Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-04-29 14:58:42
Egész napos műsorfolyamot közvetített a magyarországi közmédia vasárnap a Rubik-kocka negyvenéves évfordulója alkalmából, a tematikus napon világhírű magyar találmányokkal, kutatókkal és tudósokkal ismerkedhettek meg a tévénézők és a rádióhallgatók.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező a világsikerű „bűvös kocka” megalkotója. A háború alatt, 1944. július 13-án született Budapesten a repülőgép-tervező Rubik Ernő fiaként. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezután építész-tervezőként dolgozott, 1970–88 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.
1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is igen szórakoztató. 1975-ben rukkolt elő bűvös kocka nevű játékával, amelyre 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, „Térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a bürokrácia útvesztőin, de végül Rubik-kocka néven meghódította az egész világot. Népszerűsége 4 évtized után sem csökkent, kihívást jelent játékosok és matematikusok számára egyaránt. Míg az előbbiek a kockakirakási rekordokat (jelenleg 5,55 másodperc) döntögetik, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a titkát.
1980-81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeuma építészeti és dizájngyűjteményébe.
Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az ...és játék című lapot, 1983-ban megalapította és azóta is vezeti a játéktervezésre specializálódott Rubik Stúdiót. A kocka után újabbnál újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a kígyót, 1985-ben a bűvös négyzetet, majd a bűvös dominót, a sudokubét és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik's 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ezek azonban nem érték el az időközben kultusztárggyá vált kocka sikerét.
Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt, 1988-ban pedig Rubik Nemzetközi Alapítványt hozott létre.
1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el.
A kocka sikere a feltalálót felszabadította, lehetővé tette számára, hogy csakis azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel járt, így a tanítást abbahagyta, és jelenleg csak a stúdióbeli munkájával, szoftver- és építészeti témákkal, számítógépesjáték-témákkal foglalkozik.