Nagysármási Napok

„Circe et panem”, kérték az ókori Róma polgárai, és azóta is minden nép igénye a szórakozásra, szórakoztatásra végigkísérte az emberiség történelmét.

„Circe et panem”, kérték az ókori Róma polgárai, és azóta is minden nép igénye a szórakozásra, szórakoztatásra végigkísérte az emberiség történelmét. Így alakultak ki a vidéki vásárok is, amely alkalmakkor a gazdák kiállíthatták (és persze eladhatták) terményeiket, állataikat, a kézművesek pedig portékáikat ilyenkor tudták legjobban értékesíteni. Sokszor csereárusítás formájában, „mindenki jól jár” címen történt az árucikkek értékesítése, vagy kikiáltáson pénzért való eladása.

A jó vásár nyélbeütése, a jó hangulatra való alkalom hozta természetszerűen magával a vásári szórakoztatást is.

Nagysármáson is így alakult ki az augusztusi dinnyevásár az ortodox-katolikus 29-ére (Szent János próféta lefejezése) eső ünneppel összekötve.

Évtizedeken keresztül e nyári ünnepség adott alkalmat a szórakozásra, az őszre-télire való bevásárlásra.

Két éve a sármási polgármesteri hivatal úgy döntött, hogy háromnapos ünnepséggé alakítja ezt a nyári vásárt Nagysármási Napok néven, ami augusztus utolsó hétvégéjén zajlik. Így alkalom adódott a kirakodóvásárra, állat- és mezőgazdasági bemutatóra és versenyre, és persze a szórakozásra (ennek mindenféle zajos vagy igényesebb formájára).

Tavaly először a Nagysármási Napok a népszokások, népviselet, helyi ételek és főzési szokások bemutatásával kezdődött. A hagyományt átmentő és felelevenítő esemény oly nagy sikernek örvendett, hogy idén is a kisparkban felállított sátrak (minden Nagysármáshoz tartozó helység), szépen feldíszítve a nagymama féltve őrzött kincseivel – szőttesek, varrottasok, konyhai berendezések, szövőszék, rokka, guzsaly stb. – hívták életre elődeink életformáját.

Az idei mottó „Nagymama konyhája” volt. Nahát, ez igazi szemet gyönyörködtető és persze szájat kielégítő rendezvény volt, százféle finomságot varázsolt az asztalra. 17 csapat nevezett be a versenyre, és a polgármester jóvoltából mindenki nyertesnek érezhette magát, mert mindenkinek a munkáját megjutalmazták.

Az RMDSZ nagysármási szervezete és a Nőszervezet lelkes tagjai kitettek magukért, és bőséges felhozatallal terítettek asztalt. Székely Katalin, a helybéli Nőszervezet elnökének szervezésével mindenki odaadással végezte a vállalt munkát.

Sátrunkat Lakatos Juliska néni szőttesei díszítették – aki 11 gyereket nevelt, és mégis volt ideje csodálatos szőttes-varrottas terítőket, falvédőket és egyebeket készíteni –, úgyszintén a Mezőség e tájaira jellemző népviselete, konyhaberendezése.

A túlélés és megmaradás makacsságával ezúton is megmutattuk, hogy vagyunk, hogy éltetni akarjuk és továbbadni népünk hagyományait, szokásait, népvisele-tét, néptáncait, dalait, amelyeket a gyerekek nagy szeretettel és odaadással tanultak meg Sălăgean Éva és Trombitás Jolán vezetésével, és adták elő a vásár színpadán. Egyszóval jó volt visszamenni az időben, és örvendezni az együttlétnek.

Ugyebár a modern 21. századbeli ember is igényli a szórakozást, amit a régmúlt idők felelevenítése nagyon is kielégít – csak be kell mutatni, éltetni és át kell adni eredeti formájában.

Székely Rozália, Nagysármás