Megvédenék erdeiket a makfalviak

Az utóbbi időszakban megszaporodtak a falopások Makfalván,

ezért a közösség arra kérte az önkormányzatot, hogy próbálja meg visszaszorítani a jelenséget, védje meg a lakosság javait. A problémákról és lehetőségekről Vass Imre polgármester számolt be lapunknak.

 Makfalva jókora erdőterülettel rendelkezik, amelynek megvédésére hangsúlyosan figyelnek az utóbbi időben. Az erdőtulajdonosok egyesülete összesen 500 hektárt birtokol, amit a makfalvi erdészet ügykezelésébe adtak. Az egyesület főleg a tagság faigényeinek kielégítésére termel ki tűzifát, eladásra inkább eszközfát bocsátanak, a bevételből fedezik a magasra rúgó őrzési, bélyegzési költségeket. A tulajdonosok évente hektáronként három méter tűzifára jogosultak, akinek erre nincs szüksége, az pénzben megkapja a fa ellenértékét. Néhány éve a gaz-dáknak 42 lejt kellett fizetniük egy méter fáért, továbbá a hazaszállítási költségeket, ám a három éve felálló új vezetőséget dicsérendő, ma az erdőtulajdonosok ingyen kapják meg a nekik járó tűzifát, csak a szállítási költségeket kell kifizetniük. Az is megesik, hogy a jövedelemből még egy csekély osztalékot is tudnak juttatni a 220 tulajdonosnak.

A református egyházközség 160 hektár erdővel rendelkezik, ezt egy helyi származású sófalvi vállalkozó termeli ki, aki maga is 60 hektár erdőt birtokol. Az egyház a helyi lakosság faigényét igyekszik kielégíteni, csak a maradék tűzrevaló kerülhet a falun kívüliek kezébe. Így Makfalván az egyesület és az egyház a tűzifakérdést megoldotta, a helyiek jutányos áron vásárolhatnak: 2017-ben 130, tavaly 150 lejbe került egy méter tüzelőanyag.

Az önkormányzatnak is van 100 hektár erdeje, de abból csak a közintézmények ellátására jut, hiszen szinte mindenhol fakazános központi fűtés működik.

Éjjel-nappal, még a szomszéd lovával is

Annak ellenére, hogy a tüzelővel való ellátás meg van oldva, Makfalván mégis lopják a fát, s erre főleg a „vízen túliak”, a romák „szakosodtak”. Nappal járják az erdőt, vágják a „lábon álló” fát, ami éjszaka szekérrel vagy autóval jut el a megrendelőhöz, többnyire makfalviakhoz. Mert legtöbbször nem a családjuk szükségletére próbálnak eltulajdonítani fát, hanem eladásra. „Ha szárazat vinnének el maguknak, hogy meg ne fagyjanak, azt még talán elnéznénk, de amikor a jó fához nyúlnak...” – fakad ki az elöljáró. A tolvajok attól sem riadnak vissza, hogy a már kitermelt, esetleg méterbe rakott fát dézsmálják meg. Olyan eset is volt nemrég, hogy a tolvaj éjszaka elkötötte a szomszédja lovát, azzal ment az erdőre – erre akkor derült fény, amikor rendőrkézre került. A fatolvajlásért igen borsos bírság jár, ötezer lej, de a polgármester arra is felhívja a helyiek figyelmét: hasonló büntetésre számíthat az is, aki a tolvajoktól nyugta, szállítólevél nélkül megvásárolja a tűzifát.

A falopások száma télen viszonylag nagy, hetente jegyeznek néhány illegális szállítmányt a hatóságok.

Fellépnek a tolvajok ellen

A közösség kezdi mindezt megelégelni, ezért az önkormányzat és a rendőrség segítségét kérte. A helyi erdészet is másként lép fel,  fiatal, energikus helyi erdészük van Szabó Miklós személyében, aki szinte éjjel-nappal az erdőket járja. Az önkormányzat pedig térfigyelő kamerákat szereltetett fel, ez nagyon sokat segít a tolvajok azonosításában, így szinte minden esetben elcsípik a tettest. Mivel az erdők többnyire a Küküllő bal oldalán vannak, a lopott fa csak a hídon át és a „szolokmai utcán” juthat be a faluba, de a hídtól a faluközpontig négy kamera előtt kell elhaladniuk a tolvajoknak. A felvételeket a rendőrség kérésére visszakeresik, lemásolják és a tolvajok azonosítása érdekében kiadják. A rendőrséggel elég jó az együttműködés – teszi hozzá a polgármester. A községi őrsön három rendőr szolgál, de itt van az egyik vidéki rendőrőrs székhelye is.