Meddig érhetett az ének? A rendszerváltások előtti határon túli magyar könnyűzene – amint arról korábban is hírt adtunk, e címmel szervez konferenciát szeptember 8-9-én Marosvásárhelyen a Hangőr Egyesület, a beatkorszak.blog.hu és a Marosvásárhelyi Rocksuli az NKA Hangfoglaló Program támogatásával az 1989 előtti határon túli magyar könnyűzenei életről, zenekarokról, koncertekről, lemezekről, helyszínekről. A kétnapos eseménysorozat programját az alábbiakban közöljük.
Szeptember 8. (csütörtök).
17.00 – Poptörténeti pont avatása az Autostop MS zenekar megalakulásának helyén. Rózsák tere 4. Köszöntőt mondanak: Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője és Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója, a konferencia szervezői. A helyszínt bemutatja: Dán Péter, az Autostop MS együttes egyik alapítója.
17.30 – Kettős könyvbemutató: Erdélyi magyarock és a Mindenki! Történetek az erdélyi és a magyarországi beat és rock aranykorából. A szerzők beszélgetése. Apolló-palota, Rózsák tere 3. Zilahi Csaba: Erdélyi magyarock, Vass Norbert: Mindenki!
18.30 – Játék határok nélkül? Kerekasztal-beszélgetés a rendszerváltás előtti erdélyi koncertezési lehetőségekről. Moderátor: Vass Norbert, a beatkorszak.blog szerkesztője. Résztvevők: Dán Péter (Autostop MS), Boldizsár István (Semnal M), Debreczeni Ferenc (Omega).
Szeptember 9. (péntek). Helyszín: Marosvásárhely, Stúdium HUB, emeleti konferenciaterem (Marosvásárhely, Bolyai tér 15.).
9.00–9.30 – Regisztráció.
9.30 – Azok a rockzenészek – Ahogyan Szalay Zoltán látta őket. Fotókiállítás az öt éve elhunyt, marosvásárhelyi kötődésű fotóriporter 1959 és 1989 között készült, a magyar könnyűzene szereplőit, helyszíneit és rajongóit megörökítő képeiből. A kiállítást megnyitja Vajda György újságíró, a konferenciát pedig Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője. Házigazda: Bajnai Zsolt.
10.00 – „De azért csak várom, várom ezt a táncot.” Háttér egy korról és a könnyűzenéről. A szekció levezető elnöke Hints Zoltán.
10.00–10.20 – Látszat és való. A Kádár-korszak magyarságpolitikája. A budapesti kormányok magyarságpolitikája alatt a magyar–magyar kapcsolatokat, a nemzetközi és kétoldalú kisebbségvédelmet, valamint a támogatáspolitikát értjük. Ez az előadás a lemondás és elhallgatás időszakát (1956–1967) és a probléma újrafelfedezését (1968–1985), illetve intézményesülését (1986–1992) tárgyalja. Központi kérdései: a korszak hivatalos nemzet- és nemzeti érdek felfogása, a társadalmon belüli decentralizáció és a határon túli magyarok helyzetének változása, a kérdést tematizáló nyomásgyakorló csoportok működése. Előadó: dr. Bárdi Nándor történész, ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont–Kisebbségkutató Intézet osztályvezetője.
10.20–10.40 – „azok a hatvanas évek nem tehetnek semmiről.” A könnyűzene új irányai a hetvenes-nyolcvanas években. A hetvenes-nyolcvanas évekre gyökeresen megváltoztak a világ zenefogyasztási szokásai. Felnőtt a háborúban és a közvetlenül utána született generáció, majd a gyermekeik, akik már nem akartak úgy élni, mint a szüleik. A ’60-as évek „szép” eszméiről kiderültek, hogy megvalósíthatatlanok vagy hamisak, világossá vált, hogy a zene nem robbant ki forradalmat, a hippimozgalmak virággyerekei is beálltak a termelés taposómalmába. A gazdasági fellendülés okozta jólét lehetővé tette a szórakozási lehetőségek robbanásszerű bővülését, az igényes rockzene különféle stílusban alkotó és koncertező zenekarai mellé pedig lehetséges alternatívaként felkerült a palettára a slágerzene és a diszkó. Előadó: Rozsonits Tamás zenész, zenei újságíró, szociálpolitikus; a Hangőr Egyesület elnöke.
10.40–11.00: „…nem ártana megismerni a környező országok könnyűzenei életének magyar reprezentánsait is.” A határokon túli magyar könnyűzene megjelenése a magyarországi ifjúsági sajtóban. A magyarországi könnyűzenével a hatvanas évektől rendszeresen foglalkozó ifjúsági lapokban, talán nem meglepő, de csak nyomokban bukkan fel a környező országok könnyűzenéje. Az pedig, hogy például ne romániai vagy jugoszláv, hanem ottani magyar zenekarokról írjanak, alig fordult elő. Apróbb jelekből (pl. slágerlistákra érkezett szavazatok vagy rejtvénymegfejtők) tudható, hogy a határon túli magyar fiatalok is olvasták ezeket a lapokat, miként az is, hogy szerkesztőik tudtak a külhoni zenei eseményekről. Sok az ellentmondás. Ezt talán egy 1974-es Magyar Ifjúságból vett, az előadás címéül választott idézet is illusztrálja. Előadó: Bajnai Zsolt.
