Pluszforrások menekültekre és a terrorizmus elleni harcra

Az Európai Parlament e heti plenáris ülésére az Erasmus program vitája mellett napirendre tűzte az agárválságból való kilábalás vitáját, a minimális áfaszint vitáját, az EU Közép-Ázsia-stratégiájának felülvizsgálatát, az állattenyésztési szabályokat, a halászati megállapodást Dániával és Grönlanddal, az Europol és Brazília közötti stratégiai megállapodást, a Volvónak nyújtott támogatást az Európai Globalizációs Alapból. Napirendre kerül a Zika-vírus, az európai számvevőszék kiegészítése, az emberi jogok helyzete Pakisztánban, Hondurasban, Nigériában.

A napirendről nem maradhatott le a Panama-iratok vitája és az új terrorelhárítási stratégia, amikről tegnap vitáztak a képviselők. 

Mint köztudott, a Panama-iratokból mintegy 200 ezer offshore cég tulajdonosának kilétére derült fény. A tulajdonosok között számos politikus és híresség is van. A fő kérdés az volt, hogy az adóelkerülésről és pénzmosásról szóló hatályos uniós jogszabályok vajon működnek-e a gyakorlatban. A Panama-botrány nyomán eddig mintegy 214 ezer céget érintő 11,5 millió bizalmas dokumentum szivárgott ki a Mossack Fonseca nevű panamai cégtől, beleértve a részvényesek személyazonosságát és a cégek vezetőinek kilétét is. Az iratokból kiderül, hogy tehetős emberek, köztük közszereplők miként rejtik el pénzüket a nyilvánosság elől.

 

100 millió eurót különítenének el a menekültek ellátására

Az EP valószínűleg rábólint az év első költségvetési módosító javaslatára, amelynek értelmében plusz 100 millió eurót különítenek el a menekültek unión belüli ellátására és 2 millió eurót arra, hogy az Európai Rendőrségi Hivatalon (Europol) belül működő Európai Terrorelhárító Központ (ECTC) új munkatársakat vegyen fel. A képviselők erről gyorsított eljárással döntenek.

A menekültválságra fordítandó extra 100 millió euró az első része annak a 700 milliós csomagnak, amiről az Európai Bizottság még március elején döntött. A pénzt többek között élelmiszerre, sürgős egészségügyi ellátásra, sátrakra, higiéniai eszközökre, oktatásra lehet költeni.

Az idén januárban alapított és az EU-n belüli terrorizmus elleni küzdelem központjának szánt ECTC a március 22-i terrortámadás nyomán még 2 millió eurót fordíthat majd új emberek felvételére. A menekültek ellátására szánt pénz a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF), míg az Europol megerősítésére szánt forrás a Belbiztonsági Alapból (ISF) származik, vagyis az unión kívüli segélyprogramok forrásai ettől nem csökkennek. Erről ma szavaz a plénum.

 

Albánia és Bosznia-Hercegovina 

A képviselők szintén ma vitáznak Johannes Hahn bővítési biztossal arról, milyen reformeredményeket ért el tavaly Albánia és Bosznia-Hercegovina. A képviselők feltehetően arra kérik Tiranát, hogy fokozza erőfeszítéseit a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges olyan területeken, mint a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem, valamint üdvözlik majd, hogy Bosznia-Hercegovina idén benyújtotta csatlakozási kérelmét.

 

Vita a Törökországgal kötött megállapodásról

A menekültek és migránsok Görögországból Törökországba történő visszaküldéséről született március 18-i brüsszeli megállapodás lesz a témája annak a vitának, amit Donald Tusk és Jean-Claude Juncker elnökökkel ma délután folytatnak a képviselők. A megállapodás értelmében Törökország visszaveszi a területéről Görögországba nem szabályosan érkező menedékkérőket, az EU pedig minden visszavett szír menedékkérőért cserébe befogad egy már elismert szír menekültet. A szírek befogadását bonyolító úgynevezett Önkéntes Humanitárius Befogadási Rendszer akkor lép életbe, amikor a Törökország felől érkezők száma érdemben csökkenni kezd. Az egyezmény egyúttal felgyorsítja a vízumliberalizációt, feltéve, hogy Ankara megfelel a vonatkozó követelményeknek. 

A Parlament azt is megvitatja, hogy Törökország tavaly milyen reformeredményeket ért el az uniós csatlakozási folyamatban. A Johannes Hahn bővítési biztossal folytatott vita szerdán, szavazás a határozati javaslatról csütörtökön lesz. A javaslat szerint az országgal kötött migrációs megállapodást nem szabadna a csatlakozási tárgyalásokkal összekötni. A szöveg ezenfelül rámutat arra, hogy bizonyos területeken, mint a jogállamiság, szólásszabadság és az alapvető értékek, a reformok lelassultak vagy épp visszalépések történtek. 

 

Végszavazás a légi utasok adatainak továbbításáról és az adatvédelmi csomagról

A képviselők holnap szavaznak az uniós utasnyilvántartási adatállomány direktíváról (PNR), illetve az adatvédelemmel és a rendőrségi, bírósági célú adattovábbítással kapcsolatos új szabályokról, miután a Parlament és a Tanács mindkét ügyben megállapodásra jutott tavaly decemberben. A két témáról szerdán együttes vitát tartanak a plenáris ülésen. 

A PNR-direktíva arra kötelezné a légitársaságokat, hogy a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni harc jegyében az EU-tagországok számára szolgáltassanak adatokat utasaikról. Az új adatvédelmi csomag célja az, hogy uniószerte olyan egységes és korszerű szabályok szülessenek, amelyek növelik a jogbiztonságot és a bizalmat a digitális egységes piacon.

 

Szegénység elleni küzdelem

A tagállamok vezessenek be moratóriumot, hogy télen egyetlen háztartás fűtését se lehessen lekapcsolni – áll egy csütörtökön szavazásra kerülő állásfoglalási indítványban. A képviselők szerint a rezsiköltségek lefaragása érdekében növelni kell az energiahatékonysági beruházásokat és fokozottan kell támogatni a kis jövedelmű családokat. 

A Meszerics Tamás (Zöldek, Magyarország) által jegyzett, nem kötelező érvényű állásfoglalási indítvány szerint az EU egyre messzebb kerül attól a stratégiai céltól, hogy 2020-ig legalább 20 millió ember emelkedjen ki a szegénységből. A javaslat felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-ban működő minimális jövedelemre vonatkozó rendszereket abból a szempontból, hogy képesek-e a háztartások elemi szükségleteinek biztosítására. 

A szegénységi küszöb alatt élő háztartások bevételeik legnagyobb részét élelmiszerre, lakhatásra és közüzemi számlákra költik. A statisztikák szerint tavaly az uniós állampolgárok 10%-a volt elmaradásban a közüzemi számlákkal, 2014-ben 12%-uk nem tudta elég melegre fűteni az otthonát és 16% élt olyan helyen, ahol eresztett a tető és nedvesek voltak a falak.2008 és 2013 között a szegénynek számító európaiak száma 117 millióról 122,6 millióra nőtt, az emberek 16,7%-át szociális támogatások kézhezvétele után is nélkülözés fenyegette, 9,6% súlyosan nélkülözött. 

 

Kereskedelmi titkok védelme

Az EP szintén csütörtökön szavaz arról a szabálytervezetről, amely a cégek számára jogorvoslatot biztosítana, ha kereskedelmi titkaikat ellopják vagy rosszhiszeműen használják fel. A képviselők garanciákat építettek be a tervezetbe, hogy az új szabályok ne korlátozzák az újságírók munkáját és ne rettentsék el azokat, akik közérdekűnek számító titkokat akarnak nyilvánosságra hozni. A szavazás egy 2015. decemberi, a Tanáccsal kötött megállapodást szentesíthet.A tagállamokkal folytatott tárgyalások során a képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy az új direktíva ne korlátozza a sajtó szabadságát és sokszínűségét, különösen, ami az oknyomozást és a források védelmét illeti.

(Forrás az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája)