A menopauza tünetei és kezelése

Dr. Gőcze Péter Miklós szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus és laborszakorvosról, a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzoráról elismerően írnak a páciensei.

Dr. Gőcze Péter Miklós szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus és laborszakorvosról, a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzoráról elismerően írnak a páciensei. Szívesen szülnek vele a kismamák, karitatív tevékenységek szervezésében vesz részt a rákgyógyítás korszerű feltételeinek a megteremtéséért, s a menopauzális medicina minősített orvosaként évek óta jelentős tevékenységet fejt ki a Magyar Menopauza Társaság vezetőségében. Júniusban a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület meghívására tartott előadásokat Marosvásárhelyen rezidens orvosoknak, egyetemi hallgatóknak. Akkor beszélgettünk el a kényes témának tartott változó kor, a menopauza tüneteiről, és azok gyógyítási lehetőségeiről.

Érdeklődésemre elmondta, hogy belgyógyásznak készült, s már egyetemi hallgató korától a pécsi egyetem Élettani Intézetében dolgozott, ahol oktatóként is alkalmazták, s öt éven át endokrinológiával foglalkozott. Erre alapozva foglalta el a szülészeti és nőgyógyászati klinikán meghirdetett állást, amelyhez hűséges maradt akkor is, amikor eredeti elképzelése teljesülhetett volna.

– Az egyik legszebb hivatást választottam, s nagyon örülnék, ha több gyermek születne Magyarországon, ami a jövő alapját jelenti. Két lányom és három szép unokám van, s a lányokat tovább biztatom, hogy szüljenek. Szerintem a gyermek a legnagyobb érték, az életünk bennük folytatódik tovább. Azt üzenem az erdélyi magyar szülőknek is, hogy a biztosabb jövő érdekében ne feledkezzenek meg erről.

– Kiváló szülészorvosnak és nőgyó-gyász onkológusnak tartják; mi vonzotta a menopauzális orvoslás felé?

– A szülészeti klinikán endokrinológiával, ösztrogénhatással kezdtem foglalkozni. 2000 előtt nagyon felfutott a változó kori hormonterápia, én pedig bekerültem az országos társaság vezetőségébe, ahol innovatív kollégáim voltak. Másrészt családi okok is inspiráltak, mivel édesanyámat is érintették a változó kor kínzó tünetei, és a pácienseim részéről is nagy volt az igény.

Ma is büszke vagyok arra, hogy a Magyar Menopauza Társaság (MMT) már a kezdetek kezdetén nagyon korszerű terápiás elveket vallott. Mi csak azokat a pácienseket kezeltük, akiknek tényleges panaszaik voltak. Mivel időben elkezdtük a terápiát, a 2000-es évek kezdetén már annyira nagy volt az igény, hogy a Menopauza Ambulancián fordult meg a legtöbb asszony. Szülész-nőgyógyász orvosokként a változó kor mellett a csontritkulással is foglalkoztunk, s nagyon jó kapcsolatunk alakult ki a kardiológusokkal, belgyógyászokkal, szemészekkel, endokrinológusokkal. A hozzánk forduló páciensekkel egy kérdőívet töltöttünk ki, s ha valakinél valamilyen betegség gyanúját észleltük, a megfelelő szakorvoshoz irányítottuk. Azért volt nagyon széles körű az ambulanciákon dolgozó orvosok szemlélete, mivel érdeklődésük nemcsak a női kismedencére szűkült le. Ha kellett, pszichológushoz, pszichiáterhez is elküldtük a pácienseket. Ezért a menopauzás orvosok lettek a 45 éves kor fölötti nők egészségének őrei. Ebben az időben betegklubok alakultak, amelyeket cégek támogattak. Maguk az asszonyok szervezték meg a havi találkozókat, kirándulásokra mentünk, a természetes életmódot, a helyes étkezést népszerűsítettük.

– Gondolom, Pécsett is addig tartott a lelkesedés, amíg megjelentek azok a közlemények, amelyek a változó kori hormonkezelés okozta szívérrendszeri betegségek és a mellrák gyakoriságának emelkedéséről számoltak be.

