Meddig magas a bérköltség?

Amíg mások zsebét gazdagítja – mondhatják azok, akik egy hónappal ezelőtt még a tulajdonosi társulás vezetőségének bércsökkentését szorgalmazták, az alacsonyabb havi rezsi jövőképének halvány reményét lebegtetve.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalba leadott beadvány nyomán hívták össze nemrég az Egyesülés lakótelep 212-es tulajdonosi társulásának közgyűlését. A petíciót aláírók azt kifogásolták, hogy 2013-tól egyetlenegyszer sem hívtak össze közgyűlést, a közösség pénzével történő gazdálkodásról nem számoltak be, a tulajdonosi társulás elnöke évekkel ezelőtt elköltözött, következésképpen pár éve nem képviselhette volna a lakosok érdekeit sem. A beadványt aláírók sérelmezték, hogy amellett, hogy az évente esedékes gazdasági beszámolókról az utóbbi három évben megfeledkezni látszott a tulajdonosi társulás vezetősége, olyan mértékű béreket szavaztak meg önmaguknak egy, állítólag ortodox virágvasárnapra időzített közgyűlésen – amikor feltételezhetőleg a résztvevők száma elenyésző lehetett –, amellyel alaposan megterhelik a lakrészekre lebontott rezsiköltségeket. Az első ízben augusztus végére meghirdetett közgyűlést az ügyvezető/adminisztrátor betegségére hivatkozva elnapolták, az elégedetlenkedő jelenlévők sürgetésére azonban szeptember 13-ára újra összehívták és meg is tartották a beszámolót a lakótelep általános iskolájának földszinti folyosóján. 

Több mint hatezer lejes fizetésalap – négy személynek

Az elnök beszámolójából többek között kiderült, hogy havonta 6.200 lejt tesz ki a négytagú vezetőség bére, ugyanakkor köztudott volt, hogy a társuláshoz tartozó körzetben – ahol több mint hatszáz lakrész van – a négy takarítónőnek és a zöldövezet-karbantartónak a fizetését csonkították meg hónapokkal ezelőtt. Az elnapolt közgyűlésen a takarítószemélyzettel szembeni eljárást kifogásolók tudomására jutott, hogy a nyolcórás munkaidőről hatórásra való csökkentést azért eszközölte a vezetőség, hogy ne kelljen az országos minimálbért fizetni számukra. Az elnök által levezetett közgyűlésen többek között az derült ki a felolvasott számadatokból, hogy 2013-ban 135.000 lejt osztottak ki havi járulékként a társulás alkalmazottainak, 2014-ben 155 ezer lej fölé nőtt az összeg, 2015-ben ugyancsak valamivel több mint 155 ezer lejt osztottak ki fizetésekre, 2016-ban ez idáig 90 ezer lejt. A járulékos költségek (papír, fénymásolás, CD-írás, internet stb.) is számottevően nőttek. Az átláthatóság jegyében az elnök által felolvasott bérek az idei évre legalábbis a következőképp mutatnak: a Tisza utcában lévő tulajdonosi társulás elnökének a bruttó fizetése havonta 1.600 lej, az alelnöké 1.450, a cenzoré 1.200, az adminisztrátoré pedig 1.950 lej, mind a négy vezetőségi tag négyórás munkaszerződéssel van alkalmazva. 

Igazságot szolgáltattak a takarítószemélyzetnek

A jelenlévők a vezetőség napi négyórás munkaszerződésének hitelességét is megkérdőjelezték, mivel köztudott, hogy a tényleges fizikai jelenlét az heti három alkalommal három-három óra. Amennyiben az adminisztrátornak otthoni munkája is adódna, akkor sem indokolt a közel kétezer lejes fizetés havonta – hangzott el a közgyűlésen. Az éles kritikák és meglátások, megoldási javaslatok elhangzása során a jelenlévők abban reménykedhettek, hogy ezúttal gyökeres változás történik. Egyetlen nagy sikernek azonban csak a takarítószemélyzet és a zöldövezet-karbantartó bérének a megszavazását és nyolcórás munkaidejük visszaadását érték el, illetve a szeméttárolók körüli takarítóval szembeni csekély méltányosságot, akinek kérésére a havi ötszáz lejnyi juttatást megtoldották még száz lejjel.

„Marad minden a régiben…”

Mielőtt a vezetőség bérének a csökkentéséről döntött volna a közgyűlés, érdekes figyelemelterelés történt. Az egyik hangadó azt javasolta, hogy először válasszanak új bizottságot és elnököt, a régi pedig bejelentette visszavonulását. Hozzáértő gyűlésvezető hiányában elég nagy összevisszaság uralkodott, mindenki okosabb akart lenni a másiknál. A jegyzőkönyvet egy papírlapra vezették, amikor ezt egyesek kifogásolták, egy hölgy azzal példálózott, hogy így szokás, mert „az iskolában is így csináljuk…”. A tizenegy tagú bizottságot megválasztották, majd elvonultak és maguk közül kiválasztották az új elnököt. Nagy bemutatkozás nem történt, elhangzott, hogy a területi vízszolgáltató alkalmazottjára esett a választás, de arra a felvetésre, hogy összeférhetetlenség állhat fenn, elvégre a szolgáltató vezetőségének közvetlen alárendeltje, azzal érveltek, hogy nincs vezető beosztásban, jól van az így… Arra senki sem válaszolt, hogy majd kinek az érdekeit fogja képviselni az új elnök? A tulajdonosi társulásét vagy a vízszolgáltatóét? Amire legtöbben vártak, elmaradt, csak úgy, futólag odavetették, hogy a bérek egyelőre maradnak a régiek, de szavazás nem történt. A kérdés az, hogy csak addig magas a bérköltség, amíg mások kapják? 

– Kik dönthetik el a tulajdonosi társulás elnökének, ügyvezetőjének a bérét, illetve mekkora összegeket ildomos tulajdonosi társulások vezetőségi tagjainak heti tízórányi tevékenységéért megszavazni? – kérdeztük a Maros Megyei Tulajdonosi Társulások Szövetségének elnökét, Rus Dumitrut.

– Az elnök fizetését a közgyűlés kell megszavazza, a többi alkalmazottnak pedig a választott bizottság. Az elnök és adminisztrátor, cenzor fizetése indokolt, az alelnöké nem, mert az csak tiszteletbeli funkció. Évente egy-két alkalommal lehet számára prémiumot adni tevékenysége honorálásáért. Elvégre milyen feladatköre van az alelnöknek…? Az ezer lej fölötti bérek indokolatlanul magasnak tűnnek, még ha arra hivatkoznak is, hogy nagy a társulás, hisz mindenki tudja, hogy hetente tíz óránál többet nem töltenek a lakótársulás ügyintézéseivel – fejtette ki az elnök. Az Egyesülés negyedbeli tulajdonosi társulás vezetőségének béreit a megyeszékhely polgármesteri hivatalának szakfelügyelői is magasnak vélik, a lakótársulás vezetőségi tagjai azonban azzal érveltek, hogy városszinten a Maros-hídon túli társulásnál kapják a legalacsonyabb fizetéseket.