Növekvőben az export-vámnyilatkozatok száma

A marosvásárhelyi vegyi kombinát közvetlen szomszédságában található Maros Megyei Vámhivatal székhelyén a hivatal tevékenységéről érdeklődtünk.

Fotó: Nagy Tibor

A marosvásárhelyi vegyi kombinát közvetlen szomszédságában található Maros Megyei Vámhivatal székhelyén a hivatal tevékenységéről érdeklődtünk. Feladatköreik az évek során számtalan változást megértek, hatáskörük átalakulása, személyzetcsökkentés is érintette a hivatalt. A hivatal tevékenységéről, a gazdasági egységeknek az unió tagországain kívül alkalmazott vámellenőrzések mikéntjéről, a postai küldemények vámilletékéről Ferencz Gáborral, a helyi belső vámhivatal vezetőjével beszélgettünk.

Mint megtudtuk, a 2007-ben átszervezett vámigazgatóság hatáskörébe került a luxusadók bevételezése is, majd 2013. július végétől megszűnt a vámigazgatóság, és megmaradt a marosvásárhelyi vámirodai státus, ami személyzetcsökkentéssel, ugyanakkor a hivatal tevékenységi körének a beszűkítésével is járt.

A vámhivatal vezetője elmondta, hogy míg 2006-ban naponta négyszáz-ötszáz vámműveletet végeztek, az európai uniós csatlakozást követően ez megcsappant, ugyanis jelenleg csak az unión kívüli országok export–import áruforgalmát ellenőrzik.

Amint a szakember hangsúlyozta, külön kell választani a vám- és a határellenőrzést. A vámhivatal az országból kivitelre szánt árut ellenőrzi, és a behozott árura megszabott vámilletékek behajtása a cél, természetesen csakis az Európai Unión kívüli országokba tartó, illetve onnan érkező termékekre. Az országhatárok közötti ellenőrzés célja a személyekre irányul, ami a határőrség feladata.

A csempészáruk kiszűrését a pénzügyi csalásokat vizsgáló igazgatóság keretében, illetve a vámhivatalok mozgó csapatai, a határrendőrség szúrópróbaszerűen az országban bárhol ellenőrizhetik, de akár a rendfenntartó erők is feltartóztathatják a közutakon a gyanús személyeket, járműveket, lefoglalhatják az olyan szállítmányt, amellyel a vámilleték kifizetését próbálják elkerülni.

Mióta uniós tagországgá vált Románia is, a gazdasági egységek szabadon dönthetnek arról, hogy a számukra legkedvezőbb illetéket megszabó országot, illetve megye-székhelyt válasszák. Egy Törökországból érkező szállítmányért, ha Bulgáriában kifizették a vámilletéket, Romániában nem kell újabb illetékeket fizetni. A vámilleték a vámunióban egységes, az uniós alapba kerül, azonban a héa (TVA) és a luxusadó országonként változó. A vámilleték az áru értékének 0–15% -a, ami a termékek függvényében változik.

Tavaly a Maros Megyei Vámhivatalnak 76.436.000 lej bevétele származott vámilletékből, tavalyelőtt 65.435.000 lej. Tavaly 10.265 exportáru-ellenőrzést eszközöltek, ami a tavalyelőtti 9.790 ellenőrzéshez viszonyítva növekedést jelez. A behozott áruk esetében tavaly 5.847, míg egy évvel korábban 5.574 esetben végeztek vámellenőrzést. Tavaly az export–import áruellenőrzések száma összesen 16.112 volt, melyek során svájci, amerikai egyesült államokbeli, ázsiai, indiai, afrikai stb. országokból érkező, illetve oda irányuló áruszállítmányokat ellenőriztek.

A hivatal vezetője kifejtette, hogy helyi szinten az utólagos ellenőrzések keretében tavaly hat, tavalyelőtt öt alkalommal fedeztek fel rendellenességeket, melyek eredményeként 76.419 lej értékű vámilletéket, illetve adók és illetékek behajtását eszközölték. Tavaly a gazdasági egységek székhelyén tizennyolc utólagos ellenőrzést végeztek, 938 alkalommal pedig a vámbevallások hitelességét ellenőrizték.

A megyében a nagy gazdasági egységek kivitelre is termelnek, az export-vámnyilatkozatok száma kétszerese a behozatali vámnyilatkoza-toknak – jelezte az intézményvezető, Ferencz Gábor.