– Ami igaz is volt, mivel a vizsgálatokat az USA-ban végezték, ahol mindenki fiatalnak akart mutatkozni, s a hormonterápiát 70-80 éves korú nők is használták orvosi ellenőrzés nélkül. A vemhes kancák vizeletéből kivont ösztrogénegyveleget adták a nőknek nagyon nagy dózisban, s melléje sárgatesthormonként olyan készítményeket, amelyek részben szintén felelősek voltak az emlőrák kialakulásáért.

– Köztudott, hogy a menopauza kezdete a nőknél néhány év eltéréssel jelentkezik. Mi az oka?

– Ha az édesanyának korábban maradt ki a vérzése, a lányának is valószínű korábban fog elmaradni, ami genetikai háttérre utal. Ha a menstruáció 45 éves kor előtt marad el, kórosnak tekinthető. Ha 55 éves korban még megvan a havi vérzés, úgyszintén az. A menopauza a nemi hormonok csökkenő termelődése vagy hiánya miatt kialakuló fiziológiás állapot. Ezért helyesebb, ha nem hormonpótlásról, hanem hormonterápiáról beszélünk. Nem olyan, mint a cukorbetegség, amelyben az inzulint pótolni kell. Akinél a petefészek működésének leállása tüneteket okoz (a nők felénél általában), azt orvosi indikáció alapján kezelni kell. A terápia megfelelő hormonkészítményekkel történik: természetes ösztrogénekkel, amit a petefészek termel, s lehetőleg természetes sárgatesthormonnal is.

– Mitől függ, hogy okoz-e tüneteket vagy sem a változó kor?

– A maradék ösztrogén mennyiségétől. Akinél magasabb, nincsenek tünetei. Érdekes a petefészek férfihormon- (tesztoszteron-) termelése, ami fontos szerepet játszik az érzelmi életben, a libidóban. Termelődése azonos a menopauza előtt és után is. A tesztoszteronból a zsírszövet az aromatáz enzim segítségével női hormont képes szintetizálni, ami fontos ösztrogénforrás a menopauza utáni időszakban. A testesebb nőknél általában magasabb az ösztrogénvérszint, a nagyobb mennyiségű zsírszövet és az aromatáz enzim jelenléte miatt. Ezért jobb a kedvük, és kevesebb a változó kori panaszuk is.

– A köztudatban az terjedt el, hogy a hormonpótlás elhízást okoz.

– Világstatisztikák bizonyítják, hogy a menopauzális hormonterápia nem növeli meg a testsúlyt, sőt stabilizálja azt, s megszünteti a tüneteket, amelyek egyébként betegség formájában is megnyilvánulhatnak. A hölgyek egy része depresszióssá válik, szívfrekvenciájuk megemelkedik, alvászavarok gyötrik, idegesség, nyugtalanság vesz erőt rajtuk, izzadnak, s nappal hőhullámok kínozzák. Ezek az idegrendszeri változások nehezen elviselhetővé teszik őket a család, a munkatársak körében. Nem véletlen, hogy a válások egyik csúcspontja éppen erre az időszakra esik.

– A látható tünetek mellett vannak olyanok is, amelyek csak a nők számára okoznak kellemetlenséget.

– Az ösztrogénhiány miatt elvékonyodik, rugalmatlanná válik a hüvely és a húgycső nyálkahártyája. Ezáltal vizelettartási nehézségek jelentkeznek, a házasélet sok esetben fájdalmassá válik, ami párkapcsolati problémákat okoz. A hüvely kémhatásának megváltozása miatt gyakoriak a fertőzések. Az öregedési folyamat fölgyorsul, a bőr kollagén- és víztartalma csökken, s ezáltal a ráncosodási folyamat erőteljesebb lesz. A kései tünetek közé tartozik a szívérrendszeri betegségek gyakoriságának az ugrásszerű megemelkedése. Mivel a természetes ösztrogénnek védő hatása van az érrendszerre, az ösztrogénterápia lelassítja ezt a folyamatot, s az érelmeszesedés és annak minden szövődménye később következik be. Felméréseink azt igazolták, hogy azoknál a nőknél, akik 60-70 éves korukban kezdenek el hormont szedni, amikor már a cukorbetegség, vagy valamilyen szívérrendszeri bántalom kialakult, a hormon trombózist, embóliát okozhat.

