Népszavazás a török elnöki rendszerről
Népszavazásra bocsátotta a török parlament a mindenkori államfő jogköreit kiszélesítő elnöki rendszer kérdését azt követően, hogy a hét végén 60 százalékot meghaladó többséggel megszavazta az erről szóló alkotmánymódosító javaslatot.
A változtatás következtében a végrehajtó hatalom feje az államfő lesz, akinek legalább 40 évesnek és egyetemet végzett török állampolgárnak kell lennie. Ő jelölheti ki és függesztheti fel a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
A reformmal az államfő és a parlament együtt választhatja ki Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságának, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) négy tagját. A parlament további hét HSYK-tagról egyedül dönthet majd. Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A szükségállapot kihirdetéséhez szükséges okok száma bővül. A rendkívüli állapot eleinte legfeljebb 6 hónapra hirdethető ki, ami maximum 4 hónappal lesz meghosszabbítható.
A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.
Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el.
A hadbíróságokat eltörlik, pontosabban kizárólag konfliktus idején engedélyezik a működésüket és akkor is csak háborús bűncselekményekkel összefüggésben.
Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet és a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.
Az alkotmánymódosítással Törökország államformája köztársaság marad. A hatályos alaptörvény az 1980-as katonai puccsot követően, 1982-ben lépett életbe.
A reformcsomagot a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyújtotta be a törvényhozás elé. Először két fordulóban egyenként jóváhagyták a javaslat 18 pontját, majd elfogadták a szöveg egészét is. Az utolsó, 37. voksoláson 550 képviselőből 339 szavazott a változtatás mellett.
A közvetlen alkotmánymódosításhoz a mandátumok kétharmadára, tehát legalább 367 igenre lett volna szükség, míg egy referendum összehívásához a képviselők 60 százaléka, minimum 330 voks is elegendő volt. A tervezetet az ellenzékből egyedül a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatta. A végső eredmény értelmében ugyanakkor, ha az AKP-ból mind a 317 politikus a javaslat mellett szavazott is, a MHP 39 képviselőjének mintegy fele a változtatás ellen voksolt. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) politikusai egyszer sem éltek szavazati jogukkal.
