Megálljt kiáltani az otthoni harcnak
2014-11-19 16:53:13
- Nagy Székely Ildikó
A romániai társadalom jelentős része nem ítéli el a gyerekek veréssel való fegyelmezését, mi több, sokan úgy vélik, hogy a pofonokkal vagy nadrágszíjjal, pálcával végrehajtott „nevelésnek” jótékony hatása van, a fülhúzást pedig sem a szülők, sem a gyerekek nem tartják erőszakos cselekedetnek – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia múlt évi felméréséből.
A romániai társadalom jelentős része nem ítéli el a gyerekek veréssel való fegyelmezését, mi több, sokan úgy vélik, hogy a pofonokkal vagy nadrágszíjjal, pálcával végrehajtott „nevelésnek” jótékony hatása van, a fülhúzást pedig sem a szülők, sem a gyerekek nem tartják erőszakos cselekedetnek – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia múlt évi felméréséből, amely arra is rámutat, hogy míg a megkérdezett felnőttek 38 százaléka ismerte be, hogy bántalmazta gyermekét, a felmérésben szereplő kiskorúak 63 százaléka mondta el, hogy otthon verést kap a szülőktől. A Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Országos Hatóság 2013-as jelentése szerint a tavaly bántalmazott kiskorúak 8 százaléka 1 évesnél kisebb volt, a bántalmazottak 22-22 százaléka pedig óvodás-, illetve serdülőkorú. Mindez a gyermekvédő szervezet Maros megyei fiókja Megálljt kiáltani az otthoni harcnak (Stop luptei de acasă!) nevű kampánya nyitórendezvényén hangzott el tegnap délben a Grand Szállóban.
A találkozó elején Ana Chirteş, a Mentsétek Meg a Gyermekeket megyei fiókjának elnöke arra emlékeztetett, hogy a szervezet 2002-ben lépett fel először a családon belüli erőszak ellen, 2004-ben pedig megszületett a gyermekek jogainak védelmére vonatkozó 272-es számú törvény, amely első alkalommal tiltott meg minden kiskorúakkal szembeni erőszakot. A gyermekeket családon belül érő erőszakra vonatkozó tavalyi adatokat Alina Schenk programfelelős ismertette – a minisztériumi jelentésből az is kiderül, hogy 2013-ban 20 kiskorú vesztette életét a szülőktől kapott bántalmazás következtében –, Elena Micheu, a marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország 14 megyéjében nem nyújtanak menedéket a családon belüli erőszak áldozatainak. Az intézményvezető azt is elmondta, hogy az elmúlt évben 45 kiskorút helyeztek biztonságba a marosvásárhelyi otthonban, ez azonban csak egy kis töredéke az eseteknek, a családon belüli erőszak ugyanis zárt ajtók mögött történik, és sok esetben rejtve marad a kegyetlen valóság.
A Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szóvivője, Doru Constantin a megyei adatokat ismertette: 12 hónap alatt 121 bántalmazásról szerzett tudomást az igazgatóság, 99 esetben a kiskorú elhanyagolása, 10 esetben szexuális zaklatás, három esetben fizikai bántalmazás, hat esetben munka általi kizsákmányolás, két esetben pedig érzelmi agresszió történt, az esetek többsége – 92 bántalmazás – vidéki környezetben zajlott. A gyermekvédelmi igazgatóság 45 esetben döntött a kiskorú családi környezetből való elmozdításáról, a 10 szexuális zaklatást illetően pedig nyolc esetben indult bűnügyi kivizsgálás. A szóvivő azt is elmondta, hogy az elkövetkezőkben a 0265983-as számon a sürgősségi vonalat készül üzembe állítani az igazgatóság, ha ez megtörténik, bárki, aki kiskorú bántalmazását észleli, azonnal értesítheti a készenlétben álló szakembereket. A témához Loredana Berindean, a marosvásárhelyi bíróság polgárjogi részlegének elnöke, Ştefan Someşan Maros megyei főtanfelügyelő, illetve Alexandru Cîmpeanu rendőrfelügyelő is hozzászólt, végül pedig Roxana Roman, a megyei diáktanács vezetője osztotta meg a gyermekek jogaival és védelmével kapcsolatos gondolatait az egybegyűltekkel.
