Minden faluban lesz játszótér

Mezőpanit önkormányzatában váltás történt. Bartha Mihály leköszönő polgármester, aki húsz éven át élvezte a község lakóinak bizalmát, idén úgy döntött, nem indul a polgármester-választáson, átadja helyét a fiatal generációnak. Tapasztalatát a Maros Megyei Tanácsban kamatoztatja majd. A polgármester-választást 85,55 százalékkal Bodó Előd Barna nyerte. A 15 tagú helyi tanácsba 12 RMDSZ-es tanácsos, 1 MPP-s és két PSD-s tanácsos került be. Bodó Előd Barna újonnan megválasztott polgármesterrel terveiről, elképzeléseiről, a lakosság igényeiről és főként ezek kivitelezésének lehetőségeiről beszélgettünk. 

– A magas arányú részvétel és bizalom, amit az új polgármesternek és csapatának szavaztak, azt jelenti, változást és valami újat várnak, ami nagy felelősséget helyez az ember vállára. Az új tisztséget hivatásként élem meg, amit Istenbe vetett hittel vállaltam. Világos, hogy egyik napról a másikra nem lehet a lehetőségeket úgy kiaknázni, hogy robbanásszerű legyen a változás. A községben jó alapokon fekszik a közösségi élet, továbbá jók a jövőt illető elképzelések. Nagyon sok tennivaló van, vannak elmaradások, amelyeket minél hamarabb be kell hozni. 

– Mi a legsürgetőbb teendő, amit vár a község lakossága?

– Már a kampányt megelőzően lakossági konzultáción körülbelül 600 embert kérdeztünk meg, mik az elvárásaik a településre vonatkozóan. Kiderült, hogy a víz- és a csatornahálózat kiépítése, az utak karbantartása, valamint a földügyek rendezése voltak a legfontosabbak. Ezekkel a prioritásokkal kell foglalkoznunk. A legsürgősebbnek az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítését tartják, összekötve az utak karbantartásával és az aszfaltozással. Az Aquaservnek a Marosvásárhely környéki önkormányzatokkal van egy közös mesterterve, amelyben Mezőpanit község is szerepel. Törzsök Sándor projektfelelős elmondta, hogy legközelebb jövőre írják ki erre az uniós pályázatot. Körülbelül 2018-ban várható a licit, és előreláthatólag 2020-ban kezdődhetnek el a munkálatok. A pályázati kiírás a víz- és a szennyvízcsatorna-hálózat együttes kiépítésére szól. A munkálatok körülbelül négymillió euróba kerülnek majd. 

Kiépítették a Marosvásárhely-Mezőbergenye-Mezőbánd irányába tartó mezőségi fővezetéket. Erre csatlakoznak rá a község falvai. 

Tudni kell, hogy a községközpontban a vízhálózat kiépítése hét-nyolc éve megtörtént már, a földben vannak a vezetékek, de nem volt mire rácsatlakozni. Létezik egy vízvezeték, ami Náznánfalva végéig ér, de ebből az alacsony nyomás miatt nem lehet a paniti hálózatot feltölteni. Ígéret van rá, hogy őszig Panit határában elkészül egy víztartály, ami szabad eséssel biztosítja majd a paniti vízhálózat feltöltését. 

A józan ész azt diktálja, hogy miután elkészül a víz- és csatornahálózat, leaszfaltozzuk az utcákat. Ehhez képest most ott tartunk, hogy a mellékutcák aszfaltozására már írtak ki pályázatot. Nagy dilemma, hogy várjuk meg még azt az 5-6 évet, vagy a közeljövőben aszfaltozzunk. Az előző tanács elindított már egy projektet, hogy minden településen leaszfaltozzák a fontosabb utcákat. 

– Milyen más felvetésekkel szembesültek a konzultáció során? 

– Minden falunak vannak elképzelései, mit szeretnének. Egyik nagyon fontos kérés volt a vízelvezető árkoknak a szintezése, kitakarítása, mert vannak nagyon problémás helyek, ahol nem megoldott a vízelvezetés. A csatornahálózat hiánya miatt sok helyen a sáncokba engedik a szennyvizet, ami nagyon sok embert zavar. Ezt sürgősen fel kell számolni! Ahol nem építettek emésztőgödröt, ott ezt a kérdést mielőbb meg kell oldani! Bergenyében sok helyen a kutakban nincsen víz, más helyen van, de nem tiszta. 

Ezenkívül voltak még javaslatok, amelyeket kisebb projektként kezelünk. Az egyik: játszótér építése minden faluban. Ez fiatal önkéntesek bevonásával hét évvel ezelőtt Panitban elkezdődött, az óvoda mellett felépült a játszótér, idén fel is újítottuk. Ezt a mintát követve a falu alsó végén egy újabb játszótér létesült. A közösségi munkát, úgy gondolom, a többi faluban is lehet folytatni. 

