A magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepsége

„A romániai magyar oktatásügy megmaradásának és fejlesztésének ügye minden politikai vagy csoportérdek felé emelkedő közügy. Akkor pedig elengedhetetlen az együttműködés az oktatás különböző szintjein tevékenykedők közötti párbeszéd, a szakmai szolidaritás. Szövetségünk a jövőben mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a még mindig törékeny, de ígéretesen alakuló együttműködés megmaradjon, sőt erősödjön.” 

Siklódi-Burus Botond elnök beszédében hangzottak el a fenti kijelentések, s ennek jegyében szervezte meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége harmadik alkalommal Sepsiszentgyörgy unitárius templomában a magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét.

Erdélyben és Partiumban, Bukarestben és Csángóföldön 1.400 intézményben 161.000 óvodás és iskolás gyermek kezdte meg anyanyelvén, magyarul a 2016/17-es iskolai évet. Idéntől a helyszínek között szerepel az új szamosújvári magyar iskola is, ahol a helybeliek mellett 30 mezőségi szórványtelepülés diákjai tanulhatnak – hangzottak el a tanév számadatai.

Az eseményen minden régió pedagógusainak küldöttsége jelen volt, hogy hazavigyék a közösen megfogalmazott üzenetet a célról: az oktatási rendszer és ezen belül a magyar oktatási rendszer fejlesztése, a minőségi oktatás megteremtése, biztosítása és fenntartása, a diákok felkészítése az örömet adó munkára és igaz emberekké nevelésük.  

„Népünk érezte és tudta, hogy az oktatás és nevelés emberi életünk egyik legfontosabb feladata. Ezért az iskola kiemelkedő helyet foglalt el a múltban és hasonló szerepet tölt be ma is közösségünk életében” – hangsúlyozta ünnepnyitó áhítatában Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Az anyanyelvi oktatás fontosságát felismerve az Unitárius Egyház iskolákat épített, mert tudta, hogy közösségünk jövője attól függ, hogyan készítjük fel fiataljainkat az életre, el tudjuk-e látni olyan útravalóval, mely segít, hogy a mában magyarként, keresztényként megmaradjanak. Beszélt hit és tudomány, templom és iskola össze-

fonódásáról, arról az örömről, ami a rendszerváltás után az egyházi iskolák újraindítását kísérte. Az áhítat végén áldását adta a tanulóifjúságra, a tantestületek tagjaira, a szülőkre, a kisegítő személyzetre, majd jó tanulást, szép eredményeket, tiszta gondolatokat és szívvel való látást kívánt minden résztvevőnek.

A szervezők nevében Szabó Margit műsorvezető, az alsóháromszéki pedagógusszövetség elnöke köszöntötte a vendégeket, Zákonyi Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetét, a csíkszeredai és a kolozsvári főkonzult, az RMDSZ szövetségi elnökét, a szakminisz-

tériumokban, a tanfelügyelőségeken tevékenykedő kollégákat, az országgyűlési képviselőket, a vendéglátó helyhatóságok vezetőit, az EMNP képviselőjét, főtanfelügyelőket és helyettes főtanfelügyelőket, iskolaigazgatókat, pedagógusokat és diákokat. 

A felelősségről szóló szavak Antal Árpád köszöntőjében is visszatértek. A vendéglátó város polgármestere megjegyezte, hogy a pedagógusokra háruló felelősség sajnos nincsen összhangban azzal a fizetséggel, amit munkájukért az államtól, a társadalomtól kapnak.

Holott az, hogy milyen lesz Erdély, milyen kilátásai vannak magyar közösségünknek, az ő kezükben van. Rajtuk múlik, hogy tanítványaik ne csak munkahelyet, hanem hivatást válasszanak. Mert aki azt a hivatást választja, amit szeret, úgy tud nagyot alkotni, hogy nem kell dolgoznia – tette hozzá.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke kiemelte az összetartozás megőrzésének fontosságát, hiszen az oktatásügyben végbemenő változások jelentős része nem a remélt irányban halad.  Továbbra is lassan, körülményesen készülnek el és kevés tartalmi változást ígérnek a tantervek, a tankönyvellátás pedig sok-sok kívánnivalót hagy maga után. Tapasztalható viszont az is, hogy a tömegoktatásról a minőségi oktatásra helyeződik a hangsúly, az ismeretátadás helyett a tanulók egyéni igényeinek, képességeinek minél jobb kihasználása, maximális fejlesztése kerül előtérbe. Mindez a pedagógusok részéről nagyobb rugalmasságot igényel. Megváltozik a szerepük, átalakul a tanár–diák közötti hierarchikus viszony. Bár a felülről induló változások nehezen mennek végbe, az alulról, a diákok, szülők részéről érkező igények egyre inkább sürgetik őket. A kétféle kihívásnak megfelelni hatalmas terhet, felelősséget jelent. A pedagógusok nemcsak lépést kell tartsanak a változással, hanem elősegítői, támogatói kell legyenek ennek a folyamatnak.  

