Letették az új templom alapkövét Bözödújfaluban

A kommunista falurombolás, de a feltámadás, élni akarás, a remény és kitartás jelképe is lesz az a templom, amelyet a vízbe temetett Bözödújfalu leomlott katolikus hajléka helyén építenek fel. Szombaton elhelyezték az alapkövet, egy év múlva pedig az Összetartozás templomának avatójára várják a falu volt lakóit.

Augusztus első szombatja közel három évtizede a bözödújfalusiak évenkénti találkozásának időpontja. Szombaton is sokan érkeztek a világ minden tájáról, őket Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármester népviseletbe öltözve üdvözölte az Emlékezés parkjában. Érkeztek a szomszédos településekről és a szomszédos megyékből, az anyaországból és a földkerekség messzi tájairól is mindazok, akiket hazahívott a rög szava: jöttek kezet szorítani, emléket felidézni, könnyeket hullatni a „székely siratófalhoz”. Miután a tavaly műszaki munkálatok miatt leengedték az egykori Bözödújfalut beborító gyűjtőtó vizét, és ismét láthatóvá vált az eltemetett település helye, idén már tiszta és sima víztükör várta az érkezőket, miközben a tó partján sátrazó vagy a vízen csónakázó turisták nagy részének fogalma sincs arról, hogy milyen emberi sorsok és tragédiák rejtőznek a tófenék iszapjában.

 

Ellenállni a víznek

A kommunista hatalom településrendezés címén falurombolási tervet dolgozott ki, amely csak 1988-ra vált nyilvánvalóvá, és „életképtelennek” ítélt romániai települések százait tette volna a földdel egyenlővé. Ezek egyike volt Bözödújfalu, amely alatt 1975–1977 és 1984–1988 között árvízvédelem címén gyűjtőgátat építettek, majd 1988–89-ben elárasztották a települést, amelynek lakói kénytelenek voltak elköltözni a szomszédos falvakba, az ország és a világ 34 különböző pontjára. A falurombolás jelképévé vált bözödújfalusi katolikus templom sokáig ellenállt a víz szorításának, de huszonhat év után, 2014-ben tornya ledőlt, mielőtt a megmentésére tervezett programot életbe léptették volna. Erdőszentgyörgy önkormányzata, a budapesti Székely-Hargita Alapítvány és a Bözödújfaluért Egyesület elkészíttették a templom újjáépítésének terveit és elkezdték az adománygyűjtést. A bözödújfalusi templom összmagyar kérdéssé vált, a világ minden tájáról érkeztek adományok. Habár nem rendelkeznek a szükséges összeg egészével, a kezdeményezők már idén elkezdik az újjáépítését, kihasználva a tó viszonylag alacsony vízállását. A bözödújfalusiak hétvégi találkozójának kiemelkedő mozzanata az emlékezés mellett az alapkőletétel volt.

 

Jó egymással lenni

A mai kor paradoxona, hogy emlékműveket, emlékjeleket állítunk ahelyett, hogy megélnénk a jelent – emelte ki szentbeszédében Boldizsár Ferenc erdőszentgyörgyi plébános, aki szerint ezen a napon az idő megállt, hogy mi újjáélhessük a pillanatot, hogy érezzük, jó itt lenni, jó egymással és Istennel lenni.

„Jöttünk még néhányan, akik itt születtünk. Fejet hajtunk, könnyeket hullatunk, gondolatban végigjárjuk a falu határát, ahol dolgoztunk, szenvedtünk, értéket teremtettünk, ahol őseink a javaikat és hitüket őrizték” – hangoztatta Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius esperes, a falu szülötte. „Huszonnyolcadik alkalommal éljük át a szülőfaluba való hazatérés örömét, fájdalmát, magunkkal hozva életünket, amelyben ott van a gyermek- és ifjúkor, az építkezés, elűzetés, a lerombolás és az állandó újjászületés”. A falu szülötte felsorolta az eltelt közel három évtized sorsfordító pillanatait az első falutalálkozóktól a „siratófal” 1995. évi megépítéséig, az emlékpark és a „kopjafafalu” létrehozásán át a mostani alapkőletételig, majd arra biztatta a hazatérőket, hogy vigyék magukkal azt az örökséget, amelyet a hat felekezetet és ugyanennyi nemzetiséget, valamint öt templomot számláló egykori Bözödújfalu jelentett. Ezért épül az Összetartozás temploma, hogy továbbvigye, építse ezt az egyedi örökséget a következő évszázadokban.

„Nem a múlt fájdalmai fölött akarunk jajgatni, hanem az Úr színe előtt állva, a jövőbe nézve, bizakodó lélekkel örvendezni” – hangsúlyozta ft. Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, rámutatva: Bözödújfalu nem megy feledésbe, mert új temploma az erdélyi szellemiség otthona, az összetartozás és türelem hajléka lesz, ahol Isten és ember együtt örvend. A vallásszabadság törvénye és az unitárius egyház megszületésének 450. évét ünnepelve, az 1568. évi tordai zsinaton alkotott törvény egy másolatát nyújtotta át Szombatfalvi Józsefnek, aki szerint Bözödújfaluban ez a törvény mindig élt, de nem papírra, hanem a lelkekbe írva. A főpásztor ugyanakkor a tordai zsinatot megjelenítő festmény kirakós változatát nyújtotta át Csibi Attila polgármesternek. Az ünneplőket üdvözölte Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke is, aki szerint Bözöd-újfalu közös erdélyi ügy, és „nem merülhet feledésbe Erdély egyik gyöngyszeme”.

 

Jelképet építenek

Ma már nem divat templomot építeni, főleg nem lerombolt templomot újjáépíteni. Erdőszentgyörgy önkormányzata a bözödújfalusiakkal összefogva mégis újjáépíti a vízzel elárasztott és összedőlt templomot – mutatott rá Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. Bözödújfalu ma már jóval több, mint egy elárasztott település, egy példa a kiállásra, amikor a túlélők és leszármazottak évente találkoznak, emlékeznek, de azon is dolgoznak, hogy az egykori falu ne csak emlék maradjon, hanem kézzelfogható valóság legyen. A haza, a szabadság utáni vágy bele van kódolva a magyar emberbe, és ezt megmutatta a történelem. Ez az alapkőletétel nemcsak a bözödújfalusiak, hanem az egész magyar nemzet élniakarásáról tesz tanúbizonyságot – mondta Péter Ferenc. A templomépítéshez szükséges vízügyi engedélyek beszerzésében Csibi Attilának hathatós segítséget nyújtott Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, aki felszólalásában a kitartás jelképének nevezte a bözödújfalusiakat.

Csibi Attila Zoltán őszintén bevallotta: amikor Erdőszentgyörgy polgármestere lett, keveset tudott a bözödújfalusi emberekről, de lassan megismerte őket és fájdalmukat. A bözödújfalusiak büszkék lehetnek, mert belőlük nő ki az Összetartozás temploma, amelyben mindenki megtalálja majd azt, ami az övé: a hitét, Istenét, és a nagy tragédia, keserűség nyomában marad egy olyan jelkép, amely továbbviszi Bözödújfalu csodálatos világát.

 

Egy év múlva avatás?

Az emlékezésre, kézfogásra hazatértek az Emlékezés parkjából levonultak a tó partjára, ahol elhelyezték a vízre építendő templom alapkövének márványtábláját, amely majd a templom falára fog kerülni. Sükösd Árpád, a falu szülötte elismerte: amikor a víz már kiszorította az emlékezőket a templomkertből, és 1995-ben megépítették az évenkénti találkozások eddigi helyét, a „siratófalat”, ő sem gondolta volna, hogy egyszer ismét a víz mellett fognak állni, és „Bözödújfalu sorsa ilyen fordulatot fog venni”. Csibi Attila polgármester mindenkit megnyugtatott: augusztus folyamán minden papírmunkát befejeznek, és szeptemberben a marosvásárhelyi kivitelező el is kezdi az építkezést. Jelenleg a szükséges összeg 70 százaléka gyűlt össze adományokból, és mire az épület kiemelkedik a vízből, nem 30, hanem újabb 70 százalék fog gyűlni, jövő augusztus elején már templomavatóra várnak mindenkit. Nemcsak a templom újjáépítése fontos számára, hanem az egykor vallásilag és etnikailag színes falu temetői is.

 

Templom nélkül nincs közösség

Az emlékezésre hazatértek talán legidősebbike a közeli Csókfalván élő, közel 90 éves Szombatfalvi Anna, aki arra a kérdésre, hogy mit jelent számára ez a falu, miért tér vissza évente, elmondta: élete java itt telt el, nagyon jó közösség, csendes, munkás falu volt az övék, és jó lesz, ha elkészül az új templom, és ezután odagyűlhetnek emlékezni. Őt a Székelyudvarhelyen élő lánya, Izsák Anna kísérte el, aki ugyancsak ebben a faluban született, és nagyon visszakívánkozik; ezek a találkozások ünnepet jelentenek számára, ezért is örülnek, hogy új templom épül. A nyárádmenti Székelyberébe költözött Pálfi Sándor mindig elérzékenyül a falu határa láttán. 72 éves kora ellenére évente háromszor hazatér a temetőbe és egyszer az augusztusi emlékezésre, mert jólesik találkozni a régi ismerősökkel.

Idén a legmesszebbről Jenei Erzsébet érkezett: első alkalommal jár a faluban, apósa itt született, és ő is szerette volna látni ezt a falut, amióta értesültek a templomépítési szándékról. Hihetetlen és érthetetlen számára, amit ezzel a településsel egykor cselekedtek, nehéz erről beszélni, de reméli, hogy „a jövő mást hoz” és a bözödújfalusiak magukra találnak. A templomépítés terve remek dolog, mert „ahol nem épülnek templomok, ott nem épülnek emberi közösségek sem”, és nem tartós az a közösség, amely nem a hiten alapul – mondta el véleményét lapunknak a dél-afrikai Durbenből ideutazott nő.