Óriásportrék – több ezer kilométer

Most nézzük a fotós szemszögéből. Az eseményt már egy előző Múzsában ismertettük. Június 13-án Budapesten felavatták a Magyarság Háza Galériát, a megnyitón egy különleges látványvilágú tárlat fogadta az érdeklődőket. „kossuthdíjasok” címmel külhoni magyar Kossuth-díjas írókról, művészekről készült nagy méretű portréfotókat állítottak ki. 14 kitűnő portrét. Az emberség, a szellem ereje, melege sugárzik a hatalmasra nagyított arcokról, tekintetekből.

Boráros Imre (színművész, rendező, énekes, Felvidék), Csíky András (színművész, Erdély), Dráfi Mátyás (színművész, Felvidék), Duba Gyula (író, szerkesztő, Felvidék), Ferenczes István (költő, író, műfordító, szerkesztő, Erdély), Király László (költő, író, műfordító, Erdély), Kovács András Ferenc (költő, esszéíró, műfordító, Erdély), Szarka Gyula (énekes, zeneszerző, zenész, Felvidék), Szarka Tamás (énekes, zeneszerző, költő, Felvidék), Szilágyi István (író, szerkesztő, Erdély), Tolnai Ottó (író, költő, szerkesztő, Vajdaság), Tőzsér Árpád (író, költő, műfordító, Felvidék), Vári Fábián László (író, költő, műfordító, néprajzkutató, Kárpátalja), Végel László (regény-és drámaíró, esszéista, Vajdaság) arcképe vonja magára a figyelmet. „Tizennégy arc, sok száz vers, novella, regény, epizód és főszerep, koncert, megszámlálhatatlan ránc és redő, összesen – eddig – több mint egy ezredévnyi életút” – írta róluk a kiállítás katalógusában Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója.

A díjazottak portréit Tordai Ede (Erdély), Bíró István (Erdély) és Oriskó Norbert (Felvidék) fotóművészek készítették. Három fotós, de a feladat nagyja Marosvásárhely kiváló EFIAP fotográfusára, a Barabás Miklós Céh-tag Tordai Edére hárult. Akit nem hiába tartanak száguldó riporternek is, ha kell, ralizik is, sok száz kilométert is megtesz egy jó felvételért. Ez esetben kivételesen nagy erőpróbát kellett teljesítenie, rövid határidős, nagy távolságokat átfogó munkával bízták meg. Vállalta, bízott önmagában. És milyen jól tette: lenyűgöző az eredmény. És mint mondja, a két hét alatt, amíg a 12 portrét elkészítette, több ezer kilométert autózott, szervezett, cipekedett, fáradozott, izgult is jócskán, de nagyszerű egyéniségekkel ismerkedett meg, sok élménnyel gazdagodott. Voltak olyan alanyok, akiket itthonról már ismert, de olyanok is, akikkel először találkozott. Egészen idősek meg fiatalabbak is, de mindannyian kedvesek, allűrök, szeszélyek nélküliek, pozitív hozzáállással segítették a portrézás sikerét. Volt nap, hogy kétszer kellett megfordulnia Szlovákiában, Boráros Imrét például két előadás közti szünetben sikerült kamera elé állítania. 

Mindenik portrénak külön története van. Nem csak az arcokat hozták közel a közelképek, lelkileg is hamar azonos hullámhosszra tudott kerülni a megörökített kiválóságokkal. A képek a Kiss Beatrix (Magyarország) tervezte, rendezte kiállítások tükrök által megsokszorozódva, padlószintről, plafonról visszavetítődve hatványozott intenzitással hatnak a közönségre. Elismerés, gratuláció illeti a fotósokat, érdemes felkeresni a galériát. 

A kossuthdíjasok című fotókiállítás június 14-e és augusztus 20-a között a hét minden napján ingyenesen látogatható 10-18 óra között.