A diákok nevében felszólaló Bukur Tamás, a Bolyai középiskola végzős tanulója, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke a sok szép szó után kemény bírálatot fogalmazott meg. A román oktatási rendszernek nem az a legfontosabb hibája, hogy sok az óra, kicsi a tanárok fizetése, túlbonyolultak a tantervek, nehéz az ügyintézés, hanem az, hogy senki nem szeret iskolába járni, sem a tanárok, sem a diákok. A korábban említett okok miatt vesztődik el a tanárok motivációja ahhoz, hogy minőségi módon tanítsanak. A diákok pedig közvetett áldozatai a tanügyi rendszer hibáinak. Ha problémás az oktatás, frusztrált a tanár, ha frusztrált a tanár, a diák utál bemenni az órájára, és máris kialakul az ördögi kör – borzolta fel az ünnepi gyűlés menetét a MAKOSZ elnöke, aki hosszas tapsot kapott. A diáktanácsok munkájáról, jelentőségéről Mátyás Krisztina, ugyancsak bolyais diák, a MAKOSZ elnökségi tagja beszélt, aki nagyobb támogatást, több megértést kért a tanároktól a közösségi munkát végző diákok erőfeszítései iránt. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát képviselő Sipos Imre helyettes államtitkár beszédében elhangzott, hogy az anyaország aktív szerepet vállal a határon túli magyar oktatás minőségorientált fejlesztésében, hogy a diákság létszáma fenntartható és növelhető legyen. A magas szintű tanár- és óvodapedagógusi képzés biztosítása érdekében nagy jelentősége van a magyar állami költségvetésből működő Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fenntartásának, sőt dinamikus fejlesztésének. Az RMPSZ-ben és az általa működtetett módszertani és oktatási központokban, valamint más szakmai civil oktatási szervezetekben folyó tevékenység folyamatos támogatása lehetővé tette egy jól működő szakmai intézményhálózat kiépítését és megerősítését. Támogatást nyújtottak a pedagógusok szakmai továbbképzésében, a magyar nyelvű tankönyvek, oktatási segédanyagok, tantervek elkészítésében és kiadásában, a magyarországi tankönyvek beszerzésében, a tanulmányi versenyek megszervezésében, magyar nyelvű szaktáborok szervezésében, a szórványoktatás feltételeinek biztosításában. 

Éljenek a népszavazás lehetőségével, biztatta a jelenlevőket az államtitkár, majd elhangzott, hogy Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 82 nyugállományba vonuló romániai magyar pedagógust tüntetett ki a Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel. A díszoklevelet és emlékérmet a helyszínen Öllerer Ágnes zenepedagógusnak, az RMPSZ bukaresti és Dimény Jánosnak, a szervezet erdővidéki elnökének adta át Sipos Imre. 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kiemelte, hogy az eltelt 26 esztendő alatt az anyanyelvi oktatás, az egyházi oktatás és a magyar oktatás intézményrendszerének megteremtése terén elért eredményekből semmit sem kaptunk ajándékba, és ez a helyzet továbbra sem fog megváltozni. A 2017-es tanév sorsdöntő lesz. A jövő év végéig fogadják el az új oktatási törvényt, és nem mindegy számunkra, hogy mit tartalmaz, hogy kijavítja-e az oktatási intézményekre, az oktatás minőségére, a bérezésre vonatkozó, a közoktatást és a felsőoktatást érintő hibákat. Elfogadhatatlan a kezdő tanárok havi ezerlejes keresete, ezért bérezésükről az RMDSZ egy javaslatot készített, ami lehetővé tenné a kiszámítható pedagógusi karrier építését. 

Közölte azt a jó hírt is, hogy a magyar kormánnyal közösen sikerült felépíteni a szamosújvári iskolát, amelyet pénteken vehetnek birtokukba a diákok és a pedagógusok. Az iskola lehetővé teszi, hogy a Téka Szórványkollégiummal közösen minden mezőségi gyermek jó körülmények között magyar iskolában tanulhasson.

Bízik abban, hogy Nagyváradon még az idei év során létrejön a tervezett pedagógus-továbbképző központ. A feladatok közé sorolta a kis létszámú iskolák, osztályok megőrzését. Közösségünk jövőjének a kulcsa, hogy versenyképes lesz-e az erdélyi magyar oktatás, s a szakoktatást sikerül-e megerősíteni, hogy azok a fiatalok is boldogulni tudjanak, akik nem végeznek egyetemet – tette hozzá, majd pedagógusoknak és diákoknak azt kívánta, hogy szeressenek iskolába járni. 

Király András, a bukaresti nevelési és tudományos kutatási minisztérium államtitkára ismertette a bevezetőben feltüntetett adatokat, az egyház és iskola összefonódásának fontosságáról beszélt.  

A romániai magyar egyetemek nevében az ünnepségen Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora kiemelte, hogy a szerzett tapasztalatokból kiindulva az óvodától az egyetemig együtt kell tovább gondolni a jövő útját, úgy, hogy a különböző szintek láncszemei egymásba kapaszkodjanak, és a minőség forradalmáról ne kelljen lemondani.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke egy Thomas Edison életéről szóló kisfilmet vetített és adott CD-lemezen ajándékba a résztvevőknek. A tudóst fogyatékosságára hivatkozva eltanácsolták az iskolából, de képességeit a szeretet erejével megérző édesanyja zseniként foglalkozott vele, aminek nem maradt el az eredménye. 

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, az RMPSZ alelnöke a pályakezdő pedagógusokat köszöntötte, szakmai igényességre, világos célok megfogalmazására biztatva őket. A Külhoni Magyar Oktatási Tanács üzenetét Lászlófy Pál, a KMOT elnöke olvasta fel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének üzenetét dr. Péter Sándor, a Kovászna megyei szervezet elnöke tolmácsolta. 

A beszédeket színvonalas műsor tarkította. Közreműködtek a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai, Incze Melánia tanárnő és a Váradi József Általános Iskola diákjai, valamint Taláz Teodor és Bíró Jessica csángó kisiskolások, a Molnár Józsiás Általános Iskola régizene-együttese Ári Béla vezetésével és a Sipos Zoltán vezette Pro Musica kamarakórus.