Népszerűek az asztali társasjátékok

Harcos birkasereg, a régi XO-s játék szabályai szerint mozgatható színes figurák – a Gobblet Gobble lépőkéi –, a sakklépéseken alapuló Attila (kártyajáték), kémcsöveivel pedig Dr. Eureka szórakoztatta kedden délelőtt a Bolyai és a Művészeti Líceum egy-egy osztályát. 

A jatszma.ro társasjáték-forgalmazó cég szervezésében Thierry Denoual, a nemzetközileg elismert amerikai Blue Orange játékkiadó társalapítója és elnöke látogatott el a vásárhelyi tanintézetekbe, és a két osztályt meg is ajándékozta saját fejlesztésű játékokkal.

Ottjártunkkor a művészetisek éppen a Gobblet Gobble-lal ismerkedtek, a neves vendég pedig örömmel figyelte érdeklődésüket, segített, amikor kellett, közben képeket is készített a gyerekekről. Amikor a diákok elakadtak a kommunikálásban, Nagy Gábor, a játszma.ro társtulajdonosa töltötte be a tolmács szerepét. Tőle tudtuk meg, hogy a híres társasjáték-fejlesztő egy alapítványt is működtet, amelynek keretében számos jótékonysági és környezetvédő, például erdősítési akciót bonyolít le. Az alapítvány programjaihoz tartozik a világ különböző tájain működő tanintézetek meglátogatása és megajándékozása is.

– Denoual első alkalommal érkezett Vásárhelyre. Egyszerű logikai játékokat hozott, a Gobblet Gobble és az Attila is ilyen. Ezeknek a játékoknak olyan banális szabályaik vannak, hogy a kisebb gyerekek, akár az ötévesek is kipróbálhatják őket, ugyanakkor olyan logikai készségeket igényelnek, amelyek egy felnőtt számára is kihívást jelentenek – mondta Nagy Gábor. A játszma.ro társtulajdonosát arról is megkérdeztük, hogy mennyire népszerűek az asztali társasjátékok a tizenévesek körében, felvehetik-e egyáltalán a harcot az igen népszerű virtuális játékokkal.

– Nagyon jó tapasztalataink vannak ezen a téren. Egyre nagyobb az érdeklődés a társasjátékok iránt, nem is lehet korosztály szerint meghatározni, hogy kik azok, akik a legszívesebben játszanak, hiszen a fiatalok és felnőttek mellett a – főként bonyolultabb stratégiai játékokat kedvelő – nyugdíjasok is jelen vannak. 

Visszatérve a tizenévesekre, úgy gondolom, hogy igenis fel tudja venni a versenyt a társasjáték a virtuális tér adta lehetőségekkel. Rengeteg sikertörténetem van erről. Ismerek olyan szülőt, aki meg volt győződve arról, hogy lehetetlen elhódítani a gyereket a számítógép képernyője elől, most pedig boldogan gyűjti a pénzt a gyerek kívánságlistáján szereplő társasjáté-kokra. A legelején azonban jobb egyszerűbb játékokkal kezdeni, illetve fontos kitapasztalni, hogy kinek milyen típusú játék válik be. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy a szülő is élvezze a játékot, és ne csak szívességből, hanem valóban örömmel üljön le a gyerekkel játszani. Mindenesetre a társasjátékozás egy olyan közösségépítő élmény, amelyet semmiképpen sem pótol a közösségtől elszigetelő számítógép.