Nyilatkozat a közös védelem és a közös alapértékek mellett

A minden irányból érkező fenyegetésekkel, így a terrorizmussal szembeni védelmi és elrettentő erő fokozását, az euroatlanti térség és Európa egységét, az Oroszországgal folytatandó értelmes párbeszédet tartották egyebek mellett a legfontosabb szempontnak a NATO varsói csúcstalálkozójának résztvevői, akik szombaton elfogadott nyilatkozatukban a migránsválság kezelésében is fokozott segítséget akarnak nyújtani, hitet téve a demokrácia, az emberi szabadságjogok és a jogállamiság értékei mellett. 

A „Varsói Nyilatkozat a transzatlanti biztonságról” című dokumentum felhívja a figyelmet korunk biztonsági kihívásaira, így a terrorizmus terjedésére, a főleg Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartásra, amely – mint a dokumentumban olvasható – aláássa a szabályokon alapuló európai rendet. A dokumentum emlékeztet a közel-keleti és az észak-afrikai térség instabilitására is. Ezekre való tekintettel a NATO tagállamai továbbra is készek együttesen cselekedni területük és lakosságuk, valamint közös értékeik védelmében – olvasható a nyilatkozatban. 

A varsói csúcstalálkozón a tagállamok vezetői elhatározták, hogy a NATO a korábbiaknál is határozottabban érvényesíti védelmi és elrettentő erejét, többet kíván tenni a szövetség határain túli stabilitás megteremtéséért. „A kollektív védelem továbbra is a NATO alapvető felelőssége” – szögezi le a nyilatkozat, amely szerint a szervezet elrettentő és védelmi ereje a nukleáris és a hagyományos fegyverek, valamint és rakétavédelmi képesség megfelelő ötvözésén alapul. Utal arra is, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait a jövőben a korábbi, walesi csúcstalálkozón előirányzott céloknak megfelelően növelik majd. 

A csúcstalálkozó résztvevői további lépéseket terveznek annak érdekében, hogy védelmi és elrettentő erejüket a minden irányból érkező fenyegetésekkel szemben biztosítsák. Ennek szellemében fokozni kívánják erőik jelenlétét a szövetség keleti részén, erősíteni akarják védelmüket a kibertámadásokkal és a hibrid fenyegetésekkel, akárcsak az euroatlanti térségen kívülről várható esetleges ballisztikus rakétatámadásokkal szemben. 

A dokumentum elfogadói hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések védelmi jellegűek, arányosak, átláthatóak és teljes összhangban állnak a szövetség törvényes és politikai kötelezettségvállalásaival, tiszteletben tartva a már kialakult, szabályokon alapuló európai biztonsági rendet. 

„A NATO nem jelent fenyegetést egyetlen országra nézve sem” – szögezik le a nyilatkozat jóváhagyói, akik ebben a szellemben készek az értelmes párbeszédre Oroszországgal, arra, hogy világosan közvetítsék a szövetség álláspontját, mégpedig az átláthatóságot kölcsönösen biztosító csatornákon keresztül. 

„Továbbra is építő jellegű kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal bármikor, amikor Oroszország cselekedetei ezt lehetővé teszik” – olvasható a dokumentumban. 

A nyilatkozat külön szól a „szomszédokról”, akiknek a biztonsága magának a szövetségnek a biztonságát is szavatolja. A NATO tagországai szolidaritásukról biztosítják ezeket az országokat a terrorizmus elleni küzdelemben. Az észak-atlanti szövetség szorosabbra akarja fűzni a politikai párbeszédet és a gyakorlati együttműködést közel-keleti és észak-afrikai partnereivel. A NATO erősíti kiképzőjellegű és az ütőképesség növelésére irányuló segítségét Irakban, s az Iszlám Állam ellen harcoló koalíció rendelkezésére bocsátja AWACS légtérellenőrző repülőgépeit. 

A szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren, kész pótlólagos támogatással segíteni a nemzetközi erőfeszítéseket a Földközi-tengeren, együttműködve az Európai Unióval. A NATO továbbra is támogatja Afganisztánt. A szövetség egységes, szabad és békés Európában hisz, nagyobb fokú támogatást akar nyújtani Ukrajnának és Grúziának, a jövőben is segíti a Moldovai Köztársaságot – áll a dokumentumban, melynek elfogadói ígérik, hogy a továbbiakban még nagyobb eltökéltséggel működnek együtt a fekete-tengeri, balti-tengeri és nyugat-balkáni partnerekkel. Ugyancsak fenntartják a koszovói műveletet. 

A varsói találkozó résztvevői szerint a NATO és az Európai Unió stratégiai partneri viszonya alapvető fontosságú az euroatlanti térség biztonsága számára. Ezért a jövőben erősítik a NATO–EU együttműködést a hibrid fenyegetésekkel szemben, például a Földközi-tengeren végrehajtandó műveletek révén, segítséget nyújtva a partnerországoknak saját biztonságuk megőrzéséhez. 

„Továbbra is elkötelezettek vagyunk a NATO Nyitott Ajtók politikája iránt, amely megszilárdította a szövetséget és hozzájárult az euroatlanti biztonsághoz” – vallják a csúcs résztvevői.  

 

NATO-katonák a kelet-európai országokban 

A varsói NATO-csúcs egyik legfontosabb döntéseként az észak-atlanti szövetség megerősíti keleti szárnyát, és mintegy 1000 fős zászlóaljakat fog állomásoztatni az Oroszországgal határos Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban. Erről közölt összeállítást a dpa német hírügynökség vasárnap. 

LENGYELORSZÁG: A Lengyelországba telepítendő zászlóaljat az Egyesült Államok vezeti majd, amely nagyjából ezer katonát bocsát rendelkezésre. A Pentagon ezenkívül 2017 elején Kelet-Európába vezényel egy páncélos dandárt, amelynek székhelye ugyancsak Lengyelországban lesz. Nagy-Britannia 150 katonát küld Lengyelországba, és Románia is késznek mondta magát arra, hogy hozzájáruljon a lengyel csapaterősítéshez. 

LITVÁNIA: Németország mintegy 500 katonát küld a balti államba, és a zászlóalj vezetője lesz. A Benelux-államok, Norvégia és Franciaország is kész egyenruhásokat vezényelni Litvániába. 

ÉSZTORSZÁG: Észtországban nagyjából 500 brit katona lesz jelen. Ezenkívül Franciaország egy állomáshelyét évente váltogató századdal fog hozzájárulni a keleti NATO-zászlóaljakhoz, először Észtországban, majd Litvániában. 

LETTORSZÁG: A nagyjából ezer fős lettországi NATO-erő irányítását Kanada veszi kézbe, de az alakulat személyi összetétele egyelőre nem tisztázott. Lettországnak alig 2 milliós lakossága és 5 ezer katonája van. 

ROMÁNIA: A NATO a Feketetenger térségében is meg akarja erősíteni jelenlétét és katonákat akar egy Románia vezette dandár rendelkezésére bocsátani. Bulgária 400 főt küldene Romániába, és szó van lengyel katonák állomásoztatásáról is