11.00–11.15 – Hozzászólások.
11.30 – „Élj őszintén”. A határon túli magyar területek könnyűzenéje. A szekció levezető elnöke Vass Norbert, a beatkorszak.blog.hu főszerkesztője.
11.30–11.50 Magyar könnyűzene a szovjet vasfüggöny ketrecében. Prominens zenészek és zenekarok Kárpátalján 1950–1989 között. Milyen örökség és tradíciók, illetve gazdasági és politikai háttér mellett fejlődhetett a kárpátaljai magyar zene és könnyűzene a Szovjetunió utolsó négy évtizedében? Előadókon, zeneszerzőkön, zenekarokon, illetve helyszíneken és eseményeken keresztül mutatja be az időszakot az ifj. Iváskovics Józseffel közösen összeállított előadásban Farkas Sándor zeneművész-tanár.
11.50–12.10 – Fráziskésés, avagy ameddig a takarodó ér. A (cseh)szlovákiai magyar könnyűzene kései és szelektív öntudatra ébredése. A második világégést követően a csehszlovák állam a Beneš-dekrétumok értelmében kollektív háborús bűnösként tekintett a területén rekedt magyarságra. Így évekig nemcsak az volt a kérdés, hogy meddig érhet az ének, hanem az is, hogy egyáltalán szólhat-e, ami az akkor még esztrádként funkcionáló könnyűzenére hatványozottan igaz volt. Az ’50-es évek központi kontrollja után ugyan enyhült a szorítás, de igazi értékek csak a ’70-es és a ’80-as évek fordulójától születtek. Előadó: Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületének elnöke.
12.10–12.30 – És akkor megjelentek a „villanyosok”. A jugoszláviai, azon belül a vajdasági könnyűzene, beat és rock and roll hőskora. A könnyűzene, majd a beat és a rock and roll térhódítása a Vajdaságban kedvezőbb körülmények között történt, mint a keleti tömb országaiban. Jugoszlávia nyitott országnak számított, a nyugati kulturális termékek, elsősorban a film és a zene, ha eleinte némi fenntartással, de lényegében szabadon érkezhetett Jugoszláviába, állampolgárai szabadon utazhattak Nyugatra. Mindezeknek köszönhetően a zenekedvelők lemezeket vásárolhattak, a zenészek, ha sikerült összegyűjteniük a rávalót, minőségi hangszereket, felszerelést vehettek. A vajdasági magyar zenészek helyzete abból a szempontból is specifikus, hogy egyaránt követték és alkalmazták a nyugati, a jugoszláv és a magyar zenei mintákat. Előadó: Csorba Zoltán vajdasági származású újságíró, író, zenei szakíró, egykori rockzenész.
12.30–12.45 Hozzászólások.
13.30 „Valami mindig kimondatlan marad.” Az erdélyi magyar könnyűzene. A szekció levezető elnöke Bajnai Zsolt.
13.30–13.50 – A nagy remények időszaka. A romániai magyar könnyűzene története a kezdetektől az 1970-es évek végéig. A romániai magyar könnyűzene történetének egy kevésbé kutatott területe kerül bemutatásra, amely a könnyűzenei élet kialakulásának körülményeit, fesztiváljait, előadóit igyekszik górcső alá venni. Ez az időszak jelentette az erdélyi magyar táncdal, beat, folk és rockzene bölcsőjét. Előadó: dr. Demeter Csanád történész.
13.50–14.10 – „Oly sokáig voltunk lent.” Erdélyi magyar rock and roll a nyolcvanas években. A diktatúra legnehezebb évtizedében milyen akadályokba ütköztek az erdélyi magyar rockzenekarok? Milyen volt a román zeneipar a ’80-as években? Hogyan működött a cenzúra, és miként lehetett kijátszani? Milyen szempontból volt jobb az erdélyi zenekaroknak a rendszerváltás előtti években, mint 1990 után? A ’80-as évek neves együttesek történetének tükrében: a Metropol Group utolsó évei Romániában, a Rival mint a heavy metal erdélyi úttörője, a marosvásárhelyi kőkemény rockhullám élcsapatai és megkésett lemezeik. Előadó: Zilahi Csaba rádiós műsorvezető, zenei szerkesztő.
14.10–14.30 – Másként csillogó fekete lemezeken. A magyar könnyűzene romániai kiadványokon. A Marosvásárhelyi Rocksuli fontosnak tartja, hogy az oktatás mellett kutatással is foglalkozzon. Feltárásra váró terület a magyar könnyűzene múltja Erdélyben. A rocksuliban folyó kutatás nemcsak az információk feldolgozásából áll, hanem tárgyi emlékek gyűjtéséből és kiállításából is. Az előadó, Hints Zoltán az évek óta gyűlő határon túli magyar vonatkozású könnyűzenei hanglemezeket és ezeken keresztül a könnyűzene 1950–1989 közötti múltját mutatja be.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
