Menteni, ami menthető

Kedden délelőtt igen érdekes témában tartottak találkozót a Kultúrpalota kistermében. A Maros Megyei Tanács szervezésében az art nouveau stílusú épületekkel rendelkező európai városok építészeinek konferenciájára került sor, igen szép számú közönség és neves előadók jelenlétében.

Fotó: Nagy Tibor

Kedden délelőtt igen érdekes témában tartottak találkozót a Kultúrpalota kistermében. A Maros Megyei Tanács szervezésében az art nouveau stílusú épületekkel rendelkező európai városok építészeinek konferenciájára került sor, igen szép számú közönség és neves előadók jelenlétében. A résztvevőket Ciprian Dobre prefektus, Csortán Ilona, a megyei tanács főépítésze és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója fogadta, közülük Ciprian Dobre a hatóságok felelősségéről szólt, példaként az erdélyi szász falvakat említette. Mint mondta, számos régi, jellegzetes szász épületet átalakítottak, és noha ezek egyike sem szolgál közcélokat, ez nem azt jelenti, hogy el kell hanyagolni őket. Ha az illetékes hatóságok akarják, tudnak alapokat, anyagi hátteret szerezni a restauráláshoz, és kívánatos volna egy egységes projektet létrehozni, amelynek keretében elvégezhetnék a műemlék épületek leltározását és felújítását, de kizárólag a szakma felügyelete alatt.

Az előadások sorát Csortán Ilona nyitotta, aki a huszadik század eleji Marosvásárhely építészetéről beszélt, az art nouveau, avagy szecesszió stílusában épített műemlékeinkről. Mint mondta, Bernády György a korában divatos stílben európai minőségű épületeket emeltetett, amelyek Marosvásárhely 155 műemlékéből 51-et tesznek ki. Vetített képes előadása során virtuálisan járta körbe ezen szecessziós műemlékeket, és ismertette a későbbi, kártékony beavatkozásokat is ezek arculatán, struktúrájában – sajnálatos módon igen sokat átalakítottak belőlük.

A délután 5 óráig tartó értekezésen Keresztes Géza marosvásárhelyi építész a vásárhelyi szecessziós épületek restaurálási és állagmegőrzési munkálatairól szólt. Király József, a kecskeméti építészek egyesületének tagja az ottani, hasonló tapasztalatait osztotta meg, míg a vásárhelyi Molnár Dénes a helyi Kultúrpalota és régi Városháza felújításának folyamatát mutatta be.

A konferencia második és harmadik „felvonásaként” műhelymunkákra került sor Európai szecessziós örökség címmel, amelyek során Radu Drăgan, az aradi polgármesteri hivatal főépítésze és Alexandru Nagy Vizitiu, az aradi Pro Urbe Egyesület elnöke, Victoria Aladzic, a szerb kulturális minisztérium képviselője, Kovács Dániel, a budapesti Ombrella Media főszerkesztője, Mircea Paşca, a Bihar megyei kulturális igazgatóság képviselője, Marton Tibor, a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal építésze, valamint Mircea Grigorovski és Dragoş Ciolacu, a jászvásári Cantacuzino építészeti egyetem képviselői szólaltak fel.

A három ország – Románia, Magyarország és Szerbia – területéről érkezett előadók az Osztrák-Magyar Monarchia idején épített műemlékek restaurálásáról, állagmegőrzéséről értekező konferenciáját európai uniós programból finanszírozta a szervező Maros Megyei Tanács, mintegy találkozóként a szakmabeliek és a helyi hatóságok között, a műemlékek történelmi értékének megőrzése, az épületek megfelelő kihasználásának elemzése céljából.