Őszire megalapíthatják a katolikus líceumot

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a kormányzatnak eltökélt szándéka, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét a 2018–2019-es tanév kezdéséig megoldja. Valentin Popa tanügyminiszter sürgősségi kormányrendelettel rendezné ezt a kérdést, jelenleg a tanintézmények létesítésére vonatkozó törvényes keret kidolgozása van folyamatban. 

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa úgy vélte, a romániai politikum részéről megvan a szándék, de inkább a helyi közigazgatási szereplőknek kell együttműködniük az iskolaalapítás ügyében – hangzott el csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyet a kulturális örökség hasznosítása témakörben szervezett konferencia után tartottak Marosvásárhelyen. 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meghívására látogatott csütörtökön Marosvásárhelyre Navracsics Tibor, az Európai Bizottság (EB) oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, aki részt vett a kulturális örökség hasznosítása témakörben rendezett panelbeszélgetésen a Kultúrpalota kistermében. Az ezt követően megtartott sajtótájékoztatón az európai egyetemek létrehozása, illetve a tankönyvhiány kérdése mellett a marosvásárhelyi katolikus líceum, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye került napirendre. 

Valentin Popa tanügyminiszter elmondta, idén nagyon sok, a kisebbségek nyelvén kiadott tankönyv jelenik meg, erről tájékoztatta az európai biztost is. „Jelenleg kiadás alatt áll 41 tankönyv, illetve 10 román tankönyv fordítása van folyamatban. Megközelítőleg két hónap alatt a tankönyvek eljutnak az iskolákhoz” – nyilatkozta a tanügyminiszter. 

 

Helyi kezdeményezésre van szükség

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy továbbra is fontosnak tartják, hogy óvodától egyetemig anyanyelven lehessen tanulni. „Ez azért is lényeges, mert az elitképzés, az értelmiségi képzés és a szakemberek képzése egy kisebbség számára hatványozottan fontos, ha meg akar maradni erős kisebbségként a szülőföldjén, és mi ezt akarjuk tenni. Versenyképes tudás nélkül nem lehet érvényesülni, és az oktatásnak a munkaerőpiachoz kell igazodnia, rugalmasnak kell lennie” – nyilatkozta. A marosvásárhelyi római katolikus líceum és a MOGYE ügye kapcsán is nyilatkozott Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke azt mondta, „a kormányzatnak eltökélt szándéka, hogy a katolikus iskola ügyét a 2018–2019-es tanév kezdéséig megoldja”. „Nem egy könnyű helyzet, hisz ebbe a történetbe olyan intézmények nyúltak bele – például a DNA –, amelyeknek semmi keresnivalójuk egy oktatási intézmény működésében. De talán van olyan törvényes megoldás, amelyet ha végigviszünk, akkor a 2018–19-es tanévtől ennek az iskolának működnie kell. Ezt az alkotmány, a törvények biztosítják, a közösség részéről megvan rá a szándék, és ahogy a miniszter úr fogalmazott: így is, úgy is finanszírozni kell. Ezek a diákok a román oktatási rendszerben vannak, oktatásuk mindenképpen az állam feladata”. 

Valentin Popa tanügyminiszter elmondta, jelenleg a tanintézmények létrehozására vonatkozó általános törvényes kereten dolgozik. Ami a katolikus líceumnak a 2018–19-es tanévkezdésig történő megalapítását illeti, lapunknak azt nyilatkozta, „nem tud másokért garantálni”. „Nem csak tőlem függ, én a törvényes kerettel foglalkozom. Helyi kezdeményezésre van szükség, megfelelő diáklétszámra” – tette hozzá. A szaktárcavezető újságírói kérdésre elmondta, ugyan a marosvásárhelyi iskolahálózat nincs jóváhagyva, mivel néhány hivatalos irat hiányzik, de minden diák tanul, az iskolák működnek, a tanárok oktatnak. Jelenleg a miniszter hatáskörébe tartozik, hogy döntsön az iskolahálózatról, ugyanakkor korlátozások is vannak a tanintézetek létrehozását, megszűnését, összevonását vagy szétválását illetően. Közölte, a római katolikus iskolát valószínűleg sürgősségi kormányrendelettel hozzák létre, ebben a kérdésben azonban várják az igazságügyi tárca álláspontját is. Navracsics Tibor EB-biztos a Népújságnak elmondta, sokkal nagyobb politikai elszántságot lát a kérdés rendezésére, mint korábban. „Az országos politika részéről megvan az elszántság, a miniszter úr személyes kötelezettséget vállalt, hogy amit tud, megtesz, inkább a helyi közigazgatási szereplőknek kell együttműködniük.” 

