Makfalvi mindennapok

Építkezés és hagyományteremtés

Legutóbbi vidéki utunkon Makfalván jártunk, ahol a második mandátumában dolgozó Vass Imre polgármesterrel beszélgettünk a község lakosságáról, életéről, múltjáról, várható jövőjéről, megvalósításokról, tervekről és gondokról.

Új és felújított épületek

– Az elmúlt mandátumom alatt sikerült a makfalvi kultúrotthont felújítani, ez egy 500.000 eurós befektetés volt, mostanra teljesen elkészült. Szintén 500.000 eurós befektetéssel egy új óvodát is építettünk Makfalván, ezt az idén fejeztük be. Az óvoda jövő évtől hosszabbított programmal fog működni, a gyerekek ebédet is kapnak, és délután ott is alszanak. A program délután 5 órakor ér véget, a dolgozó szülők nyugodtan vihetik oda a gyerekeket, és ha lesz rá igény, akkor Hármasfaluból is elhozzuk ide az óvodásokat. Ez lett az egyik legkorszerűbb óvoda a környéken, vadonatúj, több fürdőszoba kapott benne helyet, természetesen rendelkezik központi fűtéssel, orvosi szobával, hálószobákkal, saját konyhával. Van egy folyamatban lévő pályázatunk a hármasfalusi iskolának a teljes felújítására, itt is egy közel 3 millió lejes befektetésről van szó: szigetelés, tetőcsere, műfüves focipálya kialakítása, bútorzat és sok egyéb. Gyakorlatilag a falakon kívül mindent felújítunk, a fatüzelésű központi fűtés mellé beszerelünk egy gázas központifűtés-rendszert is, hogy az egyik váltsa a másikat aszerint, hogy mikor melyikkel érdemesebb tüzelni. Ezeket uniós pénzekből finanszíroztuk, és volt egy egymillió eurós pályázatunk, amellyel Makfalvának és Hármasfalunak több utcáját is leaszfaltoztuk. A múlt év végén nyertünk egy 1.800.000 lejes, azaz 365.000 eurós roma felzárkóztatói pályázatot – ebben szakmai képzések, telekelések is szerepelnek, de szintén e pályázat keretében vezetünk be több házba internetet, amelynek használati díját egy éven keresztül a pályázatból fedezzük. Akik beiratkoznak és elvégzik a képzéseket – például kőműves, ács –, azok szakmai képesítést kapnak. Ez egy országos program, 85 százalékát norvég alap, 15 százalékát pedig román kormánypénz képezi. E programot már elkezdtük, dolgozunk rajta, van két partnerünk is, a helyi iskola és a Wesselényi Miklós Egylet.

Ami a terveinket, illetve a jövőbeli megvalósításokat illeti, a Saligny program keretében a szolokmai utat szeretnénk folytatni. Egy 8 kilométeres útszakaszról van szó, amelyből két kilométernyit borít aszfaltréteg, a sok évvel ezelőtti munkálatok – gondolom, pénzhiány miatt – leálltak. Ezt az utat szeretnénk végigaszfaltozni. A makfalvi és hármasfalui utcák nyolcvan százalékát fedi aszfaltréteg, jelenleg 21 kilométernyi utat javítunk. Ezenkívül több pályázatot is előkészítettünk: szeretnénk építeni és teljesen felszerelni egy orvosi rendelőt, Szolokmában egy kultúrotthont, Makfalván egy sportpályát, valamint fel szeretnénk újítani a polgármesteri hivatal épületét. Úgy értesültünk, hogy uniós pénzekből minden hivatal fog kapni egy 240.000 euró körüli összeget, amelyet épületekre lehet költeni. Van egy további pályázatunk is, amely a szolokmai iskola teljes felújítását célozza: tetőcsere, új szigetelés és hasonlók. E pályázatok nagy részét az Országos Beruházási Társasághoz tettük le.

Kéne folytassuk községünkben a járdásítást, tavaly sikerült ezt Makfalván, a település egész hosszában kivitelezni, most Hármasfalu következik. Ott a régebbi időkben egy kilométernyit sikerült Leader-pénzből felújítani, de nagyon gyenge minőségű munka volt, szeretnénk folytatni a felújítást. Folyamatosan kezeljük és tisztítjuk a helyi köztéri szobrokat és kopjafákat, a hivatal tevékenységéről pedig a Facebookon is beszámolunk. 

Eredményes a helyi tűzoltó-alakulat

– Az iskolabuszunk használható ugyan, de nagyon rossz állapotban van, ezenkívül pedig van egy kisbuszunk, amelyet egy magyarországi faluprogramon keresztül kaptunk ajándékba – ők kaptak egy újat, a régit pedig átadhatták egy erdélyi településnek. Ez nagyon jól fogott: vannak munkásaink is, akik használják, ugyanakkor a Makfalvától hét kilométerre lévő Szolokmába nincsen semmiféle buszjárat, ezért minden hét keddjén azokat a szolokmaiakat, akik idősek, akik például orvoshoz vagy gyógyszertárba szeretnének jönni, díjmentesen elhozzuk és visszavisszük vele. Van önkéntes tűzoltó-alakulatunk is, Magyarországról kaptunk egy tűzoltóautót. Sajnos többször kellett használjuk, ugyanakkor nagyon jó, hogy rendelkezünk vele, mert amikor tűzeset volt a községben, mindig mi voltunk a helyszínen az elsők – amire a tűzoltóság odaért, mi már javában oltottuk a tüzet. A tűzoltóink nagy többsége, az öt-hat emberből álló rohamcsapat az alkalmazottunk, éppen azért, hogy éjjel-nappal rendelkezésre álljanak. Nem csak Makfalván teljesítenek szolgálatot, voltak már tüzet oltani Erdőszentgyörgyön és Szovátán is. Ha szükség van rá, mindenhova elmennek. Az autó (egy régi, de tökéletes állapotban lévő IFA – a szerk.) garázsban áll, készenlétben, bármikor bevethető.

Az idén folytatni szeretnék a Székely Majálist

– A vírus miatt a Székely Majálist és a Hármasfaluban immár hagyományos Szent István-napokat nem tudtuk ugyan megtartani, de a tavaly két eseményt is sikerült szerveznünk a járványügyi megszorítások ellenére: a Bekecs Néptáncegyüttes jött el a kultúrotthon avatóünnepségére, ezenkívül szerveztünk Makfalván egy utcabált. Erre több mint hetven-nyolcvan fiatal és gyerek tanult táncokat, napokig próbáltak, a bál pedig hatalmas sikernek örvendett. A polgármesteri hivatal előtti téren tartottuk, 500-600 ember gyűlt össze, közöttük sok idős is, a nyolcvan év fölöttiek is egészen sokáig részt vettek rajta, nagyon tetszett mindenkinek. Annyira szerették az emberek, hogy megkértek, a továbbiakban is szervezzük meg, így folytatni fogjuk, lehet, hogy új hagyomány születik belőle. És nem is volt nagy befektetés, kellett hozzá két zenész, szépen kivilágítottuk a teret, körbejártuk a szomszédokat, hogy legyenek elnézéssel, de mind ott voltak, nem zavartunk senkit. Még a környékről is jöttek. A Wesselényi-egyesületnek is vannak programjai, de általában közösen szervezzük az eseményeket. Készülünk a 12. Székely Majálisra, reméljük, hogy az idén, május második szombatján végre megtarthatjuk, és a hármasfalui Szent István-napokat is meg szeretnénk szervezni.

A Covidra visszatérve, Makfalván nem voltak súlyos problémák. Egy haláleset talán köthető hozzá, de az illetőnek szívműtétje is volt. Ez idáig jól átvészeltük, próbáltuk az intézkedéseket betartatni, értesítettük a lakosságot mindenről, segítettük az embereket, például vásárlás esetén. 

Népszámlálás az elöregedő községben

– Eléggé elöregedett a község, a fiataljaink közül sokan külföldön, elsősorban Magyarországon, Angliában és Németországban dolgoznak. Pedig van nálunk is munkalehetőség, vannak kisebb-nagyobb vállalkozások, de a munkaképes réteg nagy része elment, vagy munkahelye van, már napszámba is nehéz embert találni. Az elöregedési folyamat sajnos jelentős, a községben a tavaly például három keresztelőre jutott huszonhárom temetés. De ezzel nem csak mi küszködünk. Az idén kerül sor a népszámlálásra, természetesen rábízzuk az emberekre, hogy hova szeretnének tartozni – a székely kategóriát én jónak tartom, mert az identitásunkat erősíti, és természetesen azt szeretnénk, ha a székelyt és a magyart egy helyre számolnák. Logisztikailag nem lesz gondunk, vannak alkalmazottaink, akik már jártak felkészítőkre, megyünk, leházaljuk, összeírjuk. Meg tudjuk oldani.

Gondok és hozzáállás

– Nagy gondjaink nincsenek, nagyjából elértük, amit akartunk. Az idei költségvetés egyenlő a tavalyival, ugyanakkor mégsem, mert azóta nagyon sok minden megdrágult. Decemberben volt egy RMDSZ-es költségvetés-kiegészítés, amiből első körben mi nem kaptunk semmit, a másodikban pedig a felét kaptuk annak, amelyet a többi község. Meg is kérdeztem az RMDSZ-es kollégákat, hogy Makfalva – az egyetlen település Maros megyében, ahol MPP-s vezetés van – miért járt így, de egyelőre nem kaptunk hivatalos választ. Nem értjük, hiszen országos szinten volt egy protokollmegállapodás a két párt között, amelynek értelmében egy MPP-s vezetőséggel rendelkező település sem kerülhet hátrányos helyzetbe a költségvetés tekintetében, mi pedig támogattuk a parlamenti választásokkor az RMDSZ-t: próbáltuk megmozdítani a lakosságot, buzdítottuk az embe-reket, hogy menjenek szavazni. De sokakat nehéz kimozdítani, főleg a község lakosságának 40 százalékát kitevő roma közösséget. Templomba is csak a lakosság 8-10 százaléka jár, a vallásukat viszont tartják. Ilyen a falu. De ha a szükség úgy kívánja, összefognak – a majális szervezésében is sokan segítenek, az utcabálra is rengetegen eljöttek.