Nulla tolerancia a nők elleni erőszakkal szemben

Február 1–4. között Strasbourgban ülésezik az Európai Parlament. A képviselők kedden délután vitatják meg a menekültválságot, az EU külső határain és az útlevélmentes schengeni övezeten belüli határellenőrzést, szerdán pedig a migrációról és az Egyesült Királyság EU-tagságra vonatkozó népszavazásáról vitáznak. Ezenkívül egyebek mellett napirendre kerül az új, 3 milliárd eurós török menekülttámogatási keret finanszírozásának kérdése, valamint a nők elleni erőszak, derül ki az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája plenáris hírleveléből.

 

Vita a menekültekről, a határellenőrzésről és Schengen jövőjéről 

A képviselők ma délután Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével vitatják meg a menekültválságot és az EU külső határain és az útlevélmentes schengeni övezeten belüli határellenőrzést. Az EB január 27-én arra figyelmeztetett, hogy akár kétéves időszakra is bevezethetik az útlevél-ellenőrzést, ha Görögország nem oldja meg a külső határai kezelésében tapasztalható súlyos hiányosságokat. A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján, mely az útlevélmentes övezet működését szabályozza, a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak a lehető leghamarabb értesíteniük kell az Európai Parlamentet és Tanácsot bármilyen indokról, amely a határellenőrzés ideiglenes visszaállításához vezethet. 

A képviselők ugyanakkor megvitatják a visszaküldés tilalmát előíró nemzetközi elv tiszteletben tartását. Összesen 26 ország vesz részt Schengenben, 22 EU-tagállam és négy nem tagállam (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc). Írország és az Egyesült Királyság a kívülmaradás mellett döntött, Bulgária, Ciprus, Horvátország és Románia tagjelölt államok.

A migránsok és menekültek számának növekedését követően több ország ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést az elmúlt hónapokban. Jelenleg Ausztriában, Franciaországban, Dániában, Németországban, Norvégiában és Svédországban van határellenőrzés érvényben. 

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján a határok ellenőrzését 10 napra vissza lehet állítani „közrendi vagy közbiztonsági” indokkal. Ezeket az ellenőrzéseket meg lehet hosszabbítani összesen 2 hónapig. Azonban, a belső biztonságot érintő komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra visszaállítható az ellenőrzés, mely maximum 6 hónapig tartható. „Kivételes körülmények” között két évig meghosszabbítható az ellenőrzés időtartama. Szerda reggeli vitájukban a képviselők kifejtik véleményüket a migrációról és az Egyesült Királyság EU-tagságra vonatkozó népszavazásáról a február 18-19-i Európai Tanács-csúcsot megelőzően. A vita felszólalói között lesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Bert Koenders holland külügyminiszter a holland tanácsi elnökség képviseletében.

 

A török menekülttámogatási keret finanszírozása

A migrációs kérdésekről tartott kedd délutáni közös vitán kérdéseket tesznek majd fel a törökországi szír menekülteket támogató, az EU-s és nemzeti költségvetésekből finanszírozott 3 milliárd eurós keretről. A képviselők arról kérdezhetik az EB-t, hogy honnan jön az EU-költségvetésből származó rész, mennyit ajánlottak fel az egyes tagállamok, és hogyan oldható meg, hogy a pénzt hatékonyan a menekültek költségeinek fedezésére fordítsák.

A Törökországnak szánt menekülttámogatási keretet 2015. november 24-én indította a Bizottság olyan koordinációs mechanizmusként, melynek célja Törökország segítése a menekültek beáramlásának kezelésére. A Költségvetési és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság képviselői február 8-11. között Törökországba utaznak a menekültek helyzetének felmérésére, és megpróbálják majd értékelni a Törökország és az EU közötti együttműködést is a migrációs válság kontextusában. A tervek szerint Ankarában találkoznak majd a migrációs kérdésekért felelős miniszterekkel, valamint a török parlament és civil társadalom képviselőivel. A delegációt Jean Arthuis (ALDE, francia), a Költségvetési Bizottság elnöke és Sylvie Guillaume (S&D, francia), az Állampolgári Jogi Bizottság tagja vezetik majd.

 

Állásfoglalás egy új nőjogi és esélyegyenlőségi stratégiáért

A nőket a közelmúltban ért kölni és máshol elkövetett támadások után a képviselők a nők ellen nyilvános helyen végrehajtott szexuális zaklatás és erőszak kérdését tárgyalják szerda este. Egy keddi vita keretében a képviselők a Bizottságot és a Tanácsot kérdezik, hogy milyen lépéseket terveznek a nőket érő nemi alapú erőszak megakadályozására az EU-ban. Egy szerdán szavazásra bocsátott állásfoglalás a „2015 utáni időszakra vonatkozó új nőjogi és esélyegyenlőségi stratégia” elkészítését sürgeti.A képviselők várhatóan megismétlik a parlament által 2014-ben elfogadott felhívásukat egy nők elleni erőszakkal szembeni EU-irányelv létrehozására. A képviselők szerint kevés előrelépés történt a nők elleni erőszak megszüntetésére, és felhívják az EU-tagállamokat, hogy mielőbb ratifikálják az isztambuli egyezményt, amelyet a 28 tagállamból 16 még nem ratifikált.A parlament 2015. június 9-i állásfoglalásában szólított fel egy 2015 utáni, a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogairól szóló új stratégia elkészítésére. Az Európai Bizottság eddig csak egy személyzeti munkadokumentumot mutatott be, melynek nincs intézményközi értéke.

2014 februárjában a parlament saját kezdeményezésű állásfoglalásban szólította fel a Bizottságot arra, hogy év végéig alkosson kötelező érvényű jogszabályt a nőkkel szembeni erőszak ellen.

2014 májusában az előző Bizottság a parlament kérésére válaszolva közölte, hogy nem tartja időszerűnek a nők elleni erőszakkal szemben való fellépésről szóló jogszabályjavaslat benyújtását. Az EU alapjogi ügynökségének 2014-ben végzett felmérése szerint az Unióban élő 15 éven felüli nők mintegy harmada, azaz 62 millióan szenvedtek el életük során fizikai vagy nemi erőszakot.

Szerbia és Koszovó: 2015-ös jelentés az európai integrációról

A képviselők Johannes Hahn bővítésügyi biztos jelenlétében vitatják meg Szerbia és Koszovó 2015-ös reformtörekvéseit. Várhatóan üdvözlik a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálása felé vezető előrelépést, és megjegyzik, hogy a kapcsolatokat segítené, ha minden EU-tagállam elismerné Koszovót. A képviselők várhatóan azokra a területekre is felhívják a figyelmet, ahol lemaradás látható: a jogállamiság, a szólásszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén.A két külön állásfoglalásról csütörtökön szavaznak.