Kelemen Hunor szerint – bár a katolikus iskola jogi személyiségével, akkreditálásával kapcsolatos kérdés rendezéséhez a politikai szándék egyértelműen megvan, „át kell préselni az adminisztráción, ami úgy tűnik, nehezebb, mint a politikai akaratot biztosítani”. Ennek ellenére az RMDSZ elnöke továbbra is úgy gondolja, hogy a 2018–19-es tanév utolérhető úgy, hogy jogi személyiséggel ez az iskola létezzen, működjön, a következő tanévekben pedig kiegészüljön azokkal a cikluskezdő évekkel, amelyek most nem férhetnek bele. Mint ismeretes, a magyar kormány tavaly szeptemberben kijelentette, Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) azzal a feltétellel támogatja, ha az ország rendezi a katolikus iskola jogi státusát. Kelemen Hunor szerint „diplomácia jobbra vagy balra, ha politikai akarat nem létezik, akkor ez nem működik, az adminisztráción átpréselni, ma úgy tűnik, sokkal nehezebb ezt az ügyet. Mindenik adminisztrációval ugyanaz a probléma: az engedélyezés folyamata”.

 

Egyetemi autonómia ürügyén nem lehet törvényt sérteni

A MOGYE kapcsán Kelemen Hunor kijelentette, az oktatási törvényt annyi esztendő után érvényesíteni kell a MOGYE esetében is. Hangsúlyozta: a magyar főtanszékek megalapításának kérdése az anyanyelv szempontjából hosszú távon is létkérdés. Az RMDSZ elnöke szerint ha már megtörtént a Petru Maior egyetem MOGYE általi bekebelezése, és az abszorpciót végigviszik, akkor az ott beinduló új szakokon is lennie kell magyar oktatásnak. Valentin Popa miniszter az egyetemi autonómiára hivatkozva azt mondta: alapvetően a szenátus dönt egy egyetem olyan ügyeiben, mint főtanszékek, karok létrehozása, szétválása. Azonban az egyetemi autonómia gyakorlásával sem hozhatnak olyan döntéseket, amelyek törvényt sértenek. Hozzátette: látta az egyetemek egyesülésének dokumentumait, melyekből kitűnik az egyetemek szenátusainak szándéka, hogy megtartsák a multikulturális jelleget. A dosszié jelenleg a törvényességi vizsgálat alatt áll. 

 

Európai egyetemi hálózatot hoznak létre

Navracsics Tibor EB biztos hangsúlyozta, az európai oktatáspolitika, amely hagyományosan tagállami hatáskörbe tartozik, egyre inkább európai üggyé is válik. „Az Európai Unió oktatáspolitikája számára a kisebbségi oktatás biztosítása is nagyon fontos ügy. Egyrészt azért, mert az unió maga is elismeri az identitás szabadsága mellett az oktatáshoz való jogot. Másrészt, mert a statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden európai tagállam oktatási rendszerében a gyenge pontot a teljesítmény, a felsőoktatásban való részvétel tekintetében a kisebbségi csoportok jelentik. Ők számos hátránnyal küzdenek, legyen szó akár szociális, vallási vagy etnikai kisebbségekről, mivel nehezebben férnek hozzá az oktatási rendszerekhez. Éppen ezért a kisebbségi oktatás nehézségeinek a megoldása nemcsak a kisebbségi közösségek problémája, hanem a többségi társadalom problémája is” – jelentette ki. Navracsics Tibor az európai egyetemi hálózat felépítése kapcsán elmondta, ennek két alappillére lesz: az egyik a színvonal kiválósága, másrészt földrajzi értelemben nem lehet kirekesztő. Többről van szó, mint a már megszokott nyugat-európai egyetemek egymás közötti együttműködésének uniós finanszírozásáról. A hálózatba be kell venni más régiókból származó egyetemeket is, ha a minőségi kritériumoknak megfelelnek. Hangsúlyozta, e kritériumok kidolgozása folyamatban van, ősszel megjelennek az első pályázatok, és ezt követően már az egyetemeken múlik, hogy tudják-e teljesíteni azokat a követelményeket, amelyek szükségesek a részvételhez.