Meghosszabbították a HVIM erdélyi elnökének vizsgálati fogságát
Újabb 30 napra, április végéig meghosszabbította a bukaresti táblabíróság Szőcs Zoltánnak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökének vizsgálati fogságát.
Újabb 30 napra, április végéig meghosszabbította a bukaresti táblabíróság Szőcs Zoltánnak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökének vizsgálati fogságát, akit az alkotmányos rend megdöntését célzó cselekményekre való felbujtással gyanúsít a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) – közölte az Agerpres hírügynökség hétfőn.
A vádhatóság azt állítja: a gyanúsított egy tavaly október 10-én tartott „gyűlésen” arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi tagjait, hogy házi készítésű bombát robbantsanak közterületen, a román nemzeti ünnep alkalmával tartandó december elsejei rendezvényen. A DIICOT szerint az ügy másik gyanúsítottja, Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi elnöke Szőcs Zoltán felbujtására látott hozzá egy robbanószerkezet elkészítéséhez, amihez 400 darab petárdát vásárolt.
Beke István tavaly december elseje óta van előzetes letartóztatásban, Szőcs Zoltánt december végén tartóztatták le, miután a téli ünnepekre szabadságot kapott franciaországi munkahelyéről, és hazalátogatott Kézdivásárhelyre. Ügyükben nem emelt még vádat a DIICOT. Bár a gyanúsítottak minden alkalommal fellebbeztek a kényszerintézkedés eltörlését, illetve enyhítését kérve, a bíróság eddig rendszeresen jóváhagyta a vizsgálati fogság meghosszabbítására irányuló ügyészségi kérést.
A DIICOT a gyanút a HVIM erdélyi vezetőinek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által lehallgatott beszélgetésére alapozza.
Az alkotmánybíróság nemrég hatályon kívül helyezte a titkosszolgálati megfigyelések és lehallgatások jogalapjául szolgáló büntetőjogi törvénycikkelyt. A Mediafax hírügynökség hétfői összesítése szerint erre alapozva a DIICOT által bíróság elé állított vádlottak közül már 25-en kérték a SRI közreműködésével szervezett bizonyítékok figyelmen kívül hagyását. Kérésüket a bíróság két esetben elutasította, az esetek többségében pedig írásban kért bővebb tájékoztatást a DIICOT-tól a lehallgatások körülményeiről.
A kormány március elején sürgősségi rendelettel módosította a büntetőeljárást, hogy „megszakítás nélkül” biztosítsa a lehallgatások jogalapját mind a nemzetbiztonsági, mind a korrupciós ügyekben.
