Mesélő, daloló kis tehetségek megyei vetélkedője

Szájról szájra, ágról ágra

Maros megye mesemondó, daloló aprónépének legügyesebbjei mutatták meg kincseiket március 18-án, szombaton délelőtt a Kis tehetségek népmese- és népdalvetélkedő megyei döntőjében a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. 

A „Száll a mese szájról szájra, száll az ének ágról ágra” mottóval szervezett játékos együttléten 16 székely ruhás óvodás állta ki derekasan a bátorságpróbát, amelyhez az óvodapedagógusok lelkes szervezőcsapata teremtett igazi mesébe illő hangulatot. Az ötletes és látványos díszlet, Bartis Zoltán zenész hegedűmuzsikája, Deák Ida Karolina óvónő dobolása és persze – a párórás, dinamikus rendezvényt átfogó – óvónők biztosította mesei keret (az aprajafalvi lányokat alakító Bende Szende, Fülöp Beáta és Meleg Noémi, valamint a zászlajára piros pántlikákat gyűjtő „huszár”, Fehér Ildikó játéka), illetve a műsorvezetői szerepet vállaló Májai Tímea és Lukács Irén is hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekek ne feszültséget keltő versenyhelyzetként, hanem közös kalandként éljék meg a mesék és népdalok seregszemléjét.

A húszéves hagyományra visszatekintő vetélkedő körzeti szakaszát a virtuális térben rendezték meg, 65 résztvevőből került ki a 18 legjobb – tudtuk meg a rendezvény előtti percekben Kovács Júlia szaktanfelügyelőtől. Mivel két versenyző hiányzott, nyolc mesét és ugyanennyi népdalt hallgathatott meg a – Kovács Júlia, Bölöni Ágnes és Kali-Barabási Hajnalka óvónők alkotta – zsűri, illetve a szülőkből és pedagógusokból álló közönség. A tehetségpróbára Marosvásárhely, Nyárádszereda, Szováta, Segesvár, Marosludas, Szászrégen és Dicsőszentmárton körzetéből érkeztek gyermekek. A megyeszékhelyt négy mesemondó – Molnár Nóra (6-os számú napközi otthon), Kelemen Dávid (Cinege óvoda), Stich Izabella (8-as számú óvoda) és Nemes Sára (Manpel napközi otthon) –, valamint két kis népdalénekes – Komáromi Márta (10-es számú napköziotthon), Radu Zalán (8-as számú óvoda) képviselte. Mesével ajándékozta meg a jelenlévőket az Erdőszentgyörgyről érkezett Győr Anita Letícia (Szent György Technológiai Líceum), a marosludasi Szabó Jeremiás (Elvarázsolt Házikó napközi otthon), Kálmán Erika, a vámosgálfalvi napközi otthon és Szakács Tamara Mária, a marosvécsi óvoda versenyzője is. A népdalosok mezőnyében mutatta meg tehetségét Nagy Luja Naómi az udvarfalvi, Rend Petra Orsolya a marossárpataki, Török Adrienn a nyárádszentimrei óvodából, valamint Gyurka Boglárka Anna, a vámosgálfalvi napközi, Kodori Sára Izabella, a marosludasi Elvarázsolt Házikó napközi és Sali Abigél, a segesvári Aurel Moşora iskolához tartozó óvoda „énekesmadara”.

A szervezők varázselemekkel színesített mozgásos játékokkal osztották két részre a tulajdonképpeni vetélkedőt, és az azt követő zsűrizés alatt is együtt táncoltak, játszottak az aprónéppel. A kis székely ruhások azonban még így sem fogytak ki az energiából, a falatozásra szánt percekben kötélre kötött diókkal múlatták az időt, majd fogócskázni kezdtek. Jó volt látni ezt az önfeledt forgatagot, ami újra megerősített abban, hogy a digitális világba beleszületett generáció ugyanúgy tud barátkozni és közösen egy igazán jót – és főként „igazit” – játszani, mint a korábbi nemzedékek.

Értékközvetítő gesztusok, tekintetek

Az együttlétet záró díjazás előtt a zsűri tagjai értékelték a hallottakat. Kovács Júlia mindenekelőtt megköszönte a szervezőknek az egész napra feltöltő mesés-dalos délelőttöt.

– Annyira örülök, hogy felismertétek annak a fontosságát hogy a kis tehetségeket kutassátok már ebben a korban, hiszen jó, hogyha a szülőknek és magunknak is jelzést adunk erről – mondta az óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelő, majd hozzátette, hogy egyáltalán nem volt könnyű rangsorolni a versenyzőket, hiszen mindenki gyönyörűen mesélt és énekelt, mi több, az utóbbi időben nem is volt még ilyen erős a mezőny. Az értékelő hangsúlyozta, hogy kizárólag tiszta forrásból származó népdalok és mesék hangzottak el, a meséket illetően kitűnő volt a versenyzők szövegismerete, és látszott az arcukon, hogy minden szavát értik annak, amiről beszélnek, még az olyan kifejezéseket is, mint a „kalangyába teszi a lábát”. 

– Az értékközvetítő üzenetek a gyermekek tekintetén, gesztusain, arcjátékán keresztül mind átjöttek – emelte ki a szaktanfelügyelő, külön dicséretben részesítve az óvónőket, akik megtalálták a gyermekek életkorához és az alkalomhoz illő meséket – amilyenek a tréfás és az állatmesék – és a korosztálynak megfelelő népdalokat. Ez utóbbi kategóriánál a zsűri az énekek nehézségi fokát is értékelte.

Kali-Barabási Hajnalka a gyermekek és pedagógustársak mellett a szülőknek is gratulált, akik a mai rohanó világban – amikor olyan könnyű a csemetét a tévé elé ültetni – tudják, hogy a mesemondás, -olvasás meghozza a gyümölcsét, és erre szánnak is időt. 

Bölöni Ágnes megjegyezte, hogy az egymást követő népdalok annyira elvarázsolták, hogy amikor hazamegy, otthon ő is egész nap dalolni fog, majd arra biztatta a székely ruhás társaságot, hogy minél gyakrabban énekeljenek együtt családtagjaikkal.

A zsűri a vetélkedő valamennyi résztvevőjét díjazta, majd egy közös énekléssel, a Tavaszi széllel zárta az ünnepi együttlétet.

Kovács Júliától megtudtuk, hogy a népmese- és népdalverseny egy háromszintes nevelési projekt része. Ennek keretében zajlott egy héttel korábban a szavalók és gyerekdalt éneklők megmérettetése (erről március 16-i Harmónia mellékletünkben számoltak be a szervezők), március 25-én pedig Szászrégenben tartják a népi gyermekjátékok vetélkedőjét.