Május elején, éppen a szabad sajtó napján mutatta be a romániai sajtó- és szólásszabadság helyzetéről szóló éves jelentését az Active Watch.
Május elején, éppen a szabad sajtó napján mutatta be a romániai sajtó- és szólásszabadság helyzetéről szóló éves jelentését az Active Watch. A sajtófigyelő szervezet jelentős teret, több mint 200 oldalt szentel a romániai magyar kisebbségnek, konkrét eseteket sorolva fel a szólásszabadság korlátozásáról.
Példának okáért kiemeli, hogy 2017-ben a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága kérte Kelemen Hunor kitüntetésének visszavonását. Ugyanis szerintük az RMDSZ elnöke nem tiszteli az ország alkotmányát, mert nem tekinti ünnepnek december elsejét. Megemlíti azt is, hogy Tőkés Lászlótól is egy véleménynyilvánítás miatt vonták vissza ugyanazt a kitüntetést.
A szervezet szóvá teszi a Maros megyei „zászlóháborút” is, amelyet a nemrég leváltott prefektus folytatott a különböző intézményekkel a magyar nemzeti szimbólumok használata miatt. A volt kormánybiztos nem vette figyelembe azokat a bírósági döntéseket sem, amelyek szerint például az RMDSZ székházára kitűzni a zászlókat nem ütközik törvénybe. De az azóta menesztett prefektus folyamatosan kifogásokat emelt a kétnyelvű feliratok kapcsán is.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy az Európa Tanács idei jelentése szerint Romániának fokozott erőfeszítéseket kell tennie a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés leküzdésére, és a területén élő valamennyi nemzeti kisebbség jogainak védelmére. A Tanács kiemelte, hogy az állam szisztematikusan visszautasít minden Székelyföldre vonatkozó etno-kulturális identitást, míg más történelmi régiók promoválására bátorít egyesületeket. Ezek fényében az Active Watch azt a következtetést vonja le, hogy a hatóságok, az előző évekhez hasonlóan, továbbra is korlátozni próbálják a kisebbségiek véleménynyilvánításhoz való jogát. A magyar kisebbség törekvéseit – nyelvi jogok, autonómia stb. – a sajtó jelentős része megbélyegezi, de az állami hatóságok is sokszor rosszhiszeműen alkalmazzák a törvényeket a kisebbségek esetében.
Az Active Watch azt javasolja, hogy az állam alkalmazza az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó ajánlásait, kezdeményezzen a magyar kisebbséggel párbeszédet, hogy megismerje annak problémáit, olyan programokat, ahol a lakosság a toleranciát és elfogadást sajátíthatja el. Az újságíróktól azt kéri, hogy maximális figyelemmel ellenőrizzenek minden, a kisebbségekről szóló információt, és amennyiben lehetséges, kérjék ki egy, a kisebbséget képviselő személy véleményét is az ilyen témákról.
A felsoroltak a kifogásoknak csak egy részét képezik. De bőven elegendő ahhoz, hogy bárki belássa, nagyon messze vagyunk attól, amit a politikusok – élükön a jelenlegi és a volt államelnökkel – modellállamnak, mintaállamnak neveznek, a tolerancia, a kisebbségi és nyelvi jogok paradicsomának. Igaz, a minta, a példa lehet követendő vagy elrettentő. Önök melyikre gondolnak?