– A Leader-program révén a megye több régiójában jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani. Hogy áll ez a régió? 

– A vállalkozók, a magánszemélyek és a civil szféra számára is gazdasági szempontból fellélegzést jelenthet a Leader-program, amelyből mi az elmúlt 4-5 évben kimaradtunk. Fáj az ember szíve, hogy milyen lehetőségektől estünk el. Most Mezőpanit, Marosszentkirály és Maroskeresztúr egy kistérségi régióba szerveződve leadtuk a közös fejlesztési stratégiánkat, aminek az elfogadását augusztus-szeptemberre várjuk. Ha ez a Leader-program beindul, sokaknak lehet egy pluszforrás, ami révén a terveket meg lehet valósítani. Az önkormányzatnak az a célja, hogy bátorítsunk minél több résztvevőt, hogy a pénzösszegeket le tudják hívni. 

Az oktatásra, sportra és kultúrára is gondolunk. A községben nincsenek sportbázisaink, nincs sportcsarnokunk, de kisebb focipályánk sem. Keressük a lehetőségeket ezek megépítésére. 

– A megyében Szentpál, Marosszentgyörgy jó példával járnak elöl, mi az elképzelés Mezőpanit jövőjét illetően? 

– Ők hosszú távú stratégiában gondolkodnak, sikeresen pályáznak. Simon István polgármester és a község megyeszinten első helyen áll e tekintetben. Az infrastrukturális beruházások, a gazdasági fejlődés elsődlegesek, de ugyanilyen fontos a közösségépítés. A helyi vállalkozások tekintetében arra összpontosítunk, hogy erősítsük meg a helyi vállalkozókat. A községben sok a fiatal, őket támogatva új vállalkozások jöhetnek létre. Jelentős munkanélküliség nincs, ebben Vásárhely közelsége előnyt jelent. Hosszú távon olyan ipari övezet létrehozásában gondolkodhatunk, amely sem arculati, sem kulturális szempontból nem okoz változást. Ezért a mérleg két serpenyőjébe helyezem a gazdaság mellé a közösségi szempontokat. Mi összetartó, erős magyar közösségként élünk ebben a régióban, s az is szeretnénk maradni. Ennek feltétele, hogy a saját vállalkozóinkat – akik kulturális hagyományainkat megélik és folytatják – erősítsük és támogassuk. Erre jó példa a Therezia tejfeldolgozó vállalat, amihez hasonlót többet szeretnénk látni a régióban. Érdemes megfontolni, hogy az önkormányzatok teljes vagy résztulajdonban hoznak létre cégeket, amelyek termelőmunkát, szolgáltatásokat végeznek. 

Olyan fórumokat kell találnunk, ahol az azonos szakterületen tevékenykedők a saját problémáikról tudnak beszélni, gondolataikat meg tudják osztani. Ebben a térségben a gazdák társulása még nem fejlődött a székelyföldiek szintjére, akik együtt, közös stratégiában gondolkodnak, komoly marketinget folytatnak, súlyt képviselnek. A társulás azért is fontos, mert az unió is jobban támogatja a kezdeményezéseiket. Az önkormányzat támogathatja a gazdákat abban, hogy példákat mutat fel, szakemberekkel hozza őket kapcsolatba, információhoz és lehetőséghez juttatja őket.

– A falunapokat, különböző rendezvényeket eddig is megszervezték, azonban a szórakozáson, a vásáros hangulaton túl hogyan lehetne színvonalat vinni ezekbe a rendezvényekbe? Hogyan járulhat ehhez hozzá az önkormányzat? 

– Az önkormányzatoknak feladata, hogy megtalálják azokat a kulcsszereplőket, akik felvállalják a közösségszervezési munkát, és a rendezvényeket tartalommal töltik meg. A helyi kulturális és népi hagyományokban, amivel a község falvai rendelkeztek, látok egyfajta lankadást, ami Erdély-szerte probléma. Az emberek kezdenek bezárkózni, s egyéni életet élni. Ebből a helyzetből kellene kimozdítani a családokat. Azokat a civil szerveződéseket kell megerősíteni, amelyek különböző források felhasználásával ezt felvállalják. Ezenkívül az idősek klubtevékenységére, a fiatalok sportrendezvényeire is gondolok. 

Ezen túl úgy értékelem, hogy a közösség számára fontos, hogy legyen saját címere, zászlója, legyenek köztéri szobrai, legyenek parkjaink, élesszük fel a népi kultúra népszerűsítését. Szükség van egy működő honlapra, egy időszakos községi újságra. Abban is gondolkodunk, hogy kulturális menedzseri tisztséget is hozzunk létre, aki összefogja ezt a munkát!