Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-09-26 15:02:15
Milyen ma magyarnak lenni Szászrégenben?
Körösi Loránd: – Nincsenek különösebb gondok. A mostani helyzetet össze sem lehet hasonlítani a ’90-es években tapasztaltakkal. Ez nagyrészt a polgármesternek köszönhető, aki bebizonyította, hogy a magyarok is lehetnek jó gazdái a városnak és nem történik semmiféle etnikai visszarendeződés. Az egyszerű emberek között akkor sem volt gond, csak a politikusok teremtettek kellemetlen hangulatot.
Ungvári Tímea: – A legnagyobb megvalósításnak azt tartom, hogy bárhol szabadon használhatjuk az anyanyelvünket. Ki lehet tenni a kétnyelvű feliratokat, és ma ez senkit sem zavar. Biztosított az anyanyelvi oktatás és senkinek nem jelent gondot, ha az utcán vagy bárhol magyarul beszélünk. S ez így természetes.
Ercse-Kiss Brigitta: – Nincsen diszkrimináció, sőt az a tény, hogy a város többsége elfogadja a magyar polgármestert és szereti, mindent elmond. Művelődési rendezvényekre járhatunk, bár ebből lehetne több is. S ahogy a Szászrégeni Napokon is történt, nem volt gond az, ha magyar, szász vagy cigány lépett a színpadra. Ez a kölcsönös tisztelet kellene legyen a jó példa minden településen.
Zsigmond József: – 1990 óta sok minden megváltozott e téren, s ez annak is köszönhető, ahogy a város vezetősége kezeli az itt lakók gondjait. De azért még van tennivaló: nincsenek kétnyelvű utcanévtáblák, az iskolákban is fogyatkozunk. Az egyházban is egyre kevesebben vagyunk. De mindezektől eltekintve, ha nem lenne magyar a polgármester, akkor a szászrégeni magyarok közérzete is megérezné.