Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mindennap jóreggel,
Pontban fél nyolc után,
Varjak lepik el városom egét,
Százszámra szállják meg
A maradék fákat, és
Csárogó bandákban tojnak le mindent,
És károgva mindenkit: ruháját, fejét...
Ezelőtt – hatvanas, hetvenes évek 1900 után –,
Ha nem adtál le száz pár varjúlábat:
Úszott az engedély, amit a Vadász-
Egyesület bocsájta számodra ki!
De most, rohad a szemét városszerte,
S gondolom, ez a szapora fajta
Tisztítja részben azt a várost,
Ahol élek, amely tiszta és szép volt,
Mint a csengő pohár…
(No, meg gazdag is !)
S a Hivatal?!
(Varjú a varjúnak nem vájja ki szemét…)
2019. december 8.