A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az EBESZ-konferencián

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MISZ) munkatársai a Varsóban nemrég tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) éves, emberi jogokról szóló, Emberi Dimenzió Konferenciáján ismertették a romániai magyar kisebbség helyzetét.

Az eseményen a MISZ jelentését, amelyet minden évben kiad a szolgálat, és amelyben fejezetekre bontva méri fel a romániai kisebbségi nyelvhasználat valós állapotát, személyesen adták át Henrik Villadsennek, az EBESZ Kisebbségügyi Főmegbízotti Hivatala igazgatójának.

A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben Benkő Erika, a MISZ vezetője hangsúlyozta: „A nemzetközi fórumokon való kitartó és folyamatos részvételünk kiemelten fontos. Mert mi tudjuk igazán kiértékelni közösségünk helyzetét, és mi tudunk erről érdemben, részletekbe menően és konkrét példákat felhozva tájékoztatni. Fontos ez abban a tekintetben is, hogy a román külügy rendszerint részt vesz ezeken a fórumokon, és meglehetősen rózsásan festi le a romániai nemzeti közösségek – köztük a magyar – helyzetét, holott nagyon jól tudjuk, hogy ez a legkevésbé sem fedi a valóságot. Mi azt tartjuk feladatunknak, hogy ezt a valóságot fehéren-feketén megjelenítsük, és a problémákra rávilágítsunk”. 

A főleg a kisebbségi nyelvi jogok betartásának vizsgálatával foglalkozó jogvédelmi szolgálatot Imre Erika és Zsigmond József, az intézmény munkatársai képviselték a konferencián, kiemelt hangsúlyt fektetve arra, hogy a jelenlevőket a romániai nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól tájékoztassák. Aláhúzták, Romániában a kisebbségek anyanyelvének használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban továbbra is számos problémát vet fel. Ezt igazolja többek között az Európa Tanács idén kibocsátott két Romániáról szóló jelentése is.

 

Románia elnöke az alkotmánybíróságon támadta meg az új közigazgatási kódexet 

A közlemény kiemeli: a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait tömörítő törvényi keret korántsem koherens, az erre vonatkozó előírások számos jogszabályban vannak szétszórva, és nincs egy egységes törvény, amely a kisebbségek anyanyelvének használatára vonatkozna. Bár az érvényben lévő törvények általában megengedőek, ezeknek az alkalmazására, valamint ellenőrzésére vonatkozó konkrét előírások gyakorta hiányosak. Nem mindig tisztázott az sem, hogy kit terhel a felelősség, ha ezek a nyelvi jogok nincsenek tiszteletben tartva.

Az utóbbi években számos, a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak bővítését célzó próbálkozás volt, melyek ez idáig sajnos sikertelennek bizonyultak. Tavaly például egy ilyen törvénytervezet elfogadását utasította el a parlament, részben a téma kapcsán elterjedő magyarellenes médiahangulat miatt. A legújabb ilyen próbálkozás az új közigazgatási kódex. Ez a törvénykönyv számos, a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, amelyet azonban Románia elnöke nemrég megtámadott az alkotmánybíróságon. Ezek sajnos nem egyedi esetek. Romániában folyamatosan elutasítanak minden olyan próbálkozást, amely a nyelvi jogok kibővítésére irányul, ez pedig az állami szervek iránti bizalmatlanságot erősíti a kisebbségek körében.

 

A jogszabályok alkalmazására vonatkozó konkrét előírásokra lenne szükség

A román államnak el kell köteleznie magát egy átfogóbb megközelítés mellett, a nyelvi és kisebbségi jogok minél szélesebb körű biztosításának érdekében. Ez pedig csakis egy olyan törvényi keretben lehetséges, amely a jogszabályok alkalmazására vonatkozó konkrét előírásokat is tartalmaz, illetve biztosítja az ehhez szükséges erőforrásokat. A megengedő jogi kontextus önmagában semmit sem jelent, ha nincsenek mögötte olyan pozitív intézkedések, amelyek biztosítják a törvények alkalmazását.

A nemzetközi szervezeteknek jelentős szerepük van abban, hogy a kisebbségi és nyelvi jogok alkalmazásának a teljes folyamatát felügyeljék, kezdve egy átlátható és széles körű törvényi kerettel. Ugyanakkor arra is külön hangsúlyt kell fektetniük, hogy az államok biztosítsák a törvények alkalmazásához szükséges humán- és pénzügyi erőforrásokat, és ilyenképpen elejét vegyék annak, hogy a nyelvi jogok betartásával járó költségek a kisebbséghez tartozó állampolgárokat terheljék – olvasható a MISZ közleményében.