A mediációról
Tulajdonképpen mi is a mediáció? A mediáció egy alternatív konfliktusrendezési mód, az úgynevezett „magán-igazságszolgáltatás része”, amely más külföldi jogrendszerekben is ismert.
A 2012–2013. évi, elég intenzív médiakampány során az emberek nagy részében tudatosult a mediációs, előzetes eljárás kötelezettsége a bírósághoz való folyamodás előtt, ám a gyakorlatban sokak számára nem volt világos, hogy mi is a mediáció, milyen esetekben kell azt lefolytatni, valamint nem volt világos sok személy számára az sem, hogy mi kötelező, a tulajdonképpeni mediáció vagy csak az erről való információszerzés. Meg kell jegyeznünk, hogy a jogi kultúra ezen hiányosságával sok mediátor vissza is élt…
Tulajdonképpen mi is a mediáció? A mediáció egy alternatív konfliktusrendezési mód, az úgynevezett „magán-igazságszolgáltatás része”, amely más külföldi jogrendszerekben is ismert. A mediáció során a vitás felek a bíróságokon kívül próbálják rendezni a vitás kérdést egy független szakértő segítségével (mediátor), aki megpróbál a felek között közvetíteni, békíteni, valamint azok álláspontját összehangolni, kialakítva egy közösen elfogadható álláspontot. A mediátor tulajdonképpen segítséget nyújt a feleknek vitájuk rendezésében, anélkül azonban, hogy maga döntené el a vitát. Ez az eljárás teljesen informális és békítő jellegű, célja, hogy segítse a feleket egy kölcsönösen elfogadható egyezség létrehozásában. Így határozta meg a mediációt pl. az erről szóló floridai törvény preambuluma. Szándékosan egy távoli jogrendszerből idéztünk, mintegy mutatva, hogy a mediáció eljárása nem annyira partikuláris és egyedi, mint általában maguk a nemzeti bírósági jogrendszerek.
Romániában, annak ellenére, hogy a 192. sz. törvény már 2006 óta szabályozta a mediációt, lehetővé téve a konfliktusok ilyen módon történő rendezését, a mediációs eljárást a gyakorlatban minimális esetben használták, a társadalom nagy része nem is ismerte ezt a vitarendezési módot. A közvélemény figyelmét a 2012. évi törvénymódosítások irányították a mediációra, mely bizonyos fajta előzetes mediációs-informálódási kötelezettséget írt elő a feleknek a bíróság útján történő konfliktusrendezés előtt. Ennek értelmében 2013. február 15-től a törvény kötelezővé tette, hogy bizonyos viták esetében a peres felek informálódjanak a mediációs eljárás lehetőségéről, annak előnyeiről valamint a konkrét eljárás menetéről. Fontos megjegyezni és kihangsúlyozni, hogy a törvény nem magát a mediációt tette kötelezővé ezekben az esetekben, hanem csak azt, hogy a felek informálódjanak a mediáció lehetőségéről, és aztán ezen információk birtokában döntsenek arról, hogy a vitás kérdéseket bírósági úton vagy mediációval rendezik.
A 2012. évi törvénymódosítások után a következő ügyekben vált kötelezővé a mediációról történő informálódás – ezen eseteket a 2006. évi, a mediációról és a mediátorokról szóló 192. sz. törvény 601. paragrafusa írja le –: a fogyasztóvédelmi jogvitákban, amelyekben a fogyasztó kárigényét szeretné érvényesíteni, azon családjogi vitákban, amelyekben a házassággal, a vagyonközösséggel, a kiskorú elhelyezésével és eltartásával kapcsolatos valamint bármely más, a házastársak között fellépő családjogi vita rendezéséről van szó, a birtokrendezési, határrendezési és bármely más szomszédjogi vitában, szakmai műhibák esetén, ha erről külön jogszabály nem rendelkezik, a kisebb értékű (kevesebb, mint 50.000 RON) jogvitáknál, a munkaviszonnyal kapcsolatos vitáknál valamint 2014. január 1-től – az új büntetőeljárás életbe lépésétől – a magánvádas bűncselekményeknél (magánvádas bűncselekmény esetén nem indul eljárás hivatalból, ehhez szükséges az érintett fél panasza).
Tehát mielőtt a felek ezekben az ügyekben pert indítottak vagy büntetőpanasszal éltek volna, kötelesek voltak informálódni a mediációról. Ennek elmulasztását a törvény a következőképpen szankcionálta: 2013. február 15. és 2013. augusztus 1. között 100-tól 1.000 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtotta a feleket illetve a bíró elrendelhette az ügy felfüggesztését az informálódási kötelezettség teljesítéséig, viszont 2013. augusztus 1. után a bíróság kötelező módon visszautasította a keresetet mint idő előttit (inadmisibilă), a törvény 2. paragrafusának 1. és 12. bekezdése szerint.
A gyakorlatban sok vita volt arról – habár a törvény világosan fogalmazott –, hogy a mediációról való informálást valamint magát a mediációt ki vezetheti le; arról sikerült egy idő után megállapodni, hogy a mediációs informálást bíró, ügyész, jogtanácsos, ügyvéd valamint közjegyző is elvégezheti, magát a mediációt pedig a szakképzett és engedélyezett mediátor.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
