A Mester hazatért
2012-10-29 16:01:10
- Kaáli Nagy Botond
Barcsay Jenő – a név fogalom a képzőművészeti életben (és nem csak).
Barcsay Jenő – a név fogalom a képzőművészeti életben (és nem csak). A mezőségi származású, világhírűvé vált alkotó képeit megtekinteni privilégium, Művészeti anatómiája máig világsiker. Képeinek egy része (három tanítványának – Deim Pálnak, Balogh Lászlónak és Konok Tamásnak – munkáival egyetemben) most a Bernády Házban látható. A tárlatot a hét végén lezajlott Bernády Napok rendezvénysorozat első napján, múlt hét csütörtökén nyitották meg telt házas közönség előtt, amelynek tagjait a szervező Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, Borbély László üdvözölte.
– Kivételes kiállítás megnyitóján vagyunk, a vándortárlatot Nagy Miklós Kund javaslatára hívtuk meg Marosvásárhelyre. Büszkék lehetünk erre az anyagra, és köszönöm Kónya Ferencnek, hogy elhozta hozzánk. A Bernády Ház évek óta rangos tárlatok házigazdája, és továbbra is ehhez tartjuk magunkat – a jövő márciusig be vagyunk táblázva, igencsak neves alkotók kiállításait látjuk vendégül.
Nagy Miklós Kund elmondta, a Barcsay-vándorkiállítást a Duna TV épületének előcsarnokában rendezték meg először, majd vándorútra kelt a jogörökösöknek, Kónya Ferencnek és Máriának, illetve a nevükhöz köthető szentendrei Barcsay Jenő Alapítványnak köszönhetően.
– Barcsay mester és három egykori tanítványa képeit láthatjuk (utóbbiak már a nyolcvanat tapossák), nagyon gazdag művészetükből egy kis szeletet, amely a kortárs modern irányzatból táplálkozott. Barcsay Jenő egy kicsit hazatért, hiszen a Mezőségen található Katona szülötte, innen indult el pályáján. Amikor Vásárhelyre került, zenésznek készült és zongoraórákra járt. Gulyás Károly fedezte fel képzőművészeti tehetségét, és ő szerzett olyan mecénást, aki felvállalta, hogy pénzeli. Így jutott el Budapestre és vált a magyar konstruktivista festészet egyik legkiválóbb képviselőjévé. Művészeti anatómiája világsiker, legalább tizennyolc nyelvre lefordították. 1929-ben kapcsolódott be a régi szentendrei művésztelep életébe. Az ihletforrás a szentendrei alkotókkal közös, Barcsay többlete a Mezőség. Nagyon szerette a szülőföldjét, amikor csak tehette, hazajött. Anyai ágon magyar-örmény származású, édesanyja Kabdebó lány. A művész életművének lényegét érintette Sütő András Látogatóban Barcsay Jenőnél című írásában.
A szóban forgó szöveget (a múlt szombati Múzsában is olvashatják – a szerk.) Kilyén László színművész olvasta fel, majd Kónya Ferenc a sok fiatal művészt segítő szentendrei Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány részéről szólalt fel.
– Székelykocsárdról származom, a szentendrei alapítvány kuratóriumának üzenetét hoztam. A tárlat ezelőtt két évvel indult el: Magyarországon, majd a Felvidéken, október ötödikétől Nagyváradon és most Erdélyben is látható. Jenő bácsit visszahoztuk a Mezőség szívébe. Úgy távozott a másvilágra, hogy Katona községet nem tudta meglátogatni, a helyi hatóság elzavarta onnan. Annyira kötődött Erdélyhez, hogy minden erdélyit nagy szeretettel fogadott, a széki beszéd nagyon hiányzott neki, és élete végéig, igen öregen is minden este állva hallgatta végig a Himnuszt. Az alapítvány 1989 óta létezik, pályakezdő, magyar ajkú képzőművészeknek évenként átadjuk a Barcsay-díjat, illetve a Barcsay-jutalmat. Eddig több mint hatvan díjazottunk volt, köztük erdélyiek is – nagy részben Maros mentiek. A nyertesek kiállíthatnak Szentendrén, mi pedig határon túli magyar iskolákat is jutalmazunk Barcsay-könyvcsomaggal. Többek között a nagyenyedi kollégiumot, a Bolyai líceumot, a kolozsvári Báthoryt, illetve több felvidéki, vajdasági tanintézményt – mondta Kónya Ferenc, majd a tárlatnyitó végén átadta a Bernády György Közművelődési Alapítványnak ajándékozott Barcsay-könyvcsomagot Borbély Lászlónak is.
