Megerősített rohamszolgálat

Kedden délelőtt a Maros Vízügyi Hatóság marosvásárhelyi székhelyén Mihai Blaga vezérigazgató és Dávid Csaba műszaki igazgató sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy lezárult az Európai Unió környezetvédelmi alapjából finanszírozott WATMAN elnevezésű program.

Ennek keretében országos szinten 63 millió euró értékben többek között árvízvédelmi berendezéseket, tömlőgátakat, gépeket, vízszint- és hórétegvastagság-megfigyelő és adatközvetítő műszereket vásároltak, illetve az árvízvédelemhez szükséges gépek és felszerelések számára szolgálati központokat létesíthettek. Az említett pénzösszegből a Maros vízgyűjtő medencéjére mintegy 6,1 millió eurót költhettek. A sajtótájékoztatón jelen volt Cătălina Bragaru Milos, a Román Vizek Országos Igazgatóságának sajtószóvivője is. 

A rendelkezésre álló pénzösszeg 85%-át az unió biztosította, míg a többi 15%-ot a helyi költségvetésből pótolták. A pénzösszegből mind a 11 vízgyűjtő medencébe (Szamos–Tisza, Körös, Maros, Bánság, Zsil, Olt, Argeş–Vâlcea, Buzău–Ialomiţa, Szeret, Prut–Bârlad és Dobrudzsa–tengerpart) jutott. A beruházással országos szinten mintegy 1,5 millió ember lakóterületének árvízveszélyét 7%-kal csökkentették. Lehetővé tették, hogy az adatgyűjtés és szolgáltatás az országos központba és innen a különböző vízgyűjtő medencék igazgatóságaitól folyamatos (24 órás) legyen, így gyorsabban jelezhető előre az adott vidéken az árvízveszély. A projekt megvalósításait ismertető Dávid Csaba elmondta, olyan ez a beruházás, mint amikor a SMURD rohammentő-szolgálatosok mentőket és orvosi felszereléseket vásárolnak, hiszen a hidrotechnikai eszközökkel tulajdonképpen emberi életet és anyagi javakat mentenek. Az említett vízhozam- és hórétegvastagság-mérő műszereken kívül a gátak biztonságát, stabilitását követő berendezéseket is vásároltak és felszereltek – mindkét rendszert adatközvetítő hálózatba kötötték. Nagyon fontos az anyagi beruházás is: többek között panelgátakat, tömlőgátakat, homokzsákoló berendezést, homlokrakodógépeket, traktorokat, pontonhidakat vásárolhattak, ugyanakkor a vízszennyezést okozó olajos anyagok terjedését megakadályozó felfújható párnakerítést, olajszivattyúkat, semlegesítő szereket, szennyező anyagokat tároló tartályokat is beszereztek. Ezenkívül a Maros vízgyűjtőjében Marosvásárhelyen, Gyulafehérváron és Aradon olyan típusú raktárhelyiséget létesítenek, ahol az árvízvédelmi eszközöket tárolják. Ezeket állandó szolgálattal – „békeidőben” más feladatkört ellátó – 15-15 személy szolgálja majd ki, akik jól meghatározott munkakörben a leggyorsabban kivonulhatnak majd a veszélyeztetett területekre. Az intervenciós csapat folyamatoan készenlétben van – mondta a műszaki igazgató, őket Jinga Alexandru volt polgári védelmi szakértő koordinálja. 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy elkészültek-e az ún. árvízkészültségi térképek? A sokévi adatok tudatában, adott vízhozammal, illetve csapadékmennyiséggel számolva előre jelezhető, hogy mekkora nagyságú árterület kerülhet víz alá. Ezeknek a térképeknek a nagy része elkészült, mintegy 1100 km folyóvizet ölelnek fel. A felmérések alapján jelenleg Románia mintegy 200.000 lakosa él árvízveszélyes területen. Az EU stratégiájaként – amelyet Románia is elfogadott – 2035-ig ezt az arányt 63%-kal kell csökkenteni. Az említett beruházásokkal – országos szinten – sikerült javítani ezen az arányon – mondta Dávid Csaba. 

A sajtótájékoztatón elkerülhetetlenül szó esett az árvízvédelmi munkálatok kivitelezéséről, illetve arról, hogy milyen a kapcsolata a vízügyi hatóságnak a Natura 2000 program keretében természetvédelmi területeket bérlő, adminisztráló gondnokságokkal. Dávid Csaba hivatkozott a természetvédelmi területekre vonatkozó 57/2007-es kormányrendelet 6. cikkelyére, amely kimondja, hogy természeti katasztrófák megelőzéséért igenis, lehet árvízvédelmi munkálatokat végezni. A vitát elkerülendő, olyan módosító javaslatot terjesztenének be, amelyek szerint az indokolt, kötelező munkálatokat a gondnokság engedélye nélkül lehessen elvégezni, az életteret módosító szükséges beavatkozást közös tanulmányok alapján, míg a nagyobb beruházásokat előzetes konzultáció esetén lehessen végrehajtani. 

A vízügyi hatóság is a környezetvédelmi minisztérium alárendelt intézménye, így fontos feladata a természetvédelem, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a természeti katasztrófák emberáldozatokkal és anyagi kárral is járnak, és felelőtlenség lenne ezeket figyelmen kívül hagyni, attól eltekintve, hogy ezt a Románia által is elfogadott európai uniós előírások is megkövetelik – összegzett Dávid Csaba. 

Azt is megtudtuk, hogy a WATMAN projekt következő szakaszában a Román Vizek Országos Igazgatósága automata riasztóberendezéseket vásárol, amelyek akár több órával az árhullám keletkezése előtt értesítik a lakosságot és a mentőalakulatokat, s ezzel is adott esetben jelentősen csökkentik az árvízveszélyt.