Menekültügyi szigorításokat sürgetnek Németországban

Németországban további menekültügyi szigorításokat sürget az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke. Thomas Strobl egy hétfői lapinterjúban kifejtette, hogy meg kell nehezíteni a határozatlan idejű tartózkodási engedély megszerzésének feltételeit.

A márciusi helyi törvényhozási (Landtag) választásra készülő Baden-Württemberg tartományi CDU-szervezet vezetője a Die Welt című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek három év után „gyakorlatilag automatikusan” megkapják a határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt, függetlenül attól, hogy „legalább kezdő szinten megtanultak-e németül és képesek-e eltartani magukat”.

Ez a gyakorlat hátráltatja a társadalmi beilleszkedést, ezért meg kell változtatni, világossá kell tenni, hogy a Németországban maradás joga „nem jár ingyen” – mondta a CDU politikusa.

Javaslata szerint be kell vezetni, hogy a határozatlan idejű tartózkodási engedély kiállításához igazolni kell, hogy a kérelmező „rendesen megtanult németül”, legalább alapszinten ismeri a német jogrendszert és a társadalmi berendezkedés alapelveit, nem követett el bűncselekményt Németországban és tud magáról gondoskodni.

Az önfenntartási képességet legkevesebb 60 havi nyugdíjjárulék befizetésével kell bizonyítani – emelte ki Thomas Strobl. A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) nagykoalíciós kormánya a múlt héten egyezett meg egy újabb menekültügyi reformcsomagról, amely szinte kizárólag szigorításokat tartalmaz.

A menedékkérők számának csökkentését szolgáló intézkedéscsomag a tervek szerint március elején lép hatályba, bár a kormánydöntés után kiújult a vita a koalíciós pártok között a családegyesítés lehetőségének korlátozásáról, ezért a jogszabály-módosító javaslatokat még nem terjesztették a törvényhozás elé. A kiskorúak családegyesítési joga körüli nézeteltérést a CDU-s vezetésű belügyminisztérium és az SPD-s vezetésű igazságügyi minisztérium igyekszik rendezni. A csomag legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el. Továbbá két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.

 

Európa nem fordít energiát arra, hogy meggyőzze a migránsokat, ne induljanak útnak

Európának arra kellene koncentrálnia, hogy meggyőzze a migránsokat, ne induljanak útnak, de erre egyelőre nem fordít figyelmet – mondta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn.

A szakértő szerint Németország vezetésével arra már vannak próbálkozások, hogy ha egyszer egy migráns elindul Európába, megnehezítsék a kontinensre érkezését, de ez egyrészt nem lehet hatékony eszköz a probléma kezelésére, másrészt humanitárius értelemben sem a legszerencsésebb. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy a migránsok ne induljanak el. Ehhez azonban anyagi ösztönzők mellett olyan tájékoztatásra is szükség lenne, amelynek része, hogy Európa mégsem a lehetőségek földje – jegyezte meg, hozzátéve, a politikusok nyilatkozatainak megváltoztatása nélkül ebben nem lehet eredményeket elérni.

Orbán Balázs azt mondta: ahogyan Angela Merkel állásfoglalása katalizátorként hatott, és rendkívüli módon felgyorsította a migrációs folyamatokat, egy hasonló jellegű, hasonlóan erős megnyilatkozásnak lehet valódi hatása – mondta. Hozzátette: ugyanakkor az Európai Uniót a „többszólamú kommunikáció” jellemzi, ami nem szolgálja ezt a célt.