– Hány éves korig ajánlott a hormonterápia?

– A kezelést már a vérzési problémák jelentkezésekor el kell kezdeni, s évente felül kell vizsgálni, hogy melyik készítményből mekkora dózis a legoptimálisabb. Általánosságban 55, maximum 60 éves korig ajánlatos a kezelés, úgy, hogy közben folyamatosan csökkentjük a bevitt hormonok mennyiségét és tartalmát. A végső határ a hetvenéves kor.

Akinek nincs semmilyen tünete, azzal nem kell foglalkozni, a petefészek a tesztoszteron termelésén keresztül biztosítja a megfelelő ösztrogénforrást. Azokra a nőkre viszont nagyon kell vigyázni, akiknek valamilyen betegség miatt eltávolították a petefészkét. Bizonyított dolog, hogy kezelés hiányában megrövidül az életük. Ebben az esetben már beszélhetünk hormonpótló kezelésről, hiszen egy afiziológiás állapotról van szó.

Érdekes módon 2002-03-ban odáig fajultak a dolgok, hogy az ösztrogént, ami a több millió évvel ezelőtti gombákban is megtalálható, s abban fürdünk a méhen belüli élet során, rákkeltő anyagnak kiáltották ki. Aztán kiderült, hogy azoknál a betegeknél, akiknek korábban eltávolították a méhét, s csak ösztrogénkezelést kaptak, az emlőrák gyakorisága nem emelkedett meg azokhoz képest, akiknek a petefészke normálisan működött. Ma már bizonyított tény, hogy a menopauzális hormonterápia nemcsak az egészségben eltöltött évek számát növeli, hanem az életminőséget is. A hozzáértő orvos által rendszeresen követett korrekt kezelés a szívérrendszeri betegségek mellett a csontritkulás előfordulását is csökkenti. A csonttömeg 35 éves korig nő, azután elkezd csökkenni, ami az ösztrogén hiánya miatt felgyorsul a menopauza időszakában.

– Vannak nők, akiknél a túlzott szőrösödés is a tünetek között szerepel. Feltételezhetően ez is a hormonműködéssel van kapcsolatban.

– A havi vérzés kimaradása után az androgénhatású tesztoszterontermelés állandó marad a szervezetben, míg az ösztrogénszint csökken. Mindez a férfihormon relatív emelkedéséhez vezet, ami szőrösödést okoz. Ha ilyen esetekben kívülről ösztrogénhormont viszünk be a szervezetbe, az egyensúly helyre fog állni.

Az androgéntúlsúly okozza a jellegzetes almakövérséget is, amikor a fenékre, a csípőre rakódik le a zsírpárna. Két éve hozta nyilvánosságra a Menopauza Világtársaság annak a vizsgálatnak az eredményét, amely azt bizonyítja, hogy nem a menopauzális hormonterápia okozza az elhízást, hanem az androgéntúlsúly, s a megfelelő hormonterápiával a jellegzetes almaelhízás is elkerülhető.

– A hormonkezelésre használatos gyógyszerek is sokat változtak.

– Vannak kiváló progesztogéntartalmú készítmények, amelyek hatóanyagát a fogamzásgátlókban is alkalmazzák, mert meggátolja a szívérrendszer, a vese károsodását, a magas vérnyomás kialakulását, a nátrium- s a vízvisszatartást a vesében, mivel az aldoszteronhatást blokkolják.

Az adagok jelentős csökkentésével a nem kívánt mellékhatások is kisebbek lettek, új készítmények vezetődtek be, s beviteli módjuk is megváltozott. A legjobb megoldás a bőrön, a hüvelyen keresztül fölszívódó hormon, amivel állandó vérszintet lehet biztosít.

– A méhszalagok megnyúlása szintén a menopauza következményének tekinthető, vagy a kötőszövetek rugalmasságának az egész szervezetre jellemző csökkenése okozza?

– A gond az, hogy a medencefenék izomzata meggyengül, a kisebb méh a meggyengült izomzaton keresztül lejjebb csúszik. Nagyon sok nőnél ezzel párhuzamosan hólyag- illetve végbélsérv is kialakul. Ezeket a problémákat a medence izomzatának tornájával meg lehet előzni, súlyosabb esetekben műtéttel korrigálni lehet.

– Aki nem végez nehéz munkát, annak tehát érdemes vállalni a műtétet, ha vizelettartási problémái vannak.

– A vizelettartási nehézségek oka összetett, amit urológiai vizsgálattal kell tisztázni. A pontos diagnózistól függ a kezelés módja. Mivel a húgycső alsó egyharmada ösztrogénérzékeny, a lokális ösztrogén-kezelés segíthet a panaszok enyhítésében. A hüvelyhám is sorvad a változó kor után, vékonyabb lesz. A húgycső hámjának sorvadása az átmérőjének a megnövekedésével jár, amit a gyengébb izomzat már nem tud teljesen zárni. Ilyen esetekben javíthat a lokális ösztrogénkezelés is, de önmagában sokszor nem elég, mert gyakran anatómiai és más rendellenesség is társul a kórképhez. A női húgycső meglehetősen rövid, ezért gyakori a fertőzés. Ha a hólyag lesüllyed, a húgycső és a hólyag közötti dőlésszög kiegyenesedik, s köhögéskor, tüsszentéskor könnyebben csöpög el a vizelet. Különböző műtéti eljárásokkal, pl. speciális szalag behúzásával ezt a dőlésszöget helyre tudjuk állítani. Olyan is előfordul, hogy valakinek elakad a vizelete, mert a méhszáj megjelenik a hüvelybemenetben, a húgycső nagyfokú megtöretése elzárja a húgycsövet. A beteg csak úgy tud vizelni, ha a méhét visszanyomja a hüvelybe. Egy Bécsben dolgozó kollégám, akinek Győrben is van rendelője, hüvelykocka használatát ajánlja. Ezt a négy oldalán homorú, rugalmas kockát reggel kell felhelyezni a hüvelybe, este pedig levenni. Aki idős, vagy nem akarja magát operáltatni, eredményes módszer. Különböző méretekben gyártják speciális anyagból, ösztrogéntartalmú kenőcsöt használnak föltevéskor.

– Az orvosi munkáján túl, szabadidejében sok mindennel foglalkozik, hallottam, hogy borversenyeken is sikeresen szerepel.

– Fiatal koromban a gimnázium zenekarában gitáron játszottam, gerelyt dobtam. Nagyon szép emlékeim vannak ebből az időből. A versenyszellem, a nagyobb teljesítményre való törekvés, a vereséghez és a győzelemhez való hozzászokás sokat segített az élet könnyebb elviselésében, az alkalmazkodásban. A sportot nagyon fontosnak tartom, mindenki számára. Fiúknál az értelmesen eltöltött katonai szolgálat nemcsak a fizikai erőnlétet, az alkalmazkodóképességet, a kötelezettséghez való hozzászokást, hanem a hazaszeretetet is erősíti. A számítógép előtt ülő nemzedék satnyább lesz, ellenállóképessége gyengébb.

Ahogy múltak az évek, rendes férfiemberként szőlősgazda lettem, elkezdtem borversenyekre járni. Három évet dolgoztam egy katonai kórház kutatórészlegén az Egyesült Államokban. Ott szerettem meg a sportlövészetet, amit itthon egy lövészklubban folytattam. Egyik kedves ismerősöm megfertőzött a vadászat szépségével, amiben a természetben való járást, a férfias hangulatot, a társasági életet, a színes baráti kört szerettem meg. Sajnos egyre kevesebb idő jut rá!