Mit jelent a német választás az Európai Unió számára?

Angela Merkel német kancellár fékezésre kényszerülhet az Európa újraformálására Emmanuel Macron francia elnökkel közösen felvázolt tervek megvalósításában, miután pártja győzött, de az 1949-es voksolás óta a legrosszabb eredményt érte el a vasárnapi parlamenti választásokon és töredezettebb politikai palettával kényszerül szembenézni hazájában – véli elemzésében a Reuters brit hírügynökség.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) sikere talán felráz némelyeket az Európai Unióban (EU), hisz az unió legnagyobb tagállamában az Európa-kritikus jobboldali populistáknak a szavazatok tekintélyes számát sikerült elhódítaniuk. A negyedik mandátumára készülő kancellár, aki eddig Európában kikezdhetetlennek számított, a CDU/CSU súlyos veszteségei nyomán politikailag megtépázottnak tűnik, s hosszadalmas munkával kell majd összeállítania egy új kormányt. Ez próbára teheti az európai partnerek – mindenekelőtt Emmanuel Macron francia elnök – türelmét, mivel bele akarnak kezdeni a régóta terítéken lévő reformokba – írja a dpa német hírügynökség.

A következő négy évben Merkelnek egy jóval konfrontatívabb ellenzékkel lesz dolga az AfD „személyében”, miután az euroszkeptikus, migránsellenes párt Merkel 2015-ös, a migránsok száz-ezrei előtt Németország kapuit megnyitó döntése után meglovagolta az elégedetlenség hullámát. Új világ lesz ez Merkel számára, aki kormányzásának 12 éve alatt már hozzászokott a kellemes koalíciókhoz és a „fogatlan” szövetségi parlamenthez.

Az AfD sikere európai szinten is sokkot okoz. Az AfD követeli a kilépést az euróövezetből, és elutasítja az olyan közösségi projekteket, mint amilyen az európai védelmi politika lenne. Amikor Geert Wilders jobboldali populista márciusban Hollandiában hasonló tézisekkel a szavazatok 13 százalékát érte el, fél Európa reszketett. Most az AfD ért el hasonló nagyságrendet. Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn azt sürgette, hogy „Németországban az összes demokratikus párt álljon össze, függetlenül attól, hogy kormányon van vagy ellenzékben”.

Fabian Zuleeg, az European Policy Center ellenzője szerint viszont az AfD eredményének csak kevés hatása lesz, a párt végtére is ellenzékben lesz. Minden valószínűség szerint Merkel marad a kancellár, s az új összetételű Bundestagban is a hagyományosan Európa-párti pártok adják a túlnyomó többséget. Németország Európa-politikája alig fog változni – véli Zuleeg.

„Véleményem szerint az euróövezet az egyetlen fontos politikai kérdés, amely az új kormányra vár” – mondja Thomas Kleine-Brockhoff, a German Marshall Fund berlini irodájának vezetője.

Kleine-Brockhoff azonban azt is jósolja, hogy egy úgynevezett Jamaica-koalíciónak – konzervatívok (CDU/CSU), liberálisok (FDP), Zöldek – nehéz lesz ereményt felmutatnia. Miközben a Zöldek vasárnap azt mondták, hogy a párt számára „egy erősebb Európa” élvez prioritást, az FDP ellenszenvet táplál a szakpolitikákat európai szinten integráló további lépésekkel szemben.

Merkelnek tekintettel kell lennie minden jövendő koalíciós partnerre. Az FDP-vel az irányvonal már valami más lenne, mint volt a szociáldemokratákkal. A liberálisok választási programjukban világosan nemet mondtak az Európa „szociális oszlopát” vizionáló tervre, a „transzferunió” pedig vörös posztó a szemükben. Macronnak gondjai támadhatnak egyes reformtervei megvaló- sításával.

„Az euróövezeti költségvetés témájában nem egyezünk” – mondja Alexander Graf Lambsdorff, az FDP eddigi Európa-politikusa. Másrészt nem lát „okot a nyugtalanságra”, amennyiben az FDP a kormányzó koalíció tagja lenne. Pártja Európa-párti és az EU sikerét akarja. „Beszélni fogunk a franciákkal” – mondja.

Ám Merkelnek, az FDP-vel az oldalán és a hangosan protestáló AfD-vel a teremben, nagyobb kihívást jelent majd a mélyebb európai integráció tervének az eladása új koalíciójának és a nagy nyilvánosságnak.

Ám a nagykoalíció új kiadásával sem maradna minden a régiben. Merkel már májusban megígérte az EU-reformok támogatását Macronnak, s a szociáldemokraták is akarják azokat. Merkel nyitottnak mutatkozott az európai pénzügyminiszter és az euróövezeti közös költségvetés macroni gondolata iránt, még ha nem is feltétlenül ugyanazt gondolják róluk. A szkepticizmus Merkel pártjában erős.

Franziska Brantner, a Zöldek egyik képviselőnője szerint Európát illetően az FDP egyes kérdésekben nem áll messze az AfD-től. Amennyiben minden elképzelésük megvalósulna, „visszakerülnénk az euróövezeti válságok időszakába” – véli.

Nem csak az FDP lenne az egyetlen nehéz szövetséges Merkel koalíciójában. Az AfD jó szereplése arra késztetheti a CDU testvérpártját, a bajor Keresztényszociális Uniót (CSU) , amely már a menekültválság idején is úgymond tüske volt Merkel oldalában, hogy a jövőre esedékes bajor tartományi választások előtt még inkább jobbra tolódjon.

Merkel konzervatív tömbje számára az AfD-hez átpártolt szavazók visszanyerése lehet az egyik legfőbb célkitűzés a következő négy évben. Ez keményebb álláspontokat jelentene a migráció és Európa kérdésében.

Merkelhez közel álló hivatalos személyiségek már a mostani választások előtt is igyekeztek viszonylagossá tenni az euróövezet reformjának sürgősségét, úgy érvelvén, hogy az európai határok biztosítására irányuló erőfeszítések és a menekültek tisztességes elosztásásában történő megegyezés fontosabb az euróövezet reformjánál. „Egy második menekültválság pusztítóbb lenne Európa számára, mint egy második euróövezeti válság” – mondta egy tekintélyes német hivatalos személyiség a Reutersnek a múlt hónapban.