– Mi a helyzet a postai küldeményekkel? Megyénkben hol és miként történik azok vámolása?

– A postai küldeményeket Marosvásárhelyen a Nagyállomás téri postahivatalban és Segesváron ellenőrzik szúrópróbaszerűen, ami a címzett jelenlétében történik. Elég sok apró postai csomagküldemény kerül ellenőrzésre. A csomagküldemény címzettje felbontja a nem uniós államból érkezett csomagját, ugyanis csupán azokra kell vámilletéket fizetni, a hivatalnok pedig ellenőrzi, hogy illetékmentes-e vagy sem az illető küldemény.

– Milyen értékű csomagküldemények mentesülnek a vámilleték alól?

– A nem kereskedelmi céllal magánszemélytől magánszemélynek küldött termékek, melyek értéke csomagonként nem haladja meg a 45 eurót, vámilleték- és héamentes, beleértve a cigarettát, alkoholt, parfümöt is.

– Mi jellemzi a nem kereskedelmi célú küldeményt?

– Abban az esetben, ha nem rendszeres időközönkénti csomagokról van szó, a termékeket a címzett, illetve családja szükségleteire szánták, ugyanakkor a mennyiségből is következtetni lehet a kereskedelmi jellegre.

– Milyen mennyiségig részesül vámilleték-mentességben egy küldemény?

– Dohánytermékek esetében 50 szál cigaretta, 10 szivar, illetve 50 gramm dohány, alkoholnál egy liter 22%-osnál nagyobb alkoholtartalmú ital, és két liter bor, 50 ml-es parfüm, de csak abban az esetben, ha a csomag összértéke nem haladja meg a 45 eurót.

– Ha ennél nagyobb mennyiséget küldenek, milyen illetékekkel számolhat a csomagküldemény címzettje?

– Magánszemély ennél nagyobb mennyiség esetén a vámszabályzatban előírt, termékekre megszabott vámilletéket, a 24 %-os hozzáadott értékadót (TVA) és a luxusadót kell kifizesse.

– Mi a helyzet a forgalmazóktól interneten rendelt termékek esetében?

– Ha a csomagküldemény értéke nem haladja meg a 150 eurót, nem számolnak fel vámilletéket, hozzáadott értékadó kifizetése alól azonban csak azok a küldemények mentesülnek, melyek értéke kevesebb mint 10 euró. A 150 euró fölötti küldemények csak a vámilletékek és TVA kifizetése után vehetők át.

– Melyik unión kívüli országból érkezik a legtöbb postai csomagküldemény?

– Többnyire a távol-keleti országokból, főleg Kínából érkeznek interneten rendelt, olcsó elektronikai termékeket tartalmazó csomagok.

– Milyen érték szolgál a vámilleték megállapításának alapjául?

– A termékeket kísérő pénzügyi dokumentumok, számlák. Ha az ellenőrző szervek kétségbe vonják a számlák hitelességét, alulértékeltnek vélik, egy árkatalógus alapján állapítják meg a valós értéket.

– Volt rá eset, hogy már felbontva érkezett csomagküldemény...

– Abban az esetben, ha a repülőtéren fennakadt, illetve az átvilágítás során felmerült a gyanú, akkor megtörténhetett, hogy ellenőrizték a tartalmát, egyébként azonban a felbontott csomagokért a posta vonható felelősségre.

– Mi az elkobozott termékek sorsa?

– Az elkobozott áruk esetében egy bizottság dönt a termékek sorsáról, esetenként megsemmisítéséről, vagy a pénzügyminisztérium révén értékesítik, a befolyt jövedelem pedig ugyancsak az államkasszába kerül.

– Az ukrán alkohol feleannyiba kerül, mint a kereskedelemben kapható. Esetleg ezzel is magyarázható a jövedéki termékekkel kapcsolatos jogsértések, a csempészáruk iránti kereslet?

– Az úgynevezett luxustermékek árának jelentős hányadát – az uniós előírások szerint – illetékek és adók alkotják. Példának okáért egy csomag 15 lejes cigaretta önköltségi ára körülbelül 2,50 lej, a fennmaradó részt az adók, illetékek és luxusadó teszi ki. Ezért van kereslet a nem EU-s termékek iránt, amelyek esetében az adók részaránya jóval kisebb az eladási árban, ezért olcsóbbak, azonban az unión belül ezek törvényes forgalmazása csakis az EU-s adók és illetékek kifizetése után történhet.