktatni, amennyi alperes van, illetve egy példányt külön kell iktatni a bíróság számára. A keresetlevelet a felperes vagy annak meghatalmazottja alá kell írja. A keresetlevél iktatása után következik egy előzetes adminisztratív eljárás, egy úgynevezett regularizáció, amelynek során a bíró a fenti feltételek meglétét ellenőrzi, és abban az esetben, ha ezek nem mindegyike teljesült, 10 napon belüli hiánypótlásra szólítja fel a felperest az eljárás megszüntetésének terhe alatt (anulare).
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
