Mától lép hatályba az új büntető törvénykönyv

Sok fejtörést okoz az új büntető törvénykönyv (Btk.) és az új büntetőjogi perrendtartás, ezek alkalmazási törvényeinek gyakorlatba ültetése – nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón a Maros Megyei Törvényszék szóvivője, Sonia Deaconescu bíró. A törvényszék elnöke, Ioana Lucaci bíró szerint az új jogszabályokkal új intézmények jönnek létre, amelyek jó működéséhez megfelelő számú bíró, tárgyalóterem, hibátlan informatikai program szükséges, azonban jelenleg e feltételek egyike sem teljesül.

Akárha tavaly ilyen időtájt, a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás hatályba lépése előtti sajtótájékoztatón vettünk volna részt: akkor is sietve alkalmazták a jogszabályokat, a rendszer felkészületlenségére panaszkodtak a bírák, és most sincs másként. Pedig az új Btk.-t már négy évvel ezelőtt kidolgozták, mégis, az utóbbi napokban „gyorstalpalás” folyt, a jogszabályok alkalmazását lehetővé tevő Écris számítógépes programot például csak pár napja tesztelik, a törvényszék elnöke szerint legalább egy évvel korábban meg kellett volna kapniuk a bíróságoknak, és fél évig „próbaüzemelés” alatt kellett volna lennie. „Sokkal egyértelműbb, világosabb Btk.-t kellett volna kidolgozni, az alkalmazási törvényekkel való szabályozást nem tartom a legjobb törvénykezési technikának. Több észrevételünk is volt a hatályba lépett új jogszabályokkal (2009. évi 286, 2010. évi 135, 2012. évi 187, 2013. évi 255, 2013. évi 252, 2013. évi 253. és 254-es törvények) kapcsolatban, de ezekre még nem kaptunk választ a Legfelsőbb Bírói Tanácstól, miközben február 1-jétől alkalmaznunk kell az említett törvényeket. A régi Btk. alapvetően jó irányba változott, modern, európai intézmények létesülnek, reméljük, eredményesen működnek majd, a problémák ellenére” – jelentette ki Sonia Deaconescu szóvivő, a törvényszék korábbi elnöke. Ioana Lucaci elnök hozzátette: ugyanazzal a bírói létszámmal, helyiségekkel nehéz lesz megfelelni az új jogszabályoknak, jó lett volna, ha a bírák szakosodtak volna a bírósági eljárás különféle szakaszaira, ám ez nem lehetséges, „mindenki mindent csinál majd”. A Maros Megyei Törvényszéken például hat bíró dolgozik (legalább kilencre lenne szükség), csupán három tárgyalóterem áll rendelkezésre, amelyből gyakorlatilag kettő felel meg a követelményeknek, és hiába van kilátásban a törvényszék bővítése, korszerűsítése, pénz hiányában még a végleges tervek sem készülhettek el. A bírák nehezményezték, hogy a polgári törvénykönyv hatályba lépésekor országos viszonylatban 150-nel bővítették a magisztrátusok számát, ezúttal viszont nem került sor hasonló intézkedésre.

Az új büntető törvénykönyvet és az új büntetőjogi perrendtartást számos bírálat érte, és az igazságügyi szervek több észrevételt megfogalmaztak, kérve a jogszabályok módosítását. A törvénycsomag számos újdonságot tartalmaz mind a bűncselekmények meghatározása, mind a bírósági eljárás vagy a szabadságvesztés idejének módosítás kapcsán. A sajtó és média bírálta, hogy a rágalmazást ismét bűncselekménynek minősítették, ami veszélyezteti a sajtószabadságot, ugyanakkor számos gazdasági vagy korrupciós bűncselekmény esetében a szabadságvesztés idejének mind az alsó, mind a felső határa csökkent. Maga a bűncselekmény kifejezés is új értelmezést kapott, a szabadságvesztés mellett bevezették a bírságot is (napi bírságpontot: 30-400 napra számítva napi 10-500 lejes bírság róható ki). Az egyes bűncselekmények elkövetése miatti szabadságvesztés ideje ugyan legtöbb esetben rövidült, ám a halmozott bűncselekmények esetén a börtönbüntetés ideje nő, az eddigiektől eltérő számolási módszer miatt. Érdekesség, hogy ezután egy bűncselekmény akkor minősül folytatólagosan elkövetettnek, ha a tettes ugyanazon személy ellen követi el; kiskorú bűnelkövetőre nem szabható ki börtönbüntetés, hanem nevelő jellegű intézkedésekkel büntethető (felügyelet alatti nevelőprogramban való részvétel, illetve javító-nevelő intézetbe, fegyintézetbe való utalással), a prostitúció csupán kihágásnak minősül, és nem sújtható börtönbüntetéssel, az ügyvédnek jogában áll jelen lenni bármely tanú kihallgatásánál, illetve hozzáférni a nyomozati anyaghoz. Csökkent a korrupciós bűncselekményekért kiszabható szabadságvesztési idő felső határa, kenőpénz elfogadása esetén 2 évvel, befolyásvásárlás esetén 3 évvel. Sikkasztás miatt korábban 1-15 év szabadságvesztés volt kiszabható, ezután fél évtől 7 évig terjed a börtönbüntetés, az eutanázia továbbra is tilos, új bűncselekménynek számít a magzat testi sértése, abortusz csak orvosi körülmények között végezhető, bűncselekménynek sorolták be a zaklatást, ide tartozik nemcsak a munkahelyi vezető, de a kollégák által is elkövetett szexuális zaklatás bűncselekménye, a biztosítási, közbeszerzési csalások, a hatósági vizsgálat akadályozása, az ellenféllel védence érdekeinek ártó alkut kötő ügyvéd e bűncselekményért 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, az óvadék legkevesebb 1000 lej lehet stb. Sonia Deaconescu újságírói kérdésre kifejtette: a büntetések kiszabását illetően még mindig bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy a régi és új Btk. előírásai hogyan alkalmazhatók azon gyanúsítottak esetében, akik ellen már folyamatban levő bírósági eljárás van, hiszen az alapelv az, hogy a bűnelkövetőre kedvezőbb törvénycikkelyt kell alkalmazni. Kérdésünkre, hogy az új törvénycsomag esetenként engedékeny és humánusnak tartott előírásai nyomán számíthatunk-e erősödő bűnözésre, a szóvivő hangsúlyozta: nem a büntetések szigorúsága veti vissza elsősorban a bűnözést, hanem az igazságszolgáltatás hatékonysága, a gyorsaság, a határozottság és a korrekt ítélkezés, amivel a bűnelkövetők ellen fellépnek.