Magas rangú ENSZ-diplomata Marosvásárhelyen

Törvény és gyakorlat

A romániai magyar közoktatás és felsőfokú oktatás helyzetéről zártkörű szemináriumon dokumentálódott december 6-án Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségi különmegbízottja a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. A magas rangú diplomatát Hantz Péter kutató kezdeményezésére a FUEN (az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) és a MACISZESZ (Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége) hívta meg Erdélybe – Hantz Péter tudományos kutató kezdeményezésére –, ahol a román és a külhoni magyar kisebbségek helyzetéről tájékoztatták politikai pártok, civil jogvédő szervezetek és az érintett területeken dolgozó intézményvezetők, szakemberek. 

A közvetlen eszmecserére először december 5-én a kisebbségi nyelvi jogok kérdéséről Kolozsváron tartott Magyar kisebbségi közösségek: küzdelmek és lehetőségek című konferencián nyílt lehetőség. Fernand Varennes egyetemi tanár előadásában elhangzott, hogy elsősorban az állampolgárság nélküli nemzeti kisebbségek helyzetéről gyűjt adatokat, továbbá a kisebbségek nyelvén folyó oktatás problémáiról, a kisebbségellenes gyűlöletbeszédről, a kisebbségek jogvédelméről. A tanácskozáson a Magyarország határain túli magyar kisebbségek jogainak sérüléséről tájékoztatták az ENSZ-megbízottat. A diplomata találkozott az erdélyi történelmi egyházak vezetőivel, akik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása és újraállamosítása körüli problémákról számoltak be. 

A konferencián elhangzott, hogy kisebbségi jogok törvényi szabályozása Romániában jobbára csak elméletben létezik, de gyakorlatba egyáltalán nem vagy csak megcsonkítva ültetik. 

A marosvásárhelyi zártkörű tanácskozáson azon öt egyetem képviselői vettek részt, amelyeken magyar nyelvű oktatás zajlik, valamint a közoktatást, az egyházi oktatást képviselő szakemberek. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a vendég, aki kisebbségi jogokra szakosodott egyetemi tanár, kijelentette, hogy ENSZ-megbízottként nem értékelheti, ami a tájékoztatókon elhangzott, és amiről jelentést készít. Magánvéleményként azonban elmondhatja, hogy Kanadában, ahol az angol mellett a közel 24 százalékot jelentő francia lakosság nyelve is hivatalos nyelv, lehet tovább javítani a helyzeten. Így például az Ontario állambeli 600.000-es francia lakosságnak joga van ahhoz, hogy önálló francia nyelvű egyeteme legyen, mint ahogy az Kanada más tartományában megvalósult. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy ahol a többség mellett jelentős számú kisebbségi nyelvet beszélő közösség él, annak a nyelvét is el kell ismerni hivatalosként. A kisebbségi jogokra vonatkozóan pedig a jövő év őszére tervezett genfi konferencián fognak „nagyon erős” dokumentumot kidolgozni a nemzeti kormányok és kisebbségek képviselőinek a részvételével.