2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Magyar nyelvészek

  • 2014-10-26 12:56:32

Antal László

Antal László

Szobon született 1930. június 25-én, és 1993 januárjában hunyt el. A budapesti Mátyás Király Gimnáziumban az Esze Tamás Népi Kollégium tagjaként érettségizett 1949-ben.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett 1953-ban magyar-angol-orosz szakon. Egyetemi tanulmányai idején az Eötvös Collegium diákja volt, majd a tanára lett. A Lenin Intézetben orosz fordító szakra került. Tamás Lajos aspiránsaként az ELTE Román Filológiai Tanszékére került, ahol albán nyelvet tanult, majd tanított adjunktusként 1957 és 1961 között. Zebegényben élt. A nyelvtudományok kandidátusa lett 1957-ben, a nyelvtudományok doktora 1981-ben. 1960-ban Rómában vendégoktató. 1961-től az ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének docense. 1961-ben A magyar esetrendszer címmel nyújtotta be (nagy)doktori értekezését, amelyet elutasítottak, de a Nyelvtudományi Értekezések sorozatban mégis megjelenhetett 1961-ben. Ennek ellenére ez a műve volt az, amely mind a mai napig hatással van a mai magyar nyelvészetre, különösen a számítógépes nyelvészetre. Közben 1962 és 1968 között az MTA Általános Nyelvészeti Bizottságának a titkára. 1966-tól 1967-ig Ford-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban és 1970-től 1972-ig Regensburgban vendégoktató. 1985-ben az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetőjévé nevezték ki, nem sokkal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot és az NSZK-ba disszidált. Felesége is vele tartott. Az NSZK-ból az Amerikai Egyesült Államokba ment. Virginia állam Manassas nevű városában telepedett le. Szívrohamban halt meg.

Szellemi öntörvényűség jellemezte. Nyelvtudása lenyűgöző volt. A szokásos nyelveken kívül, mint az angol, orosz, német és francia, tudott albánul, indonézül, arabul is. Az amerikai strukturalizmus eredményeit próbálta átültetni a magyar viszonyokra. Nyelvészeti ismeretterjesztésben nagy érdemeket szerzett. Antal László, a strukturalista leíró nyelvészet legkiválóbb hazai művelője még nem foglalta el méltó helyét a magyar nyelvészeti közgondolkodásban. Ennek oka egyrészt az, hogy a több nyelven publikáló, hatalmas tudásanyagot alkalmazó nyelvész sorsa szerencsétlenül alakult, másrészt az, hogy Antal a modern nyelvészetnek egy olyan paradigmájában alkotott, amelynek Magyarországon kevés az értő képviselője. Antal a Noam Chomsky előtti amerikai strukturalizmus eredményeit alkalmazta a magyar nyelv leírásában. Munkássága nem tudott igazán gyökeret verni a magyar nyelvtudományban, amelyet napjainkig – szinte kizárólag – két irányzat, a hagyományos leíró nyelvészet és a chomskyánus nyelvészet művelése határoz meg. Antal módszere és elemzései a hazai számítógépes nyelvészet elmúlt évtizedben való kibontakozásával váltak érdekessé. A gépi feldolgozáshoz anyanyelvünkről való tudásunkat a lehető legnagyobb precizitással és elméletfüggetlenséggel kell megfogalmaznunk. Ez a két sajátosság Antal egész életművét jellemzi, és sem az Antal előtti, sem az Antal utáni magyar nyelvtudományban nem járt senkinél ennyire együtt. „Sok rosszat fognak hallani róla kivált azok, akik személyesen nem ismerték. Egyrészt azért, mert majdnem mindez a rossz igaz. De másrészt és főleg, mert még ma is félnek egyenes, kompromisszumot nem ismerő, mindig újra törő jellemétől” – írta róla Papp Ferenc 1994-ben. Nemcsak a nyelvtudományon mint tudományon belül hatottak a művei, cikkei, írásai: akár negatívan, akár pozitívan, de közömbösen senki sem fogadhatta őket, hanem az ismeretterjesztésben is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Miután a nyelvtan nem a legnépszerűbb tárgyak egyike a diákok körében, így a nyelvtudomány felé való csalogatás és érdeklődés-felkeltés is fontos teendője lenne a mai magyar nyelvtudománynak Antal szellemében. Antal szellemes és mindenki számára követhető fogalmazásában és stílusában azok számára is tudott hatni és ismereteket közvetíteni, akik nem elsősorban a nyelvtan, a nyelvészet iránt érdeklődtek. Antal másik jelentősége, hogy a nyelvtudomány önálló tudományos létét hangsúlyozta mindig, ami következett a strukturalizmus Ferdinand de Saussure kidolgozta alapelveiből.

Forrás: wikipedia.hu

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató