Megismétlik az osztrák elnök-választás második fordulóját
Meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját Ausztriában, döntött az alkotmánybíróság pénteken. Az osztrák politikusok szerint az osztrák jogállam kiállta a próbát.
A testület ítéletéből kiderül, hogy a bírák helybenhagyták az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt, amely a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott. A voksolást az egész országban újra meg kell rendezni.
A döntés indoklása szerint az alkotmánybíróság által megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét, azt pedig a bíróságnak nem szükségszerű megállapítania, hogy történt-e szándékos visszaélés.
Gerhart Holzinger alkotmánybírósági elnök ismertetése szerint a húsz megvizsgált körzetből 14-ben vétettek a választási törvény ellen, ugyanis jellemzően az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely „lehetőséget nyújthatott a visszaélésre”. Az alkotmánybíróság elnöke arról is beszélt, hogy igen nagy kihívást jelentett a beadvány elbírálása, hiszen az osztrák választások eddigi történetében példa nélküli eljárásról van.
A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer hivatali ideje egy hét múlva lejár. Mivel az új államfőt ekkor nem tudják beiktatni hivatalába, Doris Bures parlamenti elnök és két helyettese, Karlheinz Kopf és Norbert Hofer veszik át az elnöki teendők intézését.
Fischer szerint az osztrák demokrácia kiállta a próbát. Az államfő elismerően beszélt az alkotmánybíróság munkájáról, ugyanis szerinte a testület mögött rendkívül nehéz napok és hetek állnak. Az államfő nem látja annak veszélyét, hogy megingott volna a választási rendszerbe vetett bizalom. Heinz-Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke szerint alkotmánybíróság döntése alapja lehet annak, hogy megreformálják a választási előírásokat, és megváltoztassák a levélszavazatok rendszerét.
A pártelnök pénteki bécsi sajtótájékoztatóján kijelentette: az alkotmánybíróság ítélete a jogállamiság és a demokrácia győzelme. Strache úgy vélte, hogy az osztrákok jogállamiságba vetett hite megszilárdult, és kiemelte a bíróság „nyilvános és átlátható eljárási módját”.
A zöldpárti támogatással induló, a májusi szavazáson végül győzedelmeskedő Alexander Van der Bellen tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, és nem osztja azt a véleményt, hogy Norbert Hofer számára a pénteken ismertetett alkotmánybírósági döntés előnyt jelent majd.
Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter meglátása szerint az osztrák külügyminiszterrel egyetértésben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőit hívná azon körzetekbe, ahol szabálytalanságot észleltek.
A belügyminiszter arról is beszélt, hogy az alkotmánybíróság emberi mulasztás és jelentős hibák miatt hagyta jóvá az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó beadványt. Hasonló történések elkerülése érdekében a miniszter a választási bizottságok tagjai számára új elektronikus rendszer bevezetését szorgalmazza és ehhez kötelező képzést társítana.
Az államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. A megismételt második forduló dátumát még nem tűzték ki.
