NATO-főtitkár: elengedhetetlen a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása

Elengedhetetlen, hogy az ankarai kormány a törökországi puccskísérlet utáni helyzetben is teljes mértékben tiszteletben tartsa a demokrácia és a jogállamiság alapelveit, valamint az alkotmányos rendet és az alapvető szabadságjogokat – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn, miután telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel. 

Az észak-atlanti szövetség főtitkára szolidaritását fejezte ki Törökországgal, amely – mint hangsúlyozta – megbecsült tagja a katonai szervezetnek. Stoltenberg közleményében elítélte a puccskísérletet, ugyanakkor üdvözölte a török nép demokrácia iránti elkötelezettségét. 

A múlt hét végén lezajlott puccskísérlet után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Eddig 13 ezer állami alkalmazottat függesztettek fel állásából. A török hatóságok eddig 7543 embert, köztük 6038 katonát, 100 rendőrt, 755 bírót és ügyészt, valamint 650 további polgári lakost vettek őrizetbe az eseményekkel kapcsolatban. A belügyminisztérium hétfőig 8777 munkatársát menesztette, köztük 30 kormányzót és 16 jogtanácsost. A török miniszterelnök határozatlan időre felfüggesztette több mint hárommillió török közalkalmazott éves szabadságát. A puccskísérletben a legfrissebb adatok szerint 294-en vesztették életüket, és több mint 1400-an sebesültek meg. A halottak között 190 civil és 104 puccsista katona van. 

Törökország az Európa Tanács (ET) tagjaként nem állíthatja vissza a halálbüntetést – mondta a nemzetközi szervezet főtitkára a tisztogatással kapcsolatban a Der Tagesspiegel című német lapnak. Thorbjorn Jagland a berlini lap online kiadásában ismertetett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ET egyetlen tagállama sem alkalmazhatja a halálbüntetést. Rámutatott, hogy Törökország nem csupán csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hanem ratifikálta a 6. és a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet, amivel vállalta, hogy minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést. 

A török kormány a fennálló jogi kereteken belül fogja felelősségre vonni a pénteki sikertelen puccskísérlet elkövetőit – jelentette ki reagálásában Binali Yildirim török kormányfő. A katonai puccskísérlet ügyében vizsgálódó török államügyészek érkeztek hétfő délután az incirliki légitámaszpontra, amelynek használata kulcsfontosságú az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légiereje számára az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. 

A török állami hírügynökség jelentése szerint hét ügyész lépett a légitámaszpont területére rendőrök kíséretében. A bázis egyik dandártábornokát már korábban letartóztatták, mert állítólag szerepe volt a péntek esti katonai hatalomátvételi kísérletben. 

Az Egyesült Államok törökországi nagykövete hétfőn határozottan hazugnak minősítette a sajtó azon találgatásait és közszereplők olyan megjegyzéseit, amelyek felvetik annak eshetőségét, hogy Washington támogatta a puccskísérletet. John Bass szavai szerint az ilyen találgatások sértik a NATO-szövetségesek barátságát. 

Az amerikai diplomata a nagykövetség honlapján nyilatkozatban tudatta, hogy az Egyesült Államok kész segíteni Törökországnak az elvetélt puccskísérlet kivizsgálásában, és fontolóra venni bármilyen kiadatási kérelmet, ha az összhangban van az amerikai joggal. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök és más tisztségviselők már a hét végén megvádolták az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot – Erdogan egykori barátját – a puccskísérlet előkészítésével, Süleyman Soylu török munkaügyi miniszter pedig egyenesen azzal gyanúsította meg Washingtont, hogy támogatta a puccskísérletet. 

Gülen következetesen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez, a The New York Times című amerikai napilapnak adott interjújában pedig azt mondta, hogy akár Erdogan is állhat az történtek mögött, ahogy az ellenzék, vagy a nacionalisták. 

Yildirim török miniszterelnök azt mondta, hogy feszültebbé válhat Ankara és Washington viszonya, ha az Egyesült Államok megtagadja Gülen kiadását. 

Elfogadhatatlannak minősítette Törökország külügyminisztere Johannes Hahnnak, az Európai Unió bővítési biztosának kijelentését, amely szerint már a pénteki puccs előtt előre készen lehettek Ankarában „tisztogatási” listák. 

Hahn reggel aggasztónak nevezte a török puccskísérletet követő bírói elbocsátásokat. „Éppen ez az intézkedés volt az, amelytől féltünk”– mondta, hozzátéve, hogy az elbocsátási lista már készen lehetett, csak a megfelelő pillanatra várt a török vezetés. 

A török külügyminiszter reakciójában – angolul – azt írta, hogy Hahn nagyon nem érti, mi folyik Törökországban. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek brüszszeli tanácskozásának alkalmával hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy a török kormány teljes mértékben ura legyen a törökországi helyzetnek. Óriási biztonsági kockázatot jelent, ha a NATO második legjelentősebb haderejével bíró Törökországban, amely az Európai Unió legfőbb migrációs politikai partnere, nem a demokratikusan megválasztott hatalom ellenőrzi az alkotmányos rendet és a folyamatokat – húzta alá a tárcavezető.