Nehéz hét elé néznek a görögök
Miközben értesülések szerint az Európai Központi Bank vasárnapi rendkívüli ülésén a görög bankok likviditási támogatásának a beszüntetéséről dönt, a görög pénzügyminiszter reményei szerint ez nem következik be.
Miközben értesülések szerint az Európai Központi Bank vasárnapi rendkívüli ülésén a görög bankok likviditási támogatásának a beszüntetéséről dönt, a görög pénzügyminiszter reményei szerint ez nem következik be. Eközben a francia miniszterelnök és az olasz gazdasági miniszter azt szorgalmazta, hogy folytatódjanak az egyeztetések Athén és hitelezői között.
Manuel Valls francia miniszterelnök vasárnap felszólította Athént arra, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”. Hozzátette: amennyiben a népszavazáson a hitelezőkkel kötendő megállapodást elutasítók kerülnek többségbe Görögországban, „akkor reálissá válik az ország távozása az euróövezetből”.
A francia kormányfő úgy vélte továbbá, hogy Görögország kilépése az euróövezetből „elsősorban a görögöknek fog fájni, ez a francia gazdaságot nem érinti”. Manuel Valls egyben reményét fejezte ki, hogy az Európai Központi Bank (EKB) vasárnapi rendkívüli ülésén a görög bankrendszer pénzügyi támogatásának a fenntartása mellett döntenek.
Ezzel kapcsolatban a görög pénzügyminiszter azt mondta vasárnap, hogy a görög kormány várakozása szerint az EKB folytatja a görög bankrendszer rendkívüli likviditási támogatását kedd után is, miután hivatalosan is kifut a Görögországnak szóló nemzetközi támogatási program.
A BBC vasárnapi értesülése szerint ugyanakkor az EKB várhatóan beszünteti a görög bankok likviditási támogatását. Az EKB eddig vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.
A BBC név nélkül idézett forrása szerint Görögország hétfőre bankszünnapot rendelhet el, ha úgy dönt, hogy tőkekorlátozásokat vezet be.
Lorenzo Bini Smaghi, az EKB igazgatótanácsának egykori tagja szerint az euróövezeti jegybanknak le kell állítania a görög bankok támogatását azután, hogy megszakadtak a tárgyalások Athén és hitelezői között. Lorenzo Bini Smaghi szerint „nehéz hét elé néznek a görögök. Sokan akarják majd kivenni pénzüket a bankokból, de nagy valószínűséggel nem fogják tudni.”
Az AP helyszíni beszámolója szerint a görögök körében egyre nő a bizonytalanság, a bankjegykiadó automaták előtt sorok kígyóznak, vasárnap reggelre néhány ATM kiürült.
Pier Carlo Padoan olasz gazdasági miniszter vasárnap azt mondta, hogy az olasz kormány az egyeztetés újraindulását szeretné Athén és hitelezői között. A miniszter – nyugtatva a piacokat – úgy vélte, hogy a görög ügy rövid ideig bizonytalanságot okozhat a pénzpiacokon, de ez nem lesz tartós, az EKB rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek révén elkerülhető a komolyabb megrázkódtatás.
Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter szerint Athén kilépése az euróövezetből „jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszik”. Technikailag erre azonban csak úgy kerülhet sor, ha Görögország először az Európai Unióból történő kilépését kéri, és ehhez megkapja a jóváhagyást a tagországoktól – tette hozzá. Az osztrák pénzügyminiszter megjegyezte: Az esetleges kilépés Görögországnak jobban fog fájni, mint a többi euróövezeti országnak.
Jogilag nincs értelme a görög népszavazásnak
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a görög kormány által a hivatalos hitelezők javaslatairól kiírt népszavazásnak jogilag nincs értelme.
Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június
30-án lejár, így a referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.
Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól – hangsúlyozta az IMF vezetője.
Hozzátette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja – mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde.
Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.
Londoni pénzügyi elemzők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy Görögország eleget tud tenni a valutaalappal szemben kedden esedékessé váló adósságszolgálati kötelezettségének.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja a hivatalos hitelezők és Görögország tárgyalásainak megszakadását kommentáló vasárnapi helyzetértékelésében nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy a június 30-ai törlesztési határidőig Görögország hozzájuthatna a lejáró IMF-adóssághányad átutalásához szükséges pénzügyi segélyhez.
