Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
csütörtökön 15.30 órától a Bizottság és a Tanács képviselőjének részvételével áttekinti a magyarországi, tavaly szeptember óta történt fejleményeket.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében kérte, hogy az unió indítsa el Magyarországgal kapcsolatban a 7. cikk szerinti eljárást annak vizsgálatára, hogy vajon az országban fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek súlyos, rendszerszintű sérelmének. A LIBE-szakbizottság ma 15.30 órakor tekinti át az azóta eltelt időszak fejleményeit, a jelenlegi helyzetet, és hogy a tagállamok mennyit haladtak előre a parlamenti kérés vizsgálatában.
A képviselők mellett Frans Timmermans bizottsági alelnök és a román tanácsi elnökség képviselője vesz részt a vitán.
A Parlament kezdeményezése mögött az igazságszolgáltatás függetlenségével, a szólásszabadsággal, a korrupcióval, a kisebbségek jogaival és a bevándorlók és menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmak álltak. Ha a tagállamok úgy vélik, hogy Magyarország rendszeresen és súlyosan megsérti az uniós alapértékeket, akkor elindíthatják az EU-szerződés 7. cikke 2. bekezdésében leírt eljárást, amely végül szankciókhoz, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.
***
2018 szeptemberében a Parlament fellépésre szólította fel az uniót, mivel az EP szerint az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata áll fenn Magyarországon. A javaslatot 448 szavazattal, 197 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el.
Akkor megállapították, hogy a legtöbb okot az aggodalomra az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, a bevándorlók és menekültek helyzete adja.
Most a Tanácson a sor, hogy döntsön a javaslattal kapcsolatban.
Tavaly szeptemberben a Parlament első ízben döntött úgy, hogy az Európai Unió Tanácsának fel kellene lépnie egy tagállam ellen az unió alapértékei megsértésének rendszerszintű veszélye miatt. Az alapértékek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke sorol fel, és amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is tükröz, többek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását jelentik.
A képviselők felkérték az uniós kormányokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) pontjában leírt eljárást, megjegyezve, hogy ugyan a magyar hatóságok készen álltak a konkrét lépéseik jogszerűségének megvitatására, a helyzetet mégsem kezelték, és „számos aggály továbbra is fennáll”. Kiemelték: az eljárás megelőző szakaszáról van szó, amely az érintett országgal folytatott párbeszédre teremt lehetőséget azzal a céllal, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szankciók.
A Parlament emlékeztetett rá, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása „szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amellyel kapcsolatosan széles körű konszenzus alakult ki a magyar politikai erők körében”. A képviselők azt is kiemelték, hogy a magyar kormányt terheli a felelősség, hogy az uniós értékek súlyos megsértésének kockázatát megszüntesse.
A Parlament aggályai leginkább az alábbi területekre fókuszáltak:
* az alkotmányos és a választási rendszer működése; * az igazságszolgáltatás függetlensége; * korrupció és összeférhetetlenség; * a magánélet védelme és az adatvédelem; * a véleménynyilvánítás szabadsága; * a tudományos élet szabadsága; * vallásszabadság; * egyesülési szabadság; * az egyenlő bánásmódhoz való jog; * a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai; * a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai és gazdasági, szociális jogok.
Jelentéstevő Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő volt.
A tanácsi döntésre irányuló javaslatot a Parlament elküldte a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. A Tanács a tagjai négyötödének támogatásával dönthet úgy, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A döntés előtt a Tanácsnak meg kell hallgatnia a magyar kormány álláspontját. A döntést a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Magyarországnak a többi uniós tagállam javaslatot tehet a jogsértés veszélyének megszüntetésére.
A 7. cikk (2) pontja szerinti eljárás alapján az Európai Tanács dönthet úgy egyhangúlag, hogy Magyarország súlyosan és folytonosan megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit és az alapvető jogokat. Ezt az eljárást a Parlament ugyan nem kezdeményezheti, de a döntést neki is jóvá kell hagynia. Ez a döntés vezethet el végül például olyan szankciókhoz, mint a tanácsi szavazati jog felfüggesztése.
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)