2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Amikor kiállításra megyünk, általában nem a művek környezetével foglalkozunk. Belépünk egy térbe, ami az alap, és keressük benne a műalkotásokat – a témát.  

Daradics Árpád: Közös ásítás egy remekművel. Digitális print/olaj, vászon


Amikor kiállításra megyünk, általában nem a művek környezetével foglalkozunk. Belépünk egy térbe, ami az alap, és keressük benne a műalkotásokat – a témát. Jelen esetben viszont, azt hiszem, nyugodtan kezdhetjük az alappal – ezzel a nyers vakolt galériával, a betonpadlózattal –, a szürke anyagok tömbjeivel, amelyek körülvesznek. Nem a megszokott, steril galériakörnyezet ez, hanem egy érzékekre sokkal inkább ható épület, mivel az anyagszerűsége sokkal nyilvánvalóbb.

Nézzük tehát a belső termet. A nyers-texturált falakat a Căbuz lányok festményei valósággal öltöztetik, mivel témájuk az anyag, a levegő, a matériák tömörsége, együtthatása, szuverenitása. Jobb környezetben nem is érvényesülhetnének műveik, az épülettel teljes mértékben rezonálnak.

De ez az anyagritmus nem lehetne teljes Berze Imre letisztult fafelületei nélkül, amelyek levegőzni engedik az építészeti környezetet organikusságukkal, de ugyanakkor enyhe geometriájuk, domború-homorú játékuk átmenetet képez az építészet precizitása és az anyag élő eredete között.

A terem két narratívabb alkotása, a kályhatömbben felizzó összegyűrt papírlapok (Căbuz Annamária alkotásai) szintén a terem teljes elfoglalását és berendezését valósítják meg.

Az anyagok nyerseségétől egy lépést teszünk a geometria és a képszerűség fele, hogyha átlépünk a következő terembe. Itt konceptuálisabb szinten figyelhetjük környezetünket. Erdélyi Gábor ablakokat nyit geometrikus, egymásra tevődő struktúráival a valódi ablakok között, áltereket villantva fel; viszont ablakai nem láttatnak, csak sejtetnek, és az ablaklétet emelik ki inkább, mint hogy átjárhatóságot, stabil értelmezhetőséget biztosítanának.

Átmenetként Berze Imre szobrászfestményei a szó szoros értelmében mozdítják ki a tér geometriáját, aztán Bíró Gábor olajkompozíciói teljesen leszakadnak a faltól, és kimozdulnak a színes képszerűség felé. Bár még mindig lehetnek utak a falfelület ritmusaira, festményei tüntetőleg vibrálnak ebben a környezetben.

Siklódi Zsolt csapolt anyagkompozíciói szintén az építészetből, a népi ácstechnikából merítenek, de különös tárgyi jelenlétük kizökkent az élet kontextusából, a megszokott, biztos és osztályozható tárgyak világából.

A harmadik terem pedig viselheti a Jelenlétek a térben címet… Makkai István megszemélyesített inge a helyiség legszuggesztívebb lakója. A műalkotás problémáját helyezi a középpontba – nyugtalanító jelenlét a kiállítótérben, mintegy műalkotás-ijesztő műalkotás.

A teremben (expliciten) jelen levő másik két személy társulása szintén kritikusan, még ha nem is kimondottan negatívan viszonyul a műalkotá-sokhoz; Munkácsy inasa és Daradics Árpád szinkronásítanak a művészetre. Hasonló töltetű gesztus nyoma a falon hermetikusan lezárt giccstárgy (szintén Daradics Egy korty csizmája).

A hagyományos műalkotás innovációjával, fűszerezésével foglalkozik Szepessy Béla is. Az ismert műfajok stílusához visszanyúló metszetekben digitalizált, kortársiasított jelenlétek vagy szereplők keverednek a műtárgyak szimbolikus tereibe.

És végül a jelen-nem-lét, amely Krnács Ágota fotó/intervenció-sorozatában valósul meg; szereplői, tárgyai, terei, perspektívái nem részei környezetüknek; betakarva, őrizve, óva elszigetelődnek az élettől – ezzel a tradíciók, az emlékezet és a konzerválás témáit boncolgatják.

A tárlatot a megnyitón fotó/videóösszeállítás is kísérte – a tábor mozzanataiból, illetve közös akciókból –, ennek mára tárgyi nyoma nincs a helyszínen.

Bízom benne viszont, hogy ha a következő héten ellátogatnak Nyárádszeredába és felkeresik ezt a fiatal galériát, az itt leírt történéseket Önök is végigkövethetik. Megtapasztalhatják, ahogyan az anyagok, gesztusok, struktúrák, koncepciók olyan környezetté érnek össze, amely megnyit és gondolati gazdagsággal tölt el. Mindenképp ajánlom ezt az élményt!

Ungvári-Zrínyi Kata 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató