Lenyűgöz a lovagkori romantika

A mai napig nem sikerült egyértelműen megfejteni, hogy az Európa civilizációját és kultúráját megalapozó ókori görög és római birodalmak bukása után mi okozhatta azt a hanyatlást, amely a 14. századig visszavetette az emberiséget.

A mai napig nem sikerült egyértelműen megfejteni, hogy az Európa civilizációját és kultúráját megalapozó ókori görög és római birodalmak bukása után mi okozhatta azt a hanyatlást, amely a 14. századig visszavetette az emberiséget. A népvándorlás, később a keresztény egyház, a különböző oligarchák hatalmi harca, a tatárok többszöri betörése, a pestis tizedelte meg a lakosságot. A hiedelmek, az embertelen bánásmód rettegésben, tudatlanságban tartotta az alsóbb osztályokat. Mindezek ellenére ma reneszánszát éli ez az időszak, azaz ami nemes, romantikus, hősies belőle a mai ember számára. Ez derült ki most is a helyi polgármesteri hivatal és turisztikai egyesület által Segesváron szervezett ötnapos fesztiválon.

Kasszasikert aratnak az olyan meseszerű hollywoodi alkotások, mint a Harry Potter, a Gyűrűk ura, vagy az Arthur királyról készült filmek. A recept egyszerű: olyan történetek ezek, amelyekben a jó győz a rossz felett, kalandos, varázslatos, néha véres küzdelmek árán. Várak, kastélyok, kosztümök és filmeffektusok szögezik a képernyő elé a nézőt, aki néhány órára kiszabadulhat a napi gondok szorításából. Ilyenszerű a Segesvári Középkori Fesztivál hatása is a látogatóra. A díszlet adott. A szereplők: kilenc modern lovagrend, nyolc középkori zenét játszó és táncot járó együttes, kilenc szín- és animációs társulat, s egy fantáziáját szabadon engedő művészeti igazgató: Liviu Pancu, aki egy-két nagyprodukcióban már bizonyított.

A szervezők arról is gondoskodtak, hogy több helyszínen – amelyek a fesztivál alatt középkori személyiségek, legendahősök nevét viselik (Jeanne d’Arc, Luther Márton, Vlad Ţepeş, Robin Hood, Arn, Trisztán és Izolda, Merlin barlangja) – ötletes díszletek között mindig valami olyasmi történjen, ami leköti a várbeli időutazókat: korabeli fegyverbemutató, piaci mókamester előadása, vagy akár az üstben fortyogó juhtokány, amit századokkal előbb is kínáltak az éhes látogatóknak. Az is dicséretre méltó, hogy a vásári sátrakból kiszorultak a bóvlik, helyettük ötletes kézművesmunkák, emléktárgyak, művészi igénnyel készített egyedi ruhák csalogatnak vásárlásra. Mint ahogy az is jó ötlet, hogy a várban nem forgalmaznak szeszes italt, s a sülő mititej meg a rostélyos füstös illata sem facsarja a turisták orrát. A kirakóvásárt pedig a helyi képzőművészek tárlatai egészítik ki, ami, bár tematikában nem, de a kezdeményezésben talál a rendezvény programjához. Az esti koncertek pedig – külföldi együttesek közreműködésével – színvonalas koronái mindannak, ami a nap folyamán a várban történik.

A hangsúly mégis a turnírokon, a harci bemutatókon van, amelyeket azért megfűszereznek boszorkányégetéssel, középkori kínzásokkal, sárkányviadallal…, szóval mindennel, amit nagyjából az álomgyárban készült filmekben is láthatunk. A fesztivál napi programjának kezdetét jelző parádés felvonulás mellett az igazi csemegét a csütörtök esti, több mint kétórás, látványos Merlin – a középkor hőse című előadás jelentette. Hogy miért az angliai – ködbe vesző történelmi időszakra utaló – legenda hősének történetét idézték a szászok által épített székvár ódon falai között? Liviu Pancu fesztiváligazgató elfoglaltsága miatt nem sikerült megtudnunk, de azt hiszem, ez már nem is fontos. Itt nem számít a történelmi hűség, a cél nem a múlt tényszerű felelevenítése. A varázslat bevált: turisták – köztük igen sok külföldi – fényképezőgépei, filmfelvevői rögzítik, hazaviszik a látványt, az átrajzolt középkori illúziót. Mindennek igazi nyertese a város, hiszen 1992 óta a fesztivál tagadhatatlanul hozzájárul az idegenforgalom fellendítéséhez, Európa egyetlen lakott vára hírnevének öregbítéséhez.

Redivivus medievalis originalis!