Markovits Rodion emlékét idézték

130 éve született az író, munkásságáról, életművéről a marosvásárhelyi érdeklődők is sok újdonságot megtudhattak azon a helikoni esten, amelyet a vártemplom Gótikus terme látott vendégül október 22-én.  

A vártemplom Gótikus termében (balról) H. Szabó Gyula, Filep Tamás Gusztáv, Dénes Gabriella és Schiller Erzsébet

130 éve született az író, munkásságáról, életművéről a marosvásárhelyi érdeklődők is sok újdonságot megtudhattak azon a helikoni esten, amelyet a vártemplom Gótikus terme látott vendégül október 22-én. A Szibériai garnizonnal hirtelen világhírnevet szerzett, majd népszerűségét hamar el is vesztő, hányatott sorsú Markovits könyveiről, pályájáról házigazdaként H. Szabó Gyula, a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke, illetve az életmű kutató elemzői, Schiller Erzsébet irodalomtörténész, Filep Tamás Gusztáv eszmetörténész és Dénes Gabriella beszéltek. Szó esett a sikeres regényt, a Szibériai garnizont folytató, ugyancsak világháborús, fogolytáboros tematikájú Aranyvonatról, annak ellentmondásos, többnyire negatív fogadtatásáról és a kritikák háttérmagyarázatáról. A jelenlevők a falu világát megörökítő Markovits Rodion-könyv, a Sánta farsang sajátosságaival is megismerkedhettek. Külön színt hozott a rendezvénybe a Kriterion Könyvkiadó idén megjelent kétnyelvű, magyar-román kiadványa, a Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák, amelynek román változata Felician Popnak köszönhető, és bevezetőjét Schiller Erzsébet írta. Ebben a Szatmár megyei Kisgércén született, 1948-ban Temesváron elhunyt tollforgató egy másik, mindeddig kevéssé ismert írói arca is megmutatkozik. Markovits Rodion Marosvásárhelyhez is kötődött, hiszen 1927-ben beválasztották a Kemény Zsigmond Társaság tagjai közé, 1929-ben pedig a Helikon íróinak 1929-es marosvécsi összejövetelére is meghívták. Ezeket a vonatkozásokat a közönség kérdéseire válaszolva részletezték a vendégelőadók.