A magáncsődről (II. rész)

Amint azt az előző részben írtuk a csődeljárásban részt vevő szereplők ismertetésénél, a javak értékesítése alapján történő eljárást a felszámoló (lichidator) vezeti, ebben az esetben pedig már nem a csődtanács, hanem a bíróság felügyelete alatt (lévén, hogy ebben az esetben már fontosabb, az adós tulajdonjogát érintő ügyletekről van szó).

Ennek értelmében minden, a javak értékesítése alapján történő csődeljárással kapcsolatos jogi ügyletet, a csődtanács rendelkezései elleni panaszt, valamint az adósságokkal kapcsolatos kérést a bíróság bírál el. Az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírói szerv ebben az esetben az adós lakhelye, törvényes vagy szokásos tartózkodási  helye szerinti városi bíróság (judecătorie), amennyiben az adós legkevesebb 6 hónapot lakott az illető címen a magáncsődkérelem bíróságon történő iktatása előtt. A bíróság által a magáncsődeljárásban hozott határozatokat fellebbezéssel (apel) lehet megtámadni az illetékes törvényszéknél (tribunal). Az előző részben felsoroltuk a törvény által szabályozott három magáncsődeljárást (adósság-visszatérítési terv alapján történő csődeljárás – visszafizetési terv, az aktívák értékesítésén alapuló csődeljárás – vagyonértékesítés, valamint az egyszerűsített csődeljárás), ezeket sorra vesszük, és elemezzük az eljárás beindításának feltételeinek és menetének tekintetében.

Az adósság-visszafizetési terv alapján történő csődeljárást arra a jóhiszemű adósra alkalmazzák, akinek az anyagi helyzete rendezése érdekében, illetve az adósság minél nagyobb mértékű törlesztése céljából  kifizetési terv szerint ütemezik át, melynek lejártakor az adóst a maradványhitelektől a törvényes feltételek szerint felszabadítják. Ezt az eljárást az adós kérésére indítják el, melyet az a csődtanács elé terjeszt, mellékelve a törvény által előírt iratokat. A kérés elemzése után a csődtanács elvi/formai szinten jóváhagyhatja, megnyitva a magáncsőd ezen formáját, kijelöli a csődvezetőt, vagy visszautasíthatja a kérést, megállapítva, hogy az adós helyzete végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ebben az esetben az adós beleegyezésével a csődtanács értesítheti a bíróságot a másik két magáncsődeljárás (vagyonértékesítés, egyszerűsített eljárás) érvényesítése érdekében. 

Amennyiben a csődtanács jóváhagyja a kérést és megnyitja az eljárást, ezt közli a Csődeljárások Hivatalos Közlönyében (Buletinul Procedurilor de Insolvenţă). A közlönyben való közléstől számított 30 napon belül az adós hitelezői kötelesek közölni a csődvezetővel követeléseiket, azok típusát és mértékét. Ezek alapján a csődvezető elkészíti az adósságok/hitelezők/hitelek előzetes listáját (tabel preliminar de creanţe). Ez ellen az előzetes hitelezői lista ellen fellebbezni lehet, ezért, miután ezeket a fellebbezéseket megoldották, a csődvezető elkészíti a végleges hitelezői listát (tabel definitiv de creanţe), amelyet közöl az adóssal és annak hitelezőivel, valamint a csődtanáccsal. A visszafizetési  tervet az adós készíti el a csődvezetővel együtt, ez nem haladhatja meg az 5 évet a csődeljárás jogerős megnyitásától számítva. Ezt a határidőt maximum 12 hónappal lehet meghosszabbítani. Az adósság-visszafizetési tervet természetesen a  hitelezőknek jóvá kell hagyniuk, a hitelek összegének minimum 55%-át képviselő hitelezők, valamint a preferenciális hitelek 30%-át képviselő hitelezők szavazataival. Amennyiben egy hitelezőt értesítettek a tervről történő szavazásról, és  nem fejezte ki semmilyen módon álláspontját a tervvel kapcsolatosan, azt beleegyező magatartásként könyveli el a törvény. Ez „a hallgatás beleegyezés” ritka eseteinek  törvény által előírt következménye. Amennyiben a tervet a hitelezők nem hagyták jóvá, az adós kérheti a bíróságtól a terv jóváhagyását vagy az adós aktíváinak/vagyonának, a vagyonértékesítési eljárásnak a megnyitását. A bíróság jóváhagyhatja az adósság-kifizetési tervet akkor is, ha nem minden hitelező szavazta ezt meg a fenti törvényes feltételek szerint, viszont az összes hitel többségét  képviselő hitelezők egyetértenek a tervvel, vagyis ez a bírói jóváhagyás lehetősége elsősorban a preferenciális hitelekkel rendelkezőket érinti negatívan, hiszen túlléphet az ő negatív szavazataikon.

A visszafizetési terv jóváhagyásától számítva a törvény szerint felfüggesztődik  minden, az adós vagyona ellen elindított hitelérvényesítési végrehajtási eljárás. A visszafizetési terv alatt a hitelező köteles a terv által megszabott fizetési határidők szerint törleszteni átütemezett adósságait, illetve teljesíteni esetleges más, a terv által számára előírt kötelezettségeket is. Az adós köteles a törvény betartása mellett, illetve képessége és szakmai képesítése szerint valamilyen jövedelemgeneráló tevékenységet folytatni vagy jobban fizetett munkahelyet keresni, illetve abban az esetben, ha objektív okokból elveszíti munkahelyét, minden méltányosan és törvényesen elvárhatót megtenni egy új munkahely megszerzéséért.

Amennyiben fel nem róható, objektív okokból a visszafizetési tervet nem lehet végigvinni, az adós vagy a csődvezető kérheti a csődtanácstól 

a visszafizetési eljárás lezárását és a vagyonértékesítési eljárás megnyitását. Azok a hitelezők, akiknek a hitelei visszafizetése több mint 90 napot késett objektív okok miatt a visszafizetési terv alatt is, kérhetik a vagyonértékesítési eljárás elindítását. Amennyiben a visszafizetési tervet szubjektív, az adósnak felróható okokból nem sikerült teljesíteni/végigvinni, a bíróság lezárja a visszafizetési eljárást, és amennyiben minden hitelező egyetért ezzel, és ilyen kérvényt nyújtanak be, megnyithatja az adós ellen a vagyonértékesítési eljárást. 

A következő részben a második magáncsődformáról fogunk beszélni, amely az adós vagyonának értékesítésén alapszik. 

 

(Folytatjuk